Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-07-09 / 14. szám

7000 ÉVVEL EZELŐTT feltehetően először Ázsiában szelídítet­ték meg a vadlovakat. Belovagolták, betörték az energiadús, finom ösztönű állatot, melyet nem fenyítéssel, de szép szóval kell fegyelmezni. A csatákban és a munkában egyaránt az ember el­választhatatlan társa lett. Bekerült a népmesékbe, a költeményekbe: „Paripámnak az ő színe fakó, Paripámnak szőre, mint a vert arany, ragyogó, Paripámnak az ő neve Csillag, Gyors a lába mint a hulló csillag.” (Petőfi S.) A mai kor modern embere úgy vél­né, lóra nincs is már szükség. Igaz, egyre kisebb szerepet tölt be a közle­kedésben és a termelésben, de még mindig értékesen egészíti ki a gépek munkáját. Jelenleg több mint kétszázezer ló van Csehszlovákiában. Egyre inkább a sport­lovak kerülnek előtérbe, melyek egy­úttal értékes valutát jelentenek és él­ményt nyújtanak a nyeregben ülőnek, vagy annak, aki a lóversenyt nézi, éppúgy mint nekünk, akik a kelő nap fényfüggönyén keresztül szemléljük a gyakorlatozó versenylovakat a somorjai pályán. Napi beosztásuk pontos és szigorú, mint a sportolóké. A selymes szőrű, fényesre kefélt állatok lovasaikkal együtt itt sajátítják el a gyorsaság és ügyes­ség minden követelményét, melynek eredményét a győztes versenyek bizo­nyítják legjobban: a Peruan Labe-díja a pardubicei 5000 méteres futásban, vagy a Ritmus remek nemzetközi ered­ményei, melyet lovasával Gregor elv­társsal együtt ért el, aki egyúttal az egész csapat edzője is. A másik épületben, Kvétoslavovon is pontos napirend szerint halad a munka. Törzsmének, kancák, kiscsikók ottho­na ez. Aztán tartsd magad, Liberál, biztatja Lengyel Lajos bácsi a huszon­egy éves, örökifjú telivér mént, és talán saját magát is. Munkaéveit itt töltötte, az angol telivérek nevelésénél Fr. Spáőil felvételei és most — nyugdíjba megy. Nehéz el­válni. Szeretni kell ezeket az állatokat és megérteni őket. Ne nevessen, de a mi lovaink két nyelven beszélnek. Akár magyarul, akár szlovákul szólunk hoz­zájuk, megértik. Liberál is, pedig ő Franciaországból került hozzánk . .. Azt hiszem, most majd idegen nyelvekre is megtanítjuk őket — mosolyog szomor­kásán és megsimogatja régi barátjait. A NEMZETKÖZI LOVASNAPOKAT már másodszor rendezték meg Somor­­ján a városka előnyös fekvésére való tekintettel, magyar és osztrák részvé­tellel. A nemzetközi lovasviadalra a Lengyel Népköztársaság sportlovasai is beneveztek. Az izgalmas versenyszámokon kívül a magyar csoport bemutatta a nép­szerű „Magyar postá”-t, a somorjai Testnevelési Egyesület gyermektagjai, az ifjú sportlovasok, a gyermek­' Mennyi munka és erőfeszí­tés eredménye a sikeres ugrás A siker titka: szí-“ gorű edzés к műugrással arattak sikert. Hogy a sportlovaglás, a lovastorna már való­ban nem a kiváltságosok sportja, arra a somorjaiak szolgálnak a legjobb bi­zonyítékkal. A kétnapos viadal sporteredményei mellett barátságok, ismeretségek szö­vődtek, a jövő évi találkozó biztosítéka­képpen, melyen a lovassport kedvelői adtak ismét randevút egymásnak. A CSALÄDFA Régi nemesi családok nem tudták úgy kimutatni kékvérű őseik család­fáját, mint az angol telivérek. A tizenkét napos angol telivér kis­­csikó, KOBALT II. iratait lapozgatjuk. Az apa: RUBINT, magyar származású angol telivér törzsmén. Az anyja: Lu­­bica, az akkori idők legjobb kancája. Ennek az anyja: Kőrist. „Lánykorában’ Moszkvában aratta sikereit a nemzet­közi versenyek alkalmából. Különben testvére Koránnak, a Pardubicei Ver­seny győztesének. A törzskönyv nemzedékre visszame­nőleg kimutatja az ősök családfáját. Itt sem rang, sem pénz nem palástolhatott fiatalkori „lóbotlást”. Az apasági-anya­­sági ellenőrzés igen szigorú és követ­kezetes, elvégre angol telivérekről van szó s nevük a prágai Ménes-könyvbe kerül. Hogy mi lesz Kobalt II. sorsa? A csil­lagos homlok, a szépformájú alkat és láb szerint minden remény megvan rá, hogy híre túljut a Csallóközön és az ország határán is. Erre azonban még rá kell szolgálnia. Mert a lóvilágban Nemcsak az az írott törvény érvényes, hogy a kiscsikó ne­vének kezdőbetűje mindig azonos a ma­ma nevének kezdőbetűjével. A másik még érdekesebb. Kobalt II. mamájának, Koristnak az értéke akkor emelkedett, amikor első ivadéka, Kométa eredményt ért el a versenyen. S még értékesebb lesz, ha Kobalt II. is hű lesz a hírnévhez. Vagyis: a szülők értékét az adja meg, miként érvényesülnek ivadékai az élet­ben. Az Intézet dolgozóinak gyermekei bravúros mű­ugrással mutatkoztak be a Nemzetközi Lovasnapon Ludmilla Zau|eovó, a Nylt­­rai Mezőgazdasági Főiskola negyedéves hallgatőja, a somorjai Intézetben tölti nyári gyakorlatának egy részét Siena mama klscslkéjá­­val Jelenleg a legtöbb babért Ritmus szerzi lovasával, Gregorral A musztángok utódai A

Next

/
Thumbnails
Contents