Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-10-15 / 21. szám
A _ elmúlt év decemberében a New Musical Express című közkedvelt londoni lap közvéleménykutatást tartott az angol főváros beatzene kedvelő fiataljainak körében: kt a világ legjobb férfiénekese, legjobb női énekese, legjobb együttese, .. Az eredmény: a férfiak közül még most is első a „bálvány", Elvis Presley, az együttesek között változatlanul veretlen a Beatles. A világ legjobb női énekese pedig Brenda Lee, aki a rangsorolásban messze maga mögött hagyott olyan befutott sztárokat, mint például a tizenkettedik helyre kényszerült Doris Dayt, vagy a tizennegyedik helyre szorult Francoise Hardyt... Brenda vajon hogyan kapta a becenevet: Miss Dinamit? — Atlantában, Georgiában születtem. Édesapám állványozó munkás volt, építkezésről építkezésre járt dolgozni, s egy alkalommal, 1953-ban, lezuhant a magasból. SzörnyethaltI A mama így családfenntartó nélkül maradt a négy örökké éhes gyerekkel: Lindával, velem, s két öcsénkkel, Randallal és Robinnal... Brenda sohasem tanult énekelni. Másra kellett a pénzI Mégis, már iskolái megkezdése előtt — hatéves korában díjat nyert énekével, s ezután gyakran fellépett a helyi televízió zenei adásaiban, s a délelőtti gyerek-matinék színpadán. Gyerek volt — játéknak vette a szereplést. Néhány évvel később azonban meg kellett értenie: ő lett a családfenntartó. S ez már nem volt gyerekjátékI Ahelyett, hogy gondtalanul élte volna gyerekkorát, az esedékes házbér, az előteremtendő kosztpénz vagy testvéreinek elnyűtt clpője-ruhája miatt kellett töprengenie. Brenda korán kinőtt a gyerekkorból, s talán ezért szeretne minél tovább kislány maradniI Erőnek-erejével igyekszik visszatartani a rohanó időt. Az apa nélkül maradt Lee-család szerencséjére, Brenda kifogyhatatlan energiával rendelkezettI Azt mondják, Amerikában Judy Garland óta gyerek-sztár nem ért el olyan sikert, mint ő. Tizenöt éves volt, amikor — a szórakoztató ipar „öreg rókájának“ — Dub Albrittennek a figyelmét felhívták rá. Albritten üzletember volt, s 2>/yWf/r aki szeretne nagyon sokáig kislány maradni nem volt kíváncsi holmi nyivákoló „csodagyerekre". Öt akkoriban inkább új revüjének terve izgatta, foglalkoztatta. Kényszeredetten tett eleget az unszoló kívánságnak, s két előadás között — puszta unaloműzésből — meghallgatta a kislányt... Így beszélt aztán elragadtatva: — Amikor elém hozták, csak egy göndör hajú, rövidre nyírt frizurájú, kedves kis kölyköt láttam, sárga organdi ruhában. Nem volt rajta semmi különös. Aztán kinyitotta a száját, elkezdett énekelni... én pedig nem tudtam szóhoz sem jutntl Csodálatos, bár iskolázatlan hang tört fel a torkából, dinamikus és sodró erejű, s egész lényét szinte szétfeszítette a fiatalság... Megkérdeztem tőle: mtért akar énekesnő lenni? Komolyan válaszolt, felnőtt módra: „Amióta az eszemet tudom, négy éves korom óta énekelekI Nekem még el kell végeznem az iskolát... Nincs semmi más szakmám, de van édesanyám és van három testvérem! En tudom leghamarabb előteremteni életünkhöz a pénztI Ennyi az egész...“ Dub Albritten lett Brenda Lee menedzsere és pót-papája, s ő nevezte el a kislányt — hangjáról és energiájáról — Miss Dinamitnak. Többéves szerződést szerzett neki a Decca hanglemezgyártó cégnél, többhónapos európai és amerikai turnéra vitte. Tárgyalt televíziósokkal, filmesekkel, rádiósokkal, s hamarosan elkészült a kislány első „aranylemez"-e is: az „I’m Sorry" című dalból... — Párizst szerettem a legjobban — lelkesedett Brenda. — Talán azért, mert ott találkoztam Gilbert Becaudval. Ö Franciaország első énekese, ahogyan Amerikában Frank Sinatra! Azt mondta: ő lesz a bátyám, hiszen nekem csak öcsétm vannak... Megtanított arra, hogyan kell bánni a közönséggel! Brenda igyekezett olyan normálisan berendezni az életét, ahogyan csak tudta. Kölyök volt, kamasz volt, de az élet megtanította az önfegyelemre is, s talán ezért nem lett belőle idő előtt koravén, elkeseredett ember, kiégett, affektáló sztár. Sokan a szemére vetették: nem ágy él, mint ahogyan azt egy hírességtől elvárnák. Ilyenkor azt felelte: — Please, ne öregítsenek! Még van elég időm arra, hogy megjátsszam a ladytl S egyszer lemondott egy ezer dolláros fellépést, mert az előadás időpontja egybeesett iskolát vizsgáival, s az „üzletnél“ fontosabb volt neki a bizonyítvány. Mások prédikálni, vagy parancsolgatni akartak neki: — Öltözz feltűnőbben! Sminkelj erősebben! Tedd le a ktslányos szandált és blúzt, s vegyél fel magas sarkú cipőt, estélyi ruhát! Brenda ilyenkor erélyesen megrázta a fejét, s mérgesen azt mondta: — Két dolgot utálok a legjobban: az egyedüllétet és a buta tanácsokat! En nem használok tisztességtelen reklámot, nem adok a külsőségekre, mert nekem a hangom a legjobb publicity. .. Igyekszem nyugodtan tűrni a hajszolt életet, elrejteni fáradtságomat, legyűrni lámpalázamat, s mindig mosolyogni, mosolyogni, mosolyogni. . . De nem vagyok hajlandó parancsszóra élni! Igaz: életem legnagyobb vágya egy igazi, komoly, nagy drámai filmszerep, de amíg ezt nem érem el, addig nyugodjanak bele, hogy néhány évig még az maradok, ami voltam. Kislány — nagy hanggal! S az is maradt. Ma is. Tizenkilenc évesen. Sztárként. SOMOS AGNES Ami az építkezést illeti, némi leegyszerűsítéssel úgy jellemezhetném, hogy három Irányú: mecsetek, ifjúsági klubok és szállodák. A mecseteket nem azért említem első helyen, mintha belőlük épülne a legtöbb, de kétségkívül ezek építése a legköltségesebb. Tudni kell, hogy az ú. n. arab szocializmus összetevő elemei a mohamedán vallás, a nacionalista ideológia és a szociális igazságosság gondolata. És éppen ez az erős vallási befolyás nyilvánul meg a pazar mecsetek építésében. A mai Tunisz egyik legpozitívabb jellemvonása az ifjúságtól történő nagy társadalmi gondoskodás. Minden városban, még a kisebbekben is, korszerű (Ifjúsági központok épülnek — klubhelyiségekkel, könyvtárakkal, internátusokkal, úszómedencékkel, sportpályákkal. Ez azonban nem meglepő, mert az arab nacionalizmus eszméjének leglelkesebb hirdetője éppen az ifjúság, mely igen forradalmi szellemű és tele van aktivitással. Az ifjú értelmiség képviselői ott ülnek a kormányban, a tartományi és városi szervekben, az ország kulcsfontosságú helyein. Az arab nacionalizmus ebben a formájában és ezekben a történelmi viszonyokban kétségkívül haladó erőt jelent, mely a gyarmati elmaradottság örökségét slnylő arab országok gyorsabb fejlődésének ösztönzője. Tunisznak 1400 kilométer hosszú tengerpartjával Igen kedvező előfeltételei vannak az idegenforgalom fejlesztésére. E lehetőségek kihasználását célozza a nagyvonalúan folyó szállodaépítés. Voltam néhány nemrég felépített luxusszállóban — a Bizerta melletti La Cornicheben, a skanesi Les Palmiersben, a hammameti Miramarban, a soussei Hadrumeteben, a La Marsa melletti Amilcarban. összkomfortos szobák modern klimatizációs berendezéssel, nagyszerű homokos tengeri strand, édesvizű úszómedence a pálmák és virágok között, kitűnő konyha — egyszóval ideális nyaralóhelyek a külföldi turisták számára. A külföldiek közül természetesen senki sem szalasztja el az alkalmat, hogy ne tekintse meg Karthago romjait. Legtöbbje azonban valószínűleg néhány perc múlva csalódottan távozik, hogy inkább fürdésre alkalmas helyet keressen a tengerparton. A híres pún metropolis maradványai ugyanis csak arról tanúskodnak, hogy a barbárok már az ókorban is tökéletesen értettek ahhoz, hogyan tegyék a városokat a földdel egyenlővé. A kevésbé tájékozott látogató számára ellenben meglepetést jelent, hogy Karthago nemcsak történelmi fogalom, hanem egyben Tunisz exkluzív villanegyede is — több külföldi diplomata lakik itt és közvetlenül a karthágoi romok szomszédságában, a tenger partján áll Burgiba elnök nyári palotája. Az ókori emlékekre kiváncsi turisták számára nagyobb élmény elutazni El Djem falucskába. Itt, 40 kilométerre a volt bevehetetlen kalózkikötőtől, Mahdiától a római Colosseum mását láthatjuk, egy impozáns négyemeletes körszínházat, mely állítólag 60 000 nézőt' fogadott magába. Innen 40 kilométer hosszú föld alatti folyosó vezetett a kikötőbe — ebben görgették a rabszolgák a hajóról a súlyos kőkockákat a színház építéséhez. A környéken most eredményes régészeti ásatásokat folytatnak, amelyek azt bizonyítják, hogy ezen a helyen két évezreddel ezelőtt népes római város állt. Nagyságára és szépségére már csak a büszke körszínház emlékezik, amely ellenállt az idő vasfogának. Az arab falucska kis kunyhói, amelyek a kétezeréves óriás árnyékában lapulnak, szinte jelképei a könyörtelen igazságnak, hogy a legnagyobb dicsőség is múlandó lehet. A csehszlovákiai látogató számára váratlan meglepetés, hogy jóformán nincs tunéziai város, ahol ne bukkanna honfitársra. Tunéziában ugyanis mintegy 180 orvosunk és egészségügyi szakemberünk dolgozik, sok itt a csehszlovák mérnök és testnevelési oktató is. A fővárosban cseh iskola is van. ötven diákja látogatja, azok gyerekei, akik két-három éves szerződéssel jöttek ide, hogy segítsék fejleszteni Tuniszban az egészségügyi gondoskodást, a technikát és a testnevelést. És mivel ma már olyan kicsi a világ, a hazautazás előtt a repülőtéren ismerős arcot pillantottam meg — Anka Stachoviőová egykori diszkoszvető bajnoknőnket, aki most ugyancsak Tuniszban működik. Sajnos, nem volt már idő a beszélgetésre. Amikor a felszállásra kész gép felé Indultam, búcsúzásként ezt kiáltotta felém: „Üdvözöld az otthoniakat!“ A megbízásnak ezzel eleget teszek. KOZMA GYULA
