Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-08-20 / 17. szám
A (n ÁqYYIIAGBÖL Kit ábrázol a fénykép — nehéz eltalálni. Eláruljuk: Greta Garbót, aki Üdülésre érkezett egy angol szigetre, s a repülőtéren (gy védekezett a kíváncsi fényképezőgépek ellen. A legidősebb francia polgármesternő, Virginle Petro 70 éves és 1949 óta áll ezen a poszton, míg a legfiatalabbat most választották meg: Maria-Louise Maynard mindössze 23 éves. A Bcatles-együttes dobosa, Ringó Starr megnősült. Képünkön a baloldali a férj. René van Toinden mindössze négyéves, és egy cseppet sem fél a kígyótól. Nem is csoda: apja Thys van landen a dél-afrikai „kígyófarm“ tulajdonosa indiai kobrákat s hasonló mérges kígyókat tenyészt, hogy mérgüket gyógyszergyáraknak adja el. Később, ha a kislány nagyobb lesz, tevékenyebben is bekapcsolódik édesapja nem mihdennapl üzletébe Clarita Montez, spanyol származású francia lány elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, ő torreádor lesz. Ezen a felvételen elég nyugodtan viselkedik — lehet, hogy a bikának idegcsillapí tót adtak? CESKOSLOVENSKO ME DZ INARODNA DEMOK RATICKA FEDERÁCIA Z I E N FE DÉ RATION DEMOCRAT IQUE INTERN AT IО N A L E DES FEMMES A Csehszlovákiai Nőbizottság ilyen bélyeget bocsátott ki a NDNSZ 20. évfordulója alkalmával harca az agresszorok ellen Az Íróasztalom fölött a falon tizennégy éve függ egy selyemgobelln: a kéklő égbolt alatt két, koreai népviseletbe öltözött kislány hintázik, mögöttük virágba borult meggyfák hajolnak egy apró házikó fölébe. Ez eddig: ősi koreai tájkép. Am a gobelin balsarkában gyárkémények füstölögnek, a mai Korea jelképeként. A képet koreai barátaimtól kaptam ajándékba. 1951 nyarán jártam Koreában a Nemzetközi Demokratikus Nőszővetség (NDN) nemzetközi bizottságával, mely az amerikai és más csapatok és szövetségeseik Észak-Koreában elkövetett gaztetteinek kivizsgálásval foglalkozott. Bizottságunk a Koreai Demokratikus Nőszövetség meghívására látogatott az országba. Azért jártunk ott, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg mindenről, s a látottakról tájékoztassuk a világ közvéleményét, amely nem akarta elhinni, hogy a „civilizált" amerikaiak, a „demokrácia“ bajnokai totális írtóháborút viselnek egy nép ellen. Mi magunk sem tudtuk ezt elhinni, mielőtt Koreában jártunk volna. Sokan közülünk átélték a fasizmus szörnyűségeit és hihetetlen barbarizmusát, de azt gondoltuk, ilyesmi nem fordulhat elő még egyszer. Az a sok szenvedés, bánat és pusztulás, aminek Koreában szemtanúi voltunk, mind-mind az imperialista agresszorok müve volt, teljesen nyílt és vadállati formák között, „az ENSZ csapatok“ zászlaja alatt. Világosan látnunk kellett, hogy olyan halálos ellenséggel állunk szemben, mely ma még csak egy országot támadott meg ugyan, de a többit is fenyegeti. Az alatt a két hét alatt, amit a harcoló Korea földjén töltöttünk, megszámlálhatatlan tanújelét láttuk az imperializmus fékevesztett őrjöngésének. Láttunk városokat, melyeknek egyetlen ép háza sem maradt, s ahol az emberek földbe vájt vermekben húzódtak meg ... Láttunk parasztokat, akik csak éjszaka dolgozhattak a földeken, mert nappal az amerikai repülőgépek géppuskatüzet nyitottak a békésen dolgozó emberekre, a legelésző állatokra, s napalm-bombákkal gyújtották fel a falvakat... Láttunk tömegsírokat, amelyekbe az amerikai és dél-koreai csapatok ezreket vetettek be, sokat közülük élve... Láttunk kutakat, ahová legyilkolt gyermekek holttestét dobták . . . Láttunk barlangokat, ahová falvak egész lakosságát hajtották be, hogy aztán kézigránáttal pusztítsák el őket... Az volt a feladatunk, hogy pontosan és lehetőleg elfogulatlanul jegyezzük fel a látottakat, hogy tájékoztathassuk a világ közvéleményét mindarról, ami Koreában történt. Az NDN bizottságának huszonegy tagja volt, a világ tizenhét országát képviselték. A bizottság tagjai különböző politikai meggyőződésű asszonyok voltak, de a Koreában látottak szinte már az első perctől kezdve teljesen azonos véleményt alakítottak ki bennük. A közös munka során nagyon rövid idő alatt szoros Barátságba kerültünk a koreaiakkal. Hogy feladatunknak megfelelően eleget tehessünk, rengeteget kellett érdeklődnünk, s lehetőség szerint mindent személyesen ellenőriznünk. A városi emberek, a kis falvak lakói, az egyszerű asszonyok, sőt a gyerekek is megértették, mi a célunk, s türelmesen segítettek, ahol csak tudtak. Nehéz szívvel hagytuk el Koreát, koreai testvéreinket. De a válás szomorúságát enyhítette az a tudat, hogy tevékenységünk eredményeképpen az egész világ értesül majd a Koreában végbement eseményekről. S mi eleget tettünk ennek a feladatunknak. Erejéhez, lehetőségeihez mérten mindegyikünk eleget tett. Néhány, kapitalista országból jött bizottsági tagot, Így például az akkor még tőkés Kuba és Nyugat-Németország képviselőjét börtönbe zárták, amiért el merte mondani, meg merte írni az igazságot Koreáról. De bizottságunk több nyelven közzétett jelentése komoly világ-visszhangot keltett. S méghozzá nemcsak barátaink, hanem ellenségeink körében is. Világszerte számtalan szolidaritási gyűlést rendeztek, s ezek megszervezésében és lebonyolításában a nőszervezetek is részt vettek. Azt hiszem, joggal elmondhatom: az NDN jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy világszerte erősödött a koreai háború elleni tiltakozás hulláma s hogy az agresszor viszszakozásra kényszerült. Azt hiszem, hogy a magam és bizottságunk azon tagjai nevében, akikkel azóta is találkoztam, joggal elmondhatom, koreai tartózkodásunk során nagyon sokat tanultunk. A legfőbb tanulság, hogy az imperializmussal, az agresszióval szemben össze kell fognunk. Továbbá, hogy testvéri összefogásunk elég erős ahhoz, hogy legyőzhessük az imperializmust, s örökre megszabadíthassuk tőle a világ dolgozóit. Ha összefogunk, legyőzhetetlenek vagyunk. Ezt mindig szem előtt kell tartaniuk a nőknek, akik az emberiség felét alkotják. S ma — araikor az imperializmus Délkelet-Azsiában tovább folytatja népírtó politikáját, MacArthur tábornok utódai tömegsírrá változtatják a dél-vietnami városokat és falvakat, katonai agressziót követnek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, csapatokat vetnek be a Dominikai Köztársaságban — ennek a tudatnak sokkal nagyobb szerepe van, mint bármikor azelőtt. Minden egyes nő szerepet vállalhat az” amerikaiak délkelet-ázsiai agressziója ellen vívott harcban. Az NDN felhívással fordult a világ valamennyi országának nőszervezeteihez, hogy fokozzák az amerikai agresszorok elleni harcot, s reméljük, hogy lennek a felhívásnak komoly hatása lesz. EVA PRIESTER Kedves Olvasóink, akik új előfizetőket szereznek, írják a nevüket a szelvényre és küldjék be szerkesztőségünkbe. A legtöbb előfizetőt szerzőket a következő jutalomban részesítjük: 139 előfizetőért női 110 99 70 50 10-30 П óra ékszer-karsportkaróra ötvösmüvü ékszer értékes festmény reprodukciók modern iparművészeti tárgyak könyvek Megrendelőlap 198 év ....................................... hó 1-től megrendelem a Dolgozó Nő c. kéthetenként megjelenő képeslapot. Az esedékes előfizetési díjat CVá évre 13.— Kis, Magyarországom 24.— Frt.) a nyugtával jelentkező postásnál fizetem. kér. utca Név szám 198 év Az előfizetőt szerezte: cím: emelet hó ajtó n. az előfizető aláírása
