Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-08-20 / 17. szám

Mint valami makacsul vlssza-vlsszatérő óriást szitakötő, újra felzümmögött feje felett a repülő­gép. Szinte súrolja a szőlősorokat, amint a per­­metlevet a sűrű levélsátorra zúdítja. Galla Vall elégedetten nézi a nedvesen fénylő leveleket, nö­vekvő szőlőfürtöket. Ha kevesebb lesz a peronosz­­póra, több lesz a termés. Négy sorral arrább viszi a Jelzőtáblát. Jelzi az utat, mettől meddig kell permetezni. Ennyi a dolga. Nem nehéz, de reggel négytől este hétig hosszú az Idő, ha valaki tizen­hat éves. Amíg a közeli tisztáson újratöltik a gép tartályát, van ideje gondolkodni. Arról, hogy nemrég még iskolába Járt, Ögyallára, s hogy most, Itt, a bajcsi AG-ban havi 500—700 koronát keres. Oj ruhára, cipőre már telik belőle. Jó érzés a saját keresetéből vásárolni. Hát még a kelengyére félretenni. Apja tán húsz éve Is van már, hogy gulyás. Bátyja katona. Édesanyja be­teges. Kell a segítség, hiszen még két kisebb gyerek is van a háznál. Sötét este van, mire innen hazaér. Még otthon is van mit tenni. A szó­rakozás, mozi, televízió meg a mulatság hét vé­gére marad. De hiszen majd télen bepótolja. Nem rossz a „szőlősök“ között. Lassan megtanulja a munka minden csínját-bínját. A bajcsi Állami Gazdaságnak 130 hektár szőlője van. Milyen ne­héz és kellemetlen’munka volt mindezt kézi per­metezővel beszórni. Kötözni, kapálni, ősszel szü­retelni még kézzel kell. — Újra hallja a közelgő gép búgását. Lezúdul a zápor a szőlőre. A táb­lát ismét leszúrja a negyedik sorban. Mennyi­vel könnyebb az embereknek, mióta a gépek se­gítenek. Felnéz a magasba. Szép lehet onnan a táj. Az erdő, a kukoricás, a búzamező, minden. Még a repülőgép sem boszorkányság. Ha kell, tán még azt is elvezeti. Tölthetem? Igen. Kész. Minden rendben? T ОО П — Akkor mehet. Ez a megszokott párbeszéd Kiárls István és a két fiatal kisegítő, Kláris Ottó és Csalava Ká­roly között, akik a permetező repülőgép tartá­lyát töltik. Tóth János a gép ablakát tisztítja. Orawecz Ru­dolf pilóta közben arról beszél, hogy Agrolet gé­pének egész évben van mit tennie a földeken. Tavasszal gyomirtót szőr, nyáron permetez, ősz­szel, télen műtrágyáz. Egész évben van dolga. Van érdekesebb út is a pilóta számára mint ez, de ezt is meg lehet szeretni, a „parasztpilóta“ munkáját. — Nagy szakavatottságot igényel a vegyszerek kezelése. Olyan ez, mint az orvosság. Hozzáértés­sel adagolva használ, rosszul keverve méreg — magyarázza Kláris István. — De évről évre job­bak a vegyszerek és Jobban értünk hozzá mi is. Megszokja az ember ezt is, mint a kombájnt, meg a fejőgépet. Startol a gép. A levegőbe emelkedik. Amerre elszáll, emberek néznek utána, s üdvözlésre len­dül a kezük. A pilóta visszaint. Ismerik már. A földműves ember ú] segítőtársa ő lis, akit már nem lehet nélkülözni. & fehér táblát messziről ■d is jől látja a piláta Gumicsöven keresztül folyik a permedé a gép tartá­lyába. HARASZTINÉ M. E. Fr. Spáőil felvételei Az Idei nyár földművesasszonyatnk nagy erőpróbája. A rendkívüli időjá­rás mtatt különleges szorgalomra, igyekezetre és rengeteg munkára van szükség, hogy a Jónak ígérkező ter­mést betakaríthassuk, hogy ha meg­késve is, de a kapások olyan gondo­zást kapjanak, ami a lehető legma­gasabb hektárhozamokat biztosítja. Vannak szövetkezetek, ahol az állat­állomány takarmányozása sem volt problémamentes a nyári hónapokban, az esőzések késleltette takarmányter­més mtatt. Itt még több körültekin­tésre és Jobb gondoskodásra volt szükség, hogy a súlygyarapodásban, tejhozamban ne legyen hiány. A falu­­szépítésben is segíteni kellett. A szer­kesztőségünkbe érkezett levelek azt