Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-25 / 13. szám
Motto: „Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság щ Törvény s egyenlőség, s te áldott szabadság“ A kassai Művészetek Házában május 27-én emlékeztek meg Batsányi János forradalmi (költő halálának százhuszadik évfordulójáról. Az emlék-esten részt vettek Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas költő, Fábry Zoltán író, érdemes művész, a tapolcai Batsányi Emlékbizottság képviselői, valamint több magyarországi és csehszlovákiai író, költő. Béres József a Batsányi Kör elnökének rövid megnyitó szavai után Dr. Keresztúri Dezső Író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja méltatta a költő életét és munkásságát. Ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a költő éppen Kassa városában volt boldog, ott szerkesztette a Magyar Múzeumot, lőtt alapította Baróthy Szabóval és Kazlnczyval együtt a Kassai Magyar Társaságot. A felvilágosodás költője volt, a II. József németesítő törekvései elleni .nemzeti ellenállás képviselője, a francia polgári forradalom eszméinek híve, önmagához és eszméihez hű alkotó, aki bátran támadott királyt és S klérust, úgy, hogy végül a Kassai Királyi Táblának búcsút kellett mondania, Kufsteinben raboskodott, Párizsba emigrált, Linzben száműzetésben halt meg. Keresztúri Dezső ünnepi beszéde után a Csemadok Rozsnyói Énekkara Mikus Imre karnagy vezényletével a költő egyik leghíresebb versét a „Franciaországi változásokra“ címűt adta elő Kodály feldolgozásában. Megható volt hallgatni az 1789-ben írott sorokat a vegyes-kar lelkes tolmácsolásában: Nemzetek) Országok! kik rút [kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos [kötelében, gyászos koporsóban döntö [vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok: fTi is, kiknek vérét a természet [kéri, Hfv jobbágyitoknak felszentelt [hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre [nézzétek Vigyázó szemetek Párizsra ves[sétek! A rozsnyói énekkar után Jancsó Adrienné Batsányi verseket szavalt, majd Illés György, a Csehszlovák Rádió kassai stúdiójának koncertmestere és Kende János, a kassai Állami színház karnagya Bartók műveket adtak elő. Nagy sikerrel szerepelt az esten Béres Ferenc Batsányi dalokkal és virágénekekkel és Cséfalvai Katalin és Zsolczer Béla is, akik népdalokat énekeltek. A nagyszámú közönség lelkes ünneplésben részesítette az est szereplőit és a magyarországi vendégeket. A sikeres emlékest után Szabó Rezső, .a Csemadok főtitkára és Turczel Lajos, a magyar tanszék vezetője átnyújtották Fábry Zoltánnak és Illyés Gyulának a Jókai emlékérmet. (Y) Illyés Gyulát virággal köszöntik a pionírok A Batsányi emlékest résztvevői F. Linhart felvételei De a műsorpolitikához is értenie kell annak, aki fel akar jutni a műkedvelő színjátszók seregszemléjére. A kassai színjátszók azzal magyarázzák távolmaradásukat a Jókai Napokról, úgy értesültek, hogy ugyanegy csoport kétszer egymásután nem szerepelhet Komáromban, s ezért kerestek ki maguknak olyan darabot, amivel aránylag kevés fáradozással elszórakozhatnak és mulattatják közönségüket is. Kállai István — Élni tudni kell — című vígjátékéra esett a választásuk. Utólagosan helyreigazítunk. Nem előre meghatározott terv juttatja Komáromba a csoportokat, hanem teljesítményük. Kállai vígjátéka pedig akkor is helytelen választás, ha csökkentik a művészi igényesség mércéjét. Miről is esik szó ebben a darabban? Egy „maszek“ pesti műanyagfalvédő-készítő, a magas adó miatt mindig más budai villa előtt „idéz elő“ autódefektet. Amíg a kocsit „megjavítják“, a villa házigazdájának vendégszeretetét kihasználva, a ház valamelyik mellékhelyiségében gyártja műanyag falvédőit. S amíg mindez kiderül, az élelmes pesti „maszek“ flörtöl a háztulajdonos lányával. Szerepel még a darabban egy pesti „vagány“, a modern pesti vígjátékokból elmaradhatatlan, „csökevényekkel“ terhelt régivágású „úriasszony“ és befejezésül a szokványos happy end . . . A darab budapesti sikerét érthetővé teszi a sok és eredeti pesti „bemondás“. Tipikus pesti figurák felvonultatása, és elsősorban a remek szereplőgárda, akik a vérszegény mesét egyéni színeikkel kiteljesítik. Mindenesetre, rosszalló fejcsóválásunk a kassaiak felé legyen számukra egyben figyelmeztetés. A hazai magyar nyelvű műkedvelő színjátszás mostohagyerekeinek érzik magukat, s hogy ez a képzelődésük megváltozzon, azért nekik maguknak is tenniök kell valamit. — Messze vagyunk a központtól — mondják. — Ha újságíró jár erre Pozsonyból, csakis a