Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-30 / 9. szám
1945 májusában Fakulhat bennem színe a múltnak, öröknek vélt láng, bánat, szerelem, szürkén bolyongó árnyakká válnak, akikre vártam vagy akik vártak, de azt a májust sose feledem, emlékezem. Utolsót nyögött az ágyuk torka s megszűnt a földnek bús vajúdása. Jajok, förtelmek romjai felett győzött az Élet és megszületett a béke, minden nép messiása, emlékezem. Börtönök, pincék s virágok nyíltak, áldottabb május nem volt még sohal Könnyekbe tört ki eltiport vágyam, s kemény kezével sosevolt lágyan letörölte egy szovjet katona, emlékezem. Azóta járok felemelt fejjel s szívemben zsongnak a vidám dalok, május szülöttét a békét zengem, s hirdetem féltő, nagy szerelemmel: Vigyázzatok rá, ó vigyázzatok, erős karoki SIMKO MARGIT 1945 májusiban: Katonai díszszemle a moszkvai Vörös-téren, a földön a zsákmányolt náci lobogók A felszabadító hadsereghez csatlakoztak a fasiszta ellenes felkelők is ▲ A zsákmányolt náci tankokat már a gyermekek veszik leltárba Orömtűzek a világ minden táján, ujjong a világ Hazánk húsz esztendeje szabad. Húsz szabad évet élt meg a dunaszerdahelyi járás, ez a síkságában varázslatos vidék, amely valamikor a nagybirtokosok, bérlők, nincstelenek, zsellérek és napszámosok hazája volt. Ma a legjobb bizonyítéka azoknak a változásoknak, amelyek az egész ország s benne Csallóköz népének életét is átformálták. A járást a két Dunaág öleli körül, s túlnyomórészt magyar ajkú lakosainak fő foglalkozását a termékeny rónaság adja. A járási párttitkárhoz, Ferenczei elvtárshoz kopogtatunk be, mondjon néhány szót a Jubiláló járás lakóinak életéről. A járási vezetőség hozzáértésének s a kérdések megoldása módjának is nagy szerepe van abban, hogy eredményeik országos méretben is a munkát, tudást, becsületes helytállást tükrözik. Miben látja Ferenczei elvtárs a húsz év legjellegzetesebb változásait? — Járásunkban a mezőgazdaság a legfontosabb tényező. Ezért járási szerveink tevékenysége leginkább a mezőgazdaság átépítésére, annak hatékonyságára, a takarmányalap biztosítására és a hasznosság növelésére irányult. Tegyük hozzá, eredményesen. Az egykor barázdákra osztott rónaságon ma végelát-CTK, Dvof&k és Spáöll felvételei A TEJGYÁRBAN Irányítópult, kapcsolók, fényjelzések labirintusa az üvegfal mögött. A filmeken látja így az ember. A három emelet magasságú termelőcsarnokban ezüstfényű berendezés, bonyolult vezetékek és gépek rendezett összefüggése. Az egyetlen mozgó pont egy fehérköpenyes fiatalember, a huszonötéves vegyészmérnök. — Ha tudtam volna, hogy ilyen sok lesz a kezdeti nehézség, talán én sem jövök ide. De őszintén szólva, nyugtalanított az új gyár. Tudtam, a köztársaság legmodernebb üzeme lesz, s ehhez az „én“ szárítómhoz hasonló csak kettő van Európában. Kapacitása 180 000 liter tej. Amikor az elhelyezésekről volt szó, évfolyamtársaim közül sokan Bratislavában akartak maradni. — Valakinek el kell indítani az új gyárat — gondoltam és tulajdonképpen együtt kezdtünk. Mérnöki oklevelem alig egy évvel régibb, mint a tejüzem. Tavaly, október elsején kezdte működését a nagymegyeri tejgyár, hogy biztosítsa a dunaszerdahelyi és komáromi járások tejellátását. Fő feladata, hogy a legmodernebb technikával szárított tejjel kiegyensúlyozza a téli hónapok csökkent tejtermelését. Ez elsősorban a mezőgazdasági üzemek számára előnyös, hiszen szárítani csak a legjobb minőségű tejet lehet. Ugyanakkor szállítása, kezelése és tárolása egyszerű és veszteségmentes. A fogyasztók pedig a tejtermelés legszűkö-