bizonyítják, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó asszonyok, falusi nő­­bizottságaink, mint már annyiszor, most is kiállták a próbát. Jelesre vizs­gáztak helytállásból, szorgalomból. SÁROSFA: NőblzottSágunk 2971 ko­ronát gyűjtött össze az árvízkárosul­tak tavára. Ezenkívül minden háztar­tásbeli nő bekapcsolódott a kapások gondozásába, valamint a cseresznye - szedésbe. Segítséget nyújtottunk a HNB-nek az evakuált lakosság elhe­lyezésében és figyelemmel kísértük ellátásukat is. (Ándrejkovtcs T.) KISKÖVESD: Falunk elnyerte a „példás község" címet. Ebben nagy része van a nőblzottságnak is, amely éppúgy kiveszt részét a faluszépítés­ből, mint minden mezőgazdasági mun­kából. Az asszonyok az új kultúr­otthon rendbehozásában is segítenek. A kiskövesdtek úgy törődnek falujuk szépítésével, hogy mindenütt példát vehetnek róluk. /Máté Ilona) ALSÖSZECSE: Szövetkezetünk a fel­szabadulás 20. évfordulója alkalmá­ból indított versenyben olyan kivá­lóan teljesítette kötelezettségvállalá­sát, hogy elnyerte a vörös zászlót és a vele járó 5000 korona pénzju­talmat, amit ünnepélyesen nyújtottak át a Járáson a szövetkezet képvise­lőinek. A magas tejhozam eléréséért Mackó Ilona fejönő, valamint Stpos Ilona és Sudtcky Ilona kapott emlék­érmet és jutalmat. De dicséret illeti szövetkezetünk valamennyi asszony­­dolgozóját, mert szorgalmas munká­juk nélkül el sem tudnánk képzelni mezőgazdasági üzemünket. Az eddigi eredmények alapján biztosan állíthat­juk, hogy az idei gazdasági év még sok sikert tartogat számunkra. JKúcs Gyula) PERBETE: A lakosság már kétezer méter hosszú gyalogjárót épített fa­lunkban a helyi nemzett bizottság irányítása mellett. Benyo Máté elv­­társ, a HNB elnöke fáradtságot nem ismerve dolgozik, hogy Perbete szé­püljön. Végre teljesül a lakosság régi vágya is, augusztusban elkezdik az új áruház építését. Minden egyes csa­lád elvállalta, hogy 6—8 brlgádórá­­val hozzájárul az áruház felépítésé­hez. IVendel Elvira) BUSA: Az ittent asszonyok szinte az elsők között kezdték meg a gyűj­tést az árvízkárosultak számlájára. A lakosság áldozatkészségéről tanús­kodik, hogy a HNB rövid időn belül 6000 koronát utalhatott át a károsul­tak megsegítésére. SZALATNYA: Nemrég küldték el a választ a téli iskola kérdéseire, ame­lyekben a következőket olvashattuk: A szövetkezetben dolgozó állatgon­dozók részére az öltöző és a zuha­nyozó megfelelő. Annál rosszabb a helyzet az óvodát illetően, amely a kultúrotthon mellékhelyiségében ka­pott elhelyezést, nagyon kezdetleges körülmények között. Így nem csoda, hogy csak tizenkét gyerek látogatja. Ideje lenne végre megoldani ezt a problémát éppúgy, mint a közszol­gáltatások bevezetését. Ezzel kapcso­latban most született egy határozat, hogy az Ipolysági kommunális szol­gáltatási üzemmel szerződést kötnek, lássa el a falut ruhatisztító, moso­dai, valamint borbély-szolgáltatással. (Pírt Margit) Ki tud róla? Fodor Bertalan 1900. IX. B án született dezőnagymlhályban, nemzetisége magyar. 1937-ben Bratlslaváből Spanyolországba ment, ahol egy golyászárés csapat pa­rancsnoka volt. 1939-től nem tud róla a családja. Többször megsebesült, a har­cok befejezése után állítólag a nemzet­közi brigád többi harcosával együtt Franciaországba, Cam du Gurs-ba Inter­nálták. Szenvedélyes sakkozó és labda­rúgó volt. A legutóbbi nem hiteles hí­rek szerint a koncentrációs táborból való kijutása után Angliában vagy Fran­ciaországban hadseregünk kötelékébe lépett. Kérjük mindazokat, akik Fodor Ber­talant Ismerték, vagy róla valami kö­zelebbit tudnak, írjanak szerkesztősé­günkbe vagy Fodor Sándor elmére: Bra­tislava XII. Rezedává 35.

Next

/
Thumbnails
Contents