Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-09-17 / 19. szám
Ä PSOtETÄRT VSETK?Cfl KRAJTN, SPOTTE SA1 PMVDA SIEIEIEIIEIKOSIOHTIIJ« SI10VÁKU KOMMOHISIt PÁRTI! KÜIPOHTIIAPIAT1 PRAVDÁT. <5 ÍVES ÉVFORDUlOlÁH Az évfordulók mindig arra késztetik az embert, hogy visszatekintsen a megtett útra. Ez a sajtóorgánum, a párt lapjaként az 1920. szeptember 15-én Ruzomberokban Pravda chudoby néven megjelent első szám óta mindig a nép ügyét szolgálta. Nem volt könnyű feladat ez azokban az időkben, amikor a bátor szókimondásérí, a fennálló rendszer bírálatáért elkobzás, börtön járt. 1921—29 között a lap szerkesztősége, kiadóhivatala, nyomdája különböző helyeken volt. Ruzomberok után Vrútkyn, majd 24-ben Moravská Ostraván, amikor Klement Gottwald is a lap szerkesztői közé tartozott. A lap szervező és propagandamunkát fejtett ki, ideológiai téren nevelt és a kultúrát terjesztette a nép körében. 1929-től Pravda néven napilapként került olvasói kezébe. Egy évvel később betiltották. 31-ben újra megjelenik, majd 33-ban a mindennapos elkobzás miatt megszűnik és helyette a ILudovy denník lát napvilágot. A lap hasábjain a fasiszta diktatúra bevezetése ellen küzd, szorgalmazza a munkásparaszt összefogást és elősegíti a nemzetközi munkásmozgalommal a kapcsolat kiépítését. 1936-ban betiltják, helyette a Slovenské zvesti, majd később Ludovy denník címen adják ki. A háború alatt 1940-től a lap illegálisan készül. A nemzeti felszabadító harcra lelkesíti olvasóit, a hegyekbe és a Vörös Hadseregbe hívja őket. Kilenc nappal Bratislava felszabadulása után ismét Pravda néven jelenik meg és azonnal megkezdi a szervező munkát. Azóta is ideológiainevelőmunkáí végez a szocializmus építőjeként. A 45 éves évforduló alkalmából jókívánságainkat fejezzük ki a lap régi és jelenlegi munkatársainak, akiknek további jó munkát kívánunk! Szeptember 5-én, 2!) éves korában elhunyt dr. Albert Schweitzer, a német származású orvos, filozófus, humanista, aki 52 év óta a közép afrikai francia gyarmaton, Gabun Köztársaság Lambarenc helységében a maga alapította kórházban gyógyította a néger lakosságot. Schweitzer professzor évtizedeken át tartó áldozatos munkával harcolt a bennszülötteket pusztító kór ellen. Külön lepra telepet létesített, ahol munkatársaival több száz beteget gyógykezelt. Egész tevékenységével, munkájával, szóban és írásban mindig a békés életért küzdött. A „Nagy Doktor“ — ahogy fekete bőrű páciensei nevezték — halála nagy veszteség az. emberiség számára A sajtónap alkalmából újból elófizetőversenyt Indítunk, melyet 1965. december 15-én fogunk értékelni. Az előfizetőt szerzőket a következő jutalomban részesítjük: 130 előfizetőért: női ékszer-karóra 110 előfizetőért: sportkaróra 90 előfizetőért: ötvűsmüvü ékszer 70 előfizetőért: értékes festmény reprodukciók 50 előfizetőért: modern iparművészeti tárgyak 10-30 előfizetőért: könyvek Ilyen volt Martina két évvel ezelőtt A tragikus Csipkerózsíkaálom 198 A KISLÁNY, AKI zoo NAPJA ALSZIK Most négy és fél éves. De csak két és fél esztendőt élt a kis Martina Schaub. A baleset két évvel ezelőtt történt, a kocsi műszaki hiba következtében Jever és Wilhelmshaven között 60 kilométeres sebességgel fának rohant. Az anya — aki a volánnál ült — négy hónap után gyógyultan távozott a kórházból. A kislány is életben maradt. Szerencse. Szerencse? Martina azóta alszik. Nyitott szemmel, mozdulatlanul. Nem lát, nem hall. A nagyagy nem működik — mondják az orvosok. Otthon fekszik, a szép kis gyerekszobában, babák és színes rongy-állatkák között. Az anyja szondán át táplálja és vár — maga sem tudja mire. Csodára, vagy inkább talán egy orvosra, aki megkísérli a lehetetlent. ▲ Húsz éve már, hogy Dél-Koreát megszállta az amerikai katonaság. A dél-kóreaiak szabadságkövetelését minden haladó gondoikozásű ember támogatja India és Pakisztán határán, Kasmírban ismét vér folyik. India területére kiképzett pakisztáni felforgatók szöktek át. akik közül az indiai rendőrség sokat elfogott Megrendelőlap év .............................. hó 1-től megrendelem a Dolgozó Nő o. kéthetenként megjelenő képeslapot. Az esedékes előfizetési díjat (lA évre 13,—Kés, Magyarországon 24.— Frt.) a nyugtával jelentkező postásnál fizetem. Név szám 198 év kér. emelet Az előfizetőt szerezte: cím: hő utca ajtó n. az előfizető aláírása A [NÁGY\ SLAGBÓL A venezuleai ütösikrek, Mario, Fernando, Robinson, Otto és Juan, akik másfél éve jöttek a világra a szegény Prieta családban, végül is örömet és szerencsét hoztak nincstelen szüleiknek. Bár az orvosok nem sok reményt adtak életben maradásukért, a kisfiúk szépen fejlődtek, a családot pedig ajándékokkal halmozták el az ország minden részéből. Az egyik nagy naftatársaság Tamara városban egy szép családi házat bocsátott rendelkezésükre, mely a fiúk tulajdona lesz, ha elérik nagykorúságukat. Az élelmes papa, Efren Prieto azonban addig is ötletes reklámot csinál az ikreknek és a családnak. Naponta, pontosan négy órakor a villa terasza szabadtéri színpaddá változik, s a színen egyformába öltöztetve, kis fémkosárba helyezve, a délutáni alvás után megjelennek az ikrek. A dundl csöppségek kedvéért odasereglett nézőknek a papa büszkén kiáltja: „Erősek, mint a bikaborjak.“ Ne csodálkozzunk Prieton, hisz az első házasságából született gyermekekkel együtt húsz tagú családja van.