Vasműveket találja meg, a Csemadokot elkerülik. A helyiség, amelyikben népnevelő munkájukat évek óta folytatják, egyáltalán nem felel meg a célnak. Egy hosszú sötét mellékutca végén, egy italbolt közvetlen szomszédságában dolgoznak. Még szerencse, hogy felbecsülhetetlen segítséget kapnak a kassai Katonai Technikum vezetőségétől, akik minden hónapban egyszer rendelkezésükre bocsátják a Dukla-mozi 250 férőhelyes nagytermét. Sajnos az — Élni tudni kell — előadását nem láthattuk s ezért a színészek teljesítményéről nem nyilatkozhatunk. Bizonyára sokat nevettünk volna mi is a nevetőkkel és rábeszéltük volna a csoportot a komáromi seregszemlére való jelentkezésre. így most nyomtatásban küldünk címükre megrovást, viszont sok szépet írhattunk volna színjátszókészségükről. Gondolkozzanak el ezen a kassai csoport vezetői, akik között oly tevékeny embereket ismertünk meg, mint Halász Géza, Breznicky László, Üjváry Géza, Marossy Lajos, és biztosítjuk őket, hogy ha messziről bár, de azért figyelemmel kísérjük munkájukat, szükség esetén tanáccsal szolgálunk, és a jövőben feltétlenül számolunk komáromi szereplésükkel. ök pedig tartsák szem előtt, hogy — élni tudni kell, de a népművelés se kutya! NAGYÖLVEDEN végesteien végig. Minden ház előtt virág nyílik. Öröm végigmenni a falun, pádig néhány évvel ezelőtt sokkal találóbb lett volna Nagyölvedre a sárfészek elnevezés. Igaz, akkor még a szövetkezet útja is göröngyös volt, sokszor nyílt panaszra a közösben dolgozók ajka. Múltak az évek és a szorgos nép fáradhatatlan munkája révén élvonalba került a szövetkezet. Most a lévai járás legjobbjai között emlegetik. A szövetkezel megerősödése után a nemzeti bizottság és a hőbizottság hadat üzent a sárnak és már öt kilométer hosszúságban járdán kopognak a cipők. A felszabadulási faluszépltési versenyben is több mint egy millió korona értékű munka elvégzését vállalták, amelynek eddig már több mint a felét teljesítették. Milyen módszerekkel dolgoznak az irányítók? Bokros Ferenc, a HNB elnöke tapasztalt funkcionárius, s jól tudja, hogyha vannak kezdeményező emberek, akkor nincs veszett ügy. így azoknak a iháza elé szállítottak először kavicsot, akikről gondolták, hogy egy-kettőre megfogják a lapátot és elkészítik a házuk előtti járda-szakaszt. — Nem sokat kellett agitálnom emlékezik vissza az elnök a kezdetre. — Amikor látták, hogy néhány ház előtt elkészült a betonjáró, követelni kezdték, hogy az ő házuk elé is vitessünk kavicsot. Elkészült a járda, amely bár hasznos volt, nem tette széppé a falut. Ezért az asszonyok az elnökkel együtt elhatározták, hogy virágágyasakat létesítenek. Igen ám, de a lakosok részéről sok volt az ellenvetés. — Mi értelme lenne — hajtogatták egyesek. — A baromfi úgyis szétkaparná, a libák lelegelnék. — Ekkor született meg az ötlet, (hogy vonják körül betonkoszorúval a virágágyásokat, s akkor a tyúkok nem tesznek kárt bennük. Az elhatározást tett követte és kora tavasszal hozzáláttak la betonkeretek elkészítéséhez. Alig telt el |néhány hét és a szorgoskezű lányok asszonyok már palántázták az árvácskát és vetették a különböző virágmagokat. Azt is elintézték, hogy a rozzant padok helyébe hogyan kerülhetnek a leggyorsabban újak. A falu lakossága ugyanis versenyben áll egymással abban, vajon kinek ia háza. előtt lesz a legszebb, legdíszesebb a virágágy. Az öt győztes egy-egy szép kertipadot kap jutalmul, a nemzeti bizottságtól. Természetes, hogy a többi család sem nézi sokáig a háza előtt a régi padokat és ők is /újat (csinálnak. Addíg-add'ig róttuk laz utcákat, nézegettük a szépülő falut, míg egy nagyszabású építkezéshez értünk. — Ez lesz az új, tizennyolc tantermes iskolánk — mutat büszkén a félig kész épületre laz elnök. — Négy és fél millióba kerül .. Tornaterem Is lesz? — Természetesen. Sőt, a korszerű konyha és étterem falai is állnak már. A hégy lakás szintén befejezés előtt áll a tanítók részére. Régen épül már az iskola? ■ Háromnegyed éve. ■ Segít a lakosság is? Másként szeptember 1-én aligha nyithatnánk meg .az iskolakaput. De nemcsak a szülők segédkeznek, hanem a felcseperedő nemzedék is. Most a nagyobb /diákok közül vagy hatvanan nyüzsögnek az épület körül. A lányok az ablakokat tisztogatják, a fiúk a befejezett iskola-rész környékét hozzák rendbe, hogy aztán virágerdővel övezzék a tudás palotáját. Egy eldugott faluban jártam, amely most a szorgos emberi kezek nyomán virágzásnak indult ás nemsokára a legszebbek közé tartozik maid a környéken. TÖTH DEZSŐ DÁVID TERÉZ m. r— z-4 c о z 7ч m I— • ■M
