Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-10-15 / 21. szám

EGY HETI ÉTREND Törökország Isztambuli tojás. 'Hozzávalók: olaj, 2 hagyma barna héja, feketekávé, tojás. Tojást annyit vesszünk, ameny­­nylre szükségünk van, lábasba he­lyezzük, egyforma mennyiségű ká­véval és olajjal öntjük le, hogy el­lepje, hozzáadjuk a hagymahéjat. Letakarjuk és lassú tűznél félórá­ig forrni hagyjuk. A tojásfehérje kávébarna lesz a sárgája pedig sáfránysárga. Ize olyan, mint a gesztenye. Töltött padlizsán. Hozzávalók: 4 közepes padlizsán, 2 nagy paradi­csom, 2 közepes hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 2 zöldpaprika, 3 dkg dara, 6 dkg zsemlemorzsa, 1 Уг dl olaj, só, bors, paprika, zöldpetre­zselyem. A padlizsánt nem hámozzuk le, csak jól megmossuk, a szárát le­vágjuk és héjastól minden oldal­ról olajban Jól kisütjük. Kivesszük, az apróra vágott hagymát és zöld­paprikát tesszük az olajba és las­sú 'tűznél megforanyasztjuk. Köz-Hétfő Kedd — ebéd: lebbencsleves, vese-velővel, cékla vacsora: lecsó, naspolya, Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap ebéd: zellerkrémleves, töltött paprika, vacsora: sajtos-húsos tészta, tea, ebéd: halleves, rácponty, majonézes buryonyasaláta, vacsora: darástészta, saláta, alma, ebéd: húsleves, paradicsomos burgonyafőzelék, főtt hús, vacsora: karfiol morzsával, reszelt sajttal, körte, ebéd: babgulyás, almáspalacsinta, vacsora: gombapörkölt tarhonyával, ebéd: malackörömleves, káposztás rétes, vacsora: rakott burgonya, kovászos uborka, ebéd: aprólékleves, sült liba, párolt káposzta, rizs, almás pite, vacsora: libamái, isztambuli tojás, francia saláta, méz szuflé, szőlő. jjAn ben a padlizsánt hosszában ketté­vágjuk, kanállal kiszedjük a húsát, de úgy hogy a héja ne szakadjon szét. A hagymát, paprikát, zúzott fokhagymát, darát, morzsát, fölne­gyedelt paradicsomot és zöldpet­rezselymet elvegyítjük a padlizsán húsával, fűszerezzük és a keve­rékkel megtöltjük a padlizsán hé­ját. Lapos, tűzálló tálba helyezzük, leöntjük a megmaradt olajjal és lasisú tűznél megsütjük. Hidegen tálaljuk. Sajtos-húsos tészta. Hozzávalók: Vi kg liszt, 10 dkg olvasztott va], 2 tojás, 2 kanál hideg víz, 6 deka kövér ömlesztett sajt, 10 dkg da­rált hú, só, A lisztet egy tojással, a vaj har­madával és a vízzel összegyúrjuk, két részre osztjuk és 15 percig hűvös helyen pihenni hagyjuk. Na­gyon vékonyra kisodorjuk és meg­kenjük olvasztott vajjal, összehajto­gatjuk és ismét kisodorjuk. Ezt addig ismételjük, míg az egész va­jat föl nem használtuk. Végül pa­pírvékonyra kisodorjuk mind a két tésztát. A pléhet kivajazzuk és az egyik tésztát ráhelyezzük. A saj­tot, húst és sót Jól összekeverjük és megkenjük vele a tésztát. A másik lapot a tetejére tesszük, széleit megnedvesítjük és lenyom­kodjuk. Fölverjük a másik tojást és megkenjük vele a tészta tetejét. Nem túl forró sütőben kb. 35 per­cig sütjük. Méz szuflé. Hozzávalók: 6 kanál méz, 4 tojás, 1 Уг dl tejszín. A to­jásfehérjét kemény habbá verjük, fölverjük a tejszínt is. A sárgákat összekeverjük a mézzel és gőz fö­lött, állandó keverés mellett sűrű­södni hagyjuk. Nem forraljuk! Amikor kihűlt beleverjük a tojás- és tejszínhabot. Hidegen tálaljuk. GYÜMÖLCSBOROK HÁZI KÉSZÍTÉSE Néhány hónappal ezelőtt jelent meg könyves­boltjainkban Frantisek Strelka: Gyümölcsborok házi készítése — című könyvének magyar for­dítása. E kitűnő szakkönyv első részében a szerző a gyümölcsborok nyersanyagával, vegyi összetételével, előkészítésével, zúzásával, sajto­lásával, a musttal, annak erjesztésével, az élesz­tővel és a kotyogók típusaival foglalkozik, a második részben a bor iskolázását, lefejtését és palackozását tárgyalja. Nagyon érdekes és tanulságos a könyv utolsó fejezete, amely recepteket közöl az egyes gyü­mölcsökből készíthető borok előállítására. A gyümölcsborok készítése nemcsak pénzbe, de fáradságba is kerül. Ha azt akarjuk, hogy mindkettő kárba ne vesszen, úgy a borok elő­állítását alaposan ismernünk kell. A helyesen készített gyümölcsbor sokszor még a szőlőbort is felülmúlja. A könyv gyakorlati hasznos oldalát akkor értékeljük majd valóban, ha kellemes társalgás közben jólsikerült gyümölcsbort fogyasztunk, amelynek szakszerű előállításához az említett könyv segített hozzá. A könyv minden könyvesboltban (Slovenská kniha) beszerezhető. Ara 8,60 korona. Nehogy megmondd anyu­nak! Néhány recept a könyvből. L. D. Csipkebor. A csipkebogyónak nagyon kedvező az összetétele, ezért aránylag könnyű belőle bort készíteni. Egy kiló friss csipkére ráöntünk 3 li­ter vizet, amelyben feloldottunk 80 dkg cukrot. A bort 3 — 4 heti erjedés után egy tiszta edény­be lefejtjük és iskolázzuk. Erjedéskor a bogyók Ne merj szólni apádnak! a lé felszínén úszkálnak. A kiforrás után le­­ülepszenek a fenékre, de nem mind, tehát a le­ülepedést nem lehet a kiforrás jelének tekinteni, s nem lehet a fejtés idejét eszerint meghatároz­ni. Amikor a bor kiforrott (kóstolással állapítjuk meg), lefejtjük a seprőről, még akkor is, ha néhány bogyó fent úszkál. Feketebodza-bor. A bogyókat leöntjük ugyan­annyi vízzel, lassú tűzön szétfőzzük és szőr­szitán átnyomkodjuk, öt kg léhez 1 kg vörös berkenyét, 2 liter vizet, 2 kg cukrot és az élesz­tők táplálására 8 gramm ammóniumfoszfátot használunk. A keveréket fajélesztővel erjesztjük. Szilvabor. A gyümölcsöt kimagozzuk, össze­zúzzuk, és leöntjük vízzel. 4 kg szilvára 3 liter langyos vizet öntünk és előerjesztjük. Két nap múlva a szilvát kisajtoljuk. Két liter léhez Уг kg cukrot és egy kis összetört magot teszünk. Az így nyert mustot fajélesztővel erjesztjük. Szederbor. Az összezúzott bogyókat nem saj­toljuk rögtön, hanem 4 — 5 napig előerjesztjük, ezzel alaposan kioldjuk a festékanyagot s a bor jól megszínesedik. Az előerjesztésnek másik elő­nye, hogy a bor kellemes, a vörös szőlőborra emlékeztető mellékízt kap. 1 liter léhez 1 liter vizet, 20 dkg cukrot és 2,5 gramm borsavat adunk. Az előkészített mustot fajélesztővel erjesztjük. Narancsbor. 3 kg meghámozott narancsot összezúzunk és fajélesztővel erjesztjük. 24 óra múlva kisajtoljuk. A törkölyt kifőzzük két liter vízben és két orra múlva kisajtoljuk; a nyert lében szétfőzünk 2,5 kg cukrot. Lehűlés után a két levet összeöntjük, tápsót keverünk hozzá, vízzel 10 literre egészítjük ki és erjedni hagyjuk. Erről aztán hallgass anyu és apu előtt!' Segítsen, doktor úr, ez a gyerek egyáltalán nem beszél! ILLIK A szerelmesekről A szerelmesek egymás iránti ma­gatartását nagyon nehéz sza'bá­­lyokbá foglalni. Egy azonben biz­tos: aZ, amit „lányos tartózkodás *­­nak nbvezünk, sohasem ártott meg semmiféle szerelemnek. Még soha­sem hallottuk, hogy a férj, ezüst­­lakoddlmukon felesége szemére vetette volna: csak azt дет bocsá­tom meg (neked soha, hogy akkor, egy keddi napon nem jöttél fel hoz­zám. Néni, ezt férjtől ritkán hallani. Ha pedig még férj se lett az illető — hát akkor igazán nincs mit saj­nálni. .. Ha szerelmeddel cukrászdában, moziban vagy színházban ülsz, ne simuljatok úgy egymáshoz, hogy ezzel mást zavarjatok, akár az előadás szemlélésében, akár a jó­ízlésben. Ez nem Illik. Nem min­denki nézi az Ilyesmit szívesen — s nektek magatoknak se kellemes, ha Jövő héten összevesztek és azt halljátok, hisz a múltkor alig le­hetett benneteket szétválasztani. A szerelmesek magatartása erő­sen függ környezetüktől. A leghe­lyesebb, amit a környezet tehet: a szerelmet nem észrevenni. A sze­relmesek dolga, hogy ezt meg­könnyítsék. Lányos mamák, ha lányukhoz fiúlátogató jön, feltétlenül menje­nek ki méháíny perc múlva, külö­nösen, ha leányuk önálló, felinőtt, huszotiiöt-harminoom felüli nő. Nem egy mamát ismerünk, aki helytelenül alkalmazott Hiedelem­ből vénlányságra ítélte leányát, puszta Jelenlétével oly fagyos hah­­gulatoit teremtve, amely elpusztí­totta a szerelem csíráját is. Fiús mama is kerülhet hasonló helyzet­be mahapság. Ne úgy szemlélje a fiához látogatóba jött kislányt, mintha ellenség lenne vagy feltét­lenül kalandra Jött volna ide. Te­gyen úgy, mintha az eszébe se Jut­na — legyein kedves háziasszony, aki vendéget fogad—, hátha a me­nye lekz az illető és sohase bo­csátja meg az első, fagyos és meg­vető tálálkozást. Hogy fiú és leány mikor és ho­gyan beszélik meg azt, hogy há­zasságba lépnek, erre nézve aligha van szabály. Többnyire a lánynak jut előbb eszébe. De a fiúinak illik először szavakba foglalni. Nem illik, ahogy mondani szokás „pél­dálózni“ a házasságról. Leány, rö­vid ismeretség után ne kezdjen állandóan veszélyben forgó jóhí­réről beszélni, se Jó háziasszonyi tulajdonságairól. Ne vegyen fel ölbe minden idegen kisgyereket és ne ecsetelje áradozva barátnője házasságát. Ha mások megkérdezik — ami nagyon nem illik — miért nem megy íérjhez? — felelje 'jókedvű­en: „cselből!“, vagy mondja azt: „úgy látszik nem visznek“ — vagy azt: „egész Jó dolgom van így Is“. Aminthogy ez igaz ts. Manapság enyhén Szólva csacsi áz a lbány, aki sürgeti a férjhez­­menést. Eltekintve attól, hogy ez inem illik — nem is indokolt. Előbb­­utóbb azonban mégis nyilatkozik a fiú. Az igen után rögtön mondja ki a leány: ezt mégiscsak meg kellene beszélnünk anyuékkal. Megmondani nyíltan, őszintén: „.... éz a kettőnk elhatározása és megkérdezni: „Ti mit szóltok hozzá?“

Next

/
Thumbnails
Contents