Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-09-17 / 19. szám

EGY HETI ÉTREND Kedd. Szerda Péntek Hétfő — ebéd: paradicsomleves, kelfőzelék, fasírozott, alma, — vacsora: tojás portugál módra, dinnye, — ebéd: káposztaleves, finom húspuding, paradicsom­saláta, vacsora: paprikáskrumpli, kovászos uborka, — ebéd: karfiolleves, sertéspörkölt tarhonyával, — vacsora: daramorzsa, kompót, Csütörtök — ebéd: kalarábéleves, csirke portugál módra,- paprika saláta, főtt kukorica, vacsora: lecsó, gyümölcs — ebéd: babgulyás, szilvás lepény, — vacsora: rántott karfiol tartármártással, Szombat — ebéd: zellerkrémleves, hagymás rostélyos, makaróni, — vacsora: parajfőzelék bundás zsemlyével, ringló Vasárnap — ebéd: zöldségleves, párizsi szelet, burgonyapüré, almakompót, diós puding, vacsora: vegyes felvágott, zöldpaprika, paradicsom, főtt kukorica. Portugália Tojás portugál mádra. Hozzávalók: 4 paradicsom, 4 tojás, 4 kanál zsemlyemorzsa, 2 kanál vaj (olaj), 2 csipetnyi zöldpetrezselyem, só és bors. A paradicsom tetejét levágjuk és a belsejét kiszedjük. Mindegyik paradicsomba tojást ütünk. A tete­jét megsózzuk, meghintjük mor­zsával és egy kis zöldpetrezse­lyemmel. Kivajazott tűzálló tálba helyezzük és nem túl forró sütő­ben kb. 15 percig sütjük. Csirke portugál mádra. Hozzáva­lók: 1 csirke, 1 hagyma, kg paradicsom, 6 dkg sampignon vagy úri gomba, 2 gerezd fokhagyma, 3 kanál olaj, só és paprika, viz. A csirkét nyolc adagra osztjuk és forró olajban kisütjük. Az apróra vágott hagymát olajban megfuttatjuk, hozzáadjuk a fölne­gyedelt paradicsomot, összezúzott fokhagymát, a szeletekre vágott gombát, sőt, paprikát és két ka­nál vizet. Néhány percig párol­juk, majd hozzáadjuk a csirkét. Letakarjuk és kb. 1 órát főzzük. Rizzsel tálaljuk. Fogoly vadászmódra. Hozzávalók: 2 fogoly, Vi 1 olaj, 2 kanál ecet, 1 Уг dl fehér bor, 2 kis hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, zöldpetrezselyem, só és bors (vagy paprika) 4 szelet kenyér. A foglyot a szokásos módon megtisztítjuk, majd egy nagy lá­basba helyezzük, amelybe már el­készítettük az olajat, ecetet, bort, sót és borsot. Letakarjuk és na­gyon lassú tűznél főzzük. Időkö­zönként a lábast megrázzuk, hogy a fogoly ne süljön az aljára. Ami­kor félig puha, hozzáadjuk a hagymát, petrezselymet, zúzott fokhagymát és a babérlevelet. Még egy órát nagyon lassú tűznél főz­zük. A foglyokat megfelezzük és egy egy szelet pirított kenyéren tálaljuk (a kenyeret szárazon pi­rítjuk, nem zsírban). Diós puding. Hozzávalók: Vi kg tisztított dió, XU kg porcukor, csi­petnyi fahéj és szekfűszeg, 3 tojás, vaj. A diót ledaráljuk és elkeverjük a fűszerrel. 3 tojássárgáját jól ki­keverünk a porcukorral, majd be­lekeverjük a diót. A fehérjéket kemény habbá verjük és óvatosan elvegyítjük a diós masszával. Ki­vajazott pudingformába öntjük, letakarjuk és kb. 1 órát vízfürdő­ben pároljuk. Amikor kész, kibo­rítjuk és hagyjuk kihűlni. Tejszín­habot adhatunk hozzá. A dédapa ógörög véreshurka volt az unoka pedig ő sósán vagy édesen, bélbe töltve, avagy szalvétába csavar­va, gőzben főzve vagy lángon sütve, a gyermekek — és apáik — kedven­ce: a pudingI Újabban villámgyorsan, egyenesen a zacskóból is elkészíthe­tő. De így, vagy ügy, a családi hagyo­mányokat tiszteletben tartja! Szüle­tése állítólag még az időszámításunk előtti évekre vezethető vissza, de ho­mályát csak еду, а XIV. században felfedezett kolostort recept deríti fel. A receptben ez áll: „Végy három vékony, leforrázott sertésbelet. Ehhez végy nyers sertés­zsiradékot [vesezsír), ha a bél nagy és hosszú, vágd fel apró darabokra, üss hozzá két tojást és tégy egy ke­vés finom kenyeret, borsót és sót a masszához. Ezzel töltsd meg a bele­ket. A két végüket kösd össze, főzd meg és melegen tálald fel." Aspícius, a régi Róma mesterszaká­csa, sokkal egyszerűbben készítette pudingjait, mint azt a kolostori recept előírta. Es 500 évvel később az időközben vérrel és liszttel töltött sertésbélhez a marhabéi is csatlako­zott. A különböző módon elkészített, többé-kevésbé csábítóan töltött valami, a franciáknál „boudin“-né fejlődött, Alsó-Szászországban fűszeres bélként lett emlékezetes, a különben nem túl tehetséges angol szakács pedig bátran mazsolát kevert a zsírhoz és a liszthez s nem bélbe töltötte, hanem egy kendőbe — így született meg a pudingI Hússal, hallal, gyümölcsfélékkel, mint főételt vagy édességet tálalták. A puding erényei közé tartozik, hogy puha, köny­­nyen emészthető, előnye továbbá, hogy igen tápláló, ízletes, S(Va különböző hozzávalók variálásával igen 14 változatosan készíthető — így ír róla a múlt század végén az étvágy-lexikon. Néhány a sok recept közül: Finom húspuding: Elkészítéséhez főtt húsmaradé­­kokat is felhasználhatunk. 37 dkg maradékhoz 12 dkg vagdalt húst vagy kockára vágott, sovány, nyers vagy főtt sonkát veszünk, 2 kis kockára vagdalt zsemlyét egy kevés tejbe áztatunk, majd kis lángon, állandó keverés mellett sűrű péppé főzünk. Ha ki­hűlt, hozzáadunk 2 evőkanál vajat, 4 tojássárgáját, egy kávéskanál reszelt hagymát, egy evőkanál vag­dalt petrezselymet, tetszés szerinti sót, 2 evőkanál reszelt parmezánsajtot és a húst. Ha a massza túl sűrű, egy kevés tejföllel hígítjuk fel, ha túl lágy, zsemlyemorzsával sűrítjük. Ezután elkeverünk benne 4 tojás keményre vert habját és jól kizsírozott pudingformába téve 60 percig vízgőzben főzzük. Igen finom hozzá az egresmártás: zöld, lehetőleg nem túl érett egreseket megtisztítunk és kevés vízben meg­főzünk; szitán átszűrjük, tejföllel felfűzzük, borssal, sóval és mézzel ízesítjük és forrón a pudingra öntjük. Almapuding: Meghámozott, savanykás, vékony alma­szeleteket és darabos cukrot rétegenként váltva egy ktzsírozott pudingformába rakunk. Tetszés szerint darált diót és mazsolát is adunk hozzá. A felső réteg cukor legyen, bőven vajdarabokkal fedjük be és kö­zepes lángnál egy óráig sütjük. Tejszínhabbal tálal­juk, melegen vagy hidegen egyaránt finom. A különböző gyümölcspudingok alapjául alkalmaz­hatjuk a következő alapmasszát: 2—4 zsemlyét felvagdalunk, tejben áztatunk és vajjal (egy zsemlyéhez egy evőkanálnyit számítunk), csipetnyi sóval, tetszés szerinti cukorral állandó keverés mellett kemény péppé főzünk s ízlés szerint hozzáadunk reszelt diót vagy mandulát. A kihűlt masszát vigyázva, nagyon keményre vert tojásfehér­jével keverjük össze (egy zsemlyére egy tojást szá­mítunk) és az előre elkészített, feldarabolt, nyers vagy párolt gyümölccsel jól kizsírozott puding­formában, gőzben 60 percig főzzük. Három zsemlyé­hez 50 dkg gyümölcsöt számítunk. A körtét és almát ajánlatos meghámozni, kettészelni, kimagozni, tetszés szerint felvagdosni és könnyű borban, cimettel, méz­zel, citromhéjával és egy kevés szekfűszeggel félig megfőzni. ILLIK V Az első ismeretség A fiatalok, fiúk, lányok kijönnek munka­helyükről s előbb-utóbb úgy alakul, hogy párra találnak. Biztosan azért, mert még nagyon sok mondanivalójuk van egymás számára. Ez illik. Nagyon is illik, hogy ki­fogyhatatlan közlési vágytól űzve egy távo­labbi, idegen utcákon sétáljanak, hogy be­üljenek egy cukrászdába. — Mert tudja, én úgy gondolom. . . ne­kem az a véleményem... én úgy látom ezt. . . — amit mondanak, nagyrészt be­mutatkozás. És ez jól van így. Hiszen, amit eddig tudnak egymásról, csak nevük és külsejük. Nem ellenezzük azt sem, hogy az első hosz­­szú séta közben megfogják egymás kezét. Sőt, még azt sem kifogásolhatjuk, hogy a fiú a cukrászdában egyre közelebb húzódik a lányhoz. Ebből még nagy baj nem lehet. Ám egészen más a helyzet, ha ott járnak, ahol a madár se jár, ahol egy két évvel ezelőtt még mint az őrs vagy banda tagjai találkoztak „titkosan“. Mert még mindig csak annyit tudnak egymásról, hogy ki a lány kedvenc színésznője és hogy kire sze­retne hasonlítani, meg azt, hogy a fiú mi­lyen vizsgára készül az egyetemen köz­ben azonban elragadhatja őket a természet propagandamunkájának hatása — apró tü­zeket gyújt ereikben s úgy világítja meg orcájukat, hogy mindkettő úgy érzi: ez az egyetlen — s az igazi! És mire tévedésükre rájönnek, már kényszerű, megalapozatlan házasságról vagy gyermektartási perről tárgyalhatnak. Egyszerűbb tehát mindjárt kezdetben azt mondani: ne haragudj, ez nem való — elhárítani a fiú mohó kezét, felegyenesedni és hirtelenül az időelemzés rejtelmeiről be­szélni vagy még gyorsabban hazamenni. Amelyik fiú ettől megsértődik, azért nem kár. És senki nem lehet a másikba egyet­len találkozás után olyan szerelmes, hogy az elszakadás fájjon. Nem győzzük ajánlani a személytelen szórakozásokat, amilyenek: színház, jó fil­mek, hangverseny, múzeum. Mindez renge­teg alkalmat ad egymás magatartásának felismerésére, sőt megfigyelésére, egymás ízlésének kitapintására. És még valami szól emellett: a témák nemessége átjárja kap­csolatukat, mint a levendula illata a fehér vásznat. És soha, soha nem kell majd szé­gyellniük később se, ha találkoznak, s eset­leg már mindkettőnek külön-külön család­ja van és a régi időkről beszélve, egyszerre csak valamelyikük azt mondja: — emlék­szik, amikor a múzeumban maga azt mond­ta a Csontváry képre, hogy . . . Nem baj, ha az egyik sokkal tájékozot­tabb a másiknál. Kivéve, ha a tájékozottabb bizonyos lenézéssel vegyes nagyképűséggel adja át műveltségének gyümölcseit. Ez nem illik. Baj az is, ha egyik halálosan únja azt, ami a másiknak a fő szenvedélye — például a zenét — és egyre azt várja, mi­kor lesz már vége ennek a hegedülésnek. Ezt viszont letagadni nem illik, mert hova­tovább úgy sem lehet. Közös programok alkalmával az is ki­derül, hogy a partner esetleg kórosan pon­tatlan vagy zsugori. . . esetleg fontosabb neki az, hogy őt lássák a színházban, mint­hogy ő lásson . . . Csupa vizsga ez, csupa buktató. Okos ember ilyenkor húzódik vissza a nem neki való pártól, még mielőtt a bontó bíróságot kellene igénybe vennie ebben az ügyben. Persze kísértésnek ilyenkor is ki vannak téve a fiatalok. Klasszikus tragédiák után is világít a holdfény az úton, hazafelé. Hogy küzdjünk ellene? Receptet nem adhatunk. Őseink távol tartották a kísértést. Légmentesen elzárták a leányokat minden idegen férfitől — fallal, fátyollal, őrökkel, halálbüntetéssel — mi, apró adagokkal hozzászoktatjuk a szervezetet a kísértés mérgéhez. Illik tehát fiúknak és lányoknak sűrűn együtt lenni. Lehetőleg már az iskolában és az ifjúsági mozgalomban. De nem illik túl sokat, egyedül, elhagyott helyen együtt lenni egyetlen fiúnak egyetlen lánnyal.

Next

/
Thumbnails
Contents