Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-08-20 / 17. szám
Mint valami makacsul vlssza-vlsszatérő óriást szitakötő, újra felzümmögött feje felett a repülőgép. Szinte súrolja a szőlősorokat, amint a permetlevet a sűrű levélsátorra zúdítja. Galla Vall elégedetten nézi a nedvesen fénylő leveleket, növekvő szőlőfürtöket. Ha kevesebb lesz a peronoszpóra, több lesz a termés. Négy sorral arrább viszi a Jelzőtáblát. Jelzi az utat, mettől meddig kell permetezni. Ennyi a dolga. Nem nehéz, de reggel négytől este hétig hosszú az Idő, ha valaki tizenhat éves. Amíg a közeli tisztáson újratöltik a gép tartályát, van ideje gondolkodni. Arról, hogy nemrég még iskolába Járt, Ögyallára, s hogy most, Itt, a bajcsi AG-ban havi 500—700 koronát keres. Oj ruhára, cipőre már telik belőle. Jó érzés a saját keresetéből vásárolni. Hát még a kelengyére félretenni. Apja tán húsz éve Is van már, hogy gulyás. Bátyja katona. Édesanyja beteges. Kell a segítség, hiszen még két kisebb gyerek is van a háznál. Sötét este van, mire innen hazaér. Még otthon is van mit tenni. A szórakozás, mozi, televízió meg a mulatság hét végére marad. De hiszen majd télen bepótolja. Nem rossz a „szőlősök“ között. Lassan megtanulja a munka minden csínját-bínját. A bajcsi Állami Gazdaságnak 130 hektár szőlője van. Milyen nehéz és kellemetlen’munka volt mindezt kézi permetezővel beszórni. Kötözni, kapálni, ősszel szüretelni még kézzel kell. — Újra hallja a közelgő gép búgását. Lezúdul a zápor a szőlőre. A táblát ismét leszúrja a negyedik sorban. Mennyivel könnyebb az embereknek, mióta a gépek segítenek. Felnéz a magasba. Szép lehet onnan a táj. Az erdő, a kukoricás, a búzamező, minden. Még a repülőgép sem boszorkányság. Ha kell, tán még azt is elvezeti. Tölthetem? Igen. Kész. Minden rendben? T ОО П — Akkor mehet. Ez a megszokott párbeszéd Kiárls István és a két fiatal kisegítő, Kláris Ottó és Csalava Károly között, akik a permetező repülőgép tartályát töltik. Tóth János a gép ablakát tisztítja. Orawecz Rudolf pilóta közben arról beszél, hogy Agrolet gépének egész évben van mit tennie a földeken. Tavasszal gyomirtót szőr, nyáron permetez, őszszel, télen műtrágyáz. Egész évben van dolga. Van érdekesebb út is a pilóta számára mint ez, de ezt is meg lehet szeretni, a „parasztpilóta“ munkáját. — Nagy szakavatottságot igényel a vegyszerek kezelése. Olyan ez, mint az orvosság. Hozzáértéssel adagolva használ, rosszul keverve méreg — magyarázza Kláris István. — De évről évre jobbak a vegyszerek és Jobban értünk hozzá mi is. Megszokja az ember ezt is, mint a kombájnt, meg a fejőgépet. Startol a gép. A levegőbe emelkedik. Amerre elszáll, emberek néznek utána, s üdvözlésre lendül a kezük. A pilóta visszaint. Ismerik már. A földműves ember ú] segítőtársa ő lis, akit már nem lehet nélkülözni. & fehér táblát messziről ■d is jől látja a piláta Gumicsöven keresztül folyik a permedé a gép tartályába. HARASZTINÉ M. E. Fr. Spáőil felvételei Az Idei nyár földművesasszonyatnk nagy erőpróbája. A rendkívüli időjárás mtatt különleges szorgalomra, igyekezetre és rengeteg munkára van szükség, hogy a Jónak ígérkező termést betakaríthassuk, hogy ha megkésve is, de a kapások olyan gondozást kapjanak, ami a lehető legmagasabb hektárhozamokat biztosítja. Vannak szövetkezetek, ahol az állatállomány takarmányozása sem volt problémamentes a nyári hónapokban, az esőzések késleltette takarmánytermés mtatt. Itt még több körültekintésre és Jobb gondoskodásra volt szükség, hogy a súlygyarapodásban, tejhozamban ne legyen hiány. A faluszépítésben is segíteni kellett. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, falusi nőbizottságaink, mint már annyiszor, most is kiállták a próbát. Jelesre vizsgáztak helytállásból, szorgalomból. SÁROSFA: NőblzottSágunk 2971 koronát gyűjtött össze az árvízkárosultak tavára. Ezenkívül minden háztartásbeli nő bekapcsolódott a kapások gondozásába, valamint a cseresznye - szedésbe. Segítséget nyújtottunk a HNB-nek az evakuált lakosság elhelyezésében és figyelemmel kísértük ellátásukat is. (Ándrejkovtcs T.) KISKÖVESD: Falunk elnyerte a „példás község" címet. Ebben nagy része van a nőblzottságnak is, amely éppúgy kiveszt részét a faluszépítésből, mint minden mezőgazdasági munkából. Az asszonyok az új kultúrotthon rendbehozásában is segítenek. A kiskövesdtek úgy törődnek falujuk szépítésével, hogy mindenütt példát vehetnek róluk. /Máté Ilona) ALSÖSZECSE: Szövetkezetünk a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából indított versenyben olyan kiválóan teljesítette kötelezettségvállalását, hogy elnyerte a vörös zászlót és a vele járó 5000 korona pénzjutalmat, amit ünnepélyesen nyújtottak át a Járáson a szövetkezet képviselőinek. A magas tejhozam eléréséért Mackó Ilona fejönő, valamint Stpos Ilona és Sudtcky Ilona kapott emlékérmet és jutalmat. De dicséret illeti szövetkezetünk valamennyi asszonydolgozóját, mert szorgalmas munkájuk nélkül el sem tudnánk képzelni mezőgazdasági üzemünket. Az eddigi eredmények alapján biztosan állíthatjuk, hogy az idei gazdasági év még sok sikert tartogat számunkra. JKúcs Gyula) PERBETE: A lakosság már kétezer méter hosszú gyalogjárót épített falunkban a helyi nemzett bizottság irányítása mellett. Benyo Máté elvtárs, a HNB elnöke fáradtságot nem ismerve dolgozik, hogy Perbete szépüljön. Végre teljesül a lakosság régi vágya is, augusztusban elkezdik az új áruház építését. Minden egyes család elvállalta, hogy 6—8 brlgádórával hozzájárul az áruház felépítéséhez. IVendel Elvira) BUSA: Az ittent asszonyok szinte az elsők között kezdték meg a gyűjtést az árvízkárosultak számlájára. A lakosság áldozatkészségéről tanúskodik, hogy a HNB rövid időn belül 6000 koronát utalhatott át a károsultak megsegítésére. SZALATNYA: Nemrég küldték el a választ a téli iskola kérdéseire, amelyekben a következőket olvashattuk: A szövetkezetben dolgozó állatgondozók részére az öltöző és a zuhanyozó megfelelő. Annál rosszabb a helyzet az óvodát illetően, amely a kultúrotthon mellékhelyiségében kapott elhelyezést, nagyon kezdetleges körülmények között. Így nem csoda, hogy csak tizenkét gyerek látogatja. Ideje lenne végre megoldani ezt a problémát éppúgy, mint a közszolgáltatások bevezetését. Ezzel kapcsolatban most született egy határozat, hogy az Ipolysági kommunális szolgáltatási üzemmel szerződést kötnek, lássa el a falut ruhatisztító, mosodai, valamint borbély-szolgáltatással. (Pírt Margit) Ki tud róla? Fodor Bertalan 1900. IX. B án született dezőnagymlhályban, nemzetisége magyar. 1937-ben Bratlslaváből Spanyolországba ment, ahol egy golyászárés csapat parancsnoka volt. 1939-től nem tud róla a családja. Többször megsebesült, a harcok befejezése után állítólag a nemzetközi brigád többi harcosával együtt Franciaországba, Cam du Gurs-ba Internálták. Szenvedélyes sakkozó és labdarúgó volt. A legutóbbi nem hiteles hírek szerint a koncentrációs táborból való kijutása után Angliában vagy Franciaországban hadseregünk kötelékébe lépett. Kérjük mindazokat, akik Fodor Bertalant Ismerték, vagy róla valami közelebbit tudnak, írjanak szerkesztőségünkbe vagy Fodor Sándor elmére: Bratislava XII. Rezedává 35.
