Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-21 / 4. szám

Harminchat ország küldte el Innsbruckba legjobb téli sportolóit, hogy ez a kilencedik, nagyszabású, fehér talál­kozóismét bizonyítsa: az olimpiai eszme összefogja a népeket, szoros kapcsolatot teremt az ifjúság körében. A történelmi múltú Berg-lselen, a stadion árbocán megjelent az ötkarikás olimpiai zászló. Az Olimposzról, az antik kultúra honából megérkezett az olimpiai láng, hogy fényében letegyék az olimpiai esküt... Tizenkét napig tartott a sportviadal, ez a drámai, sokoldalú verseny, melyből a Szovjetunió sportolói kerültek ki győztesen. Már az olimpiai megnyitás felvonulásán nagy tetszést aratott a szürke fókabőr kabátban, piros sállal, piros kesztyűvel felvonuló hatalmas létszámú szovjet együttes, melynek tagjai a tizenkét nap folyamán legtöbbször állva a győzelmi emelvényen vették át az olimpiai érmeket. Igen arany, — ezüst és bronzérmekért folyt ez a drámai sportviadal, melynek egyik fontos szereplőjévé vált az időjárás is. Az olimpiai érem legértékesebb oldala azonban az volt, hogy igazolta az olimpiai gondolat nagyszerű­ségét, a nemzetközi, olimpiai mozgalom és sportbarátság egyre hatalmasodó erejét. Ismét szovjet győzelem. (Jegoro vova, Szkoblikovova és Szidnova) Szkoblikovát, a négy aranyérem boldog tulajdonosát felvették a SZU-KP tagjainak sorába. A szov* jet gyorskorcsolyázónőt erről Nyi­­kita Hruscsov személyesen értesí­tette, Szkoblikova ugyenis levelet irt az SZKP KB első titkárának, amelyben kérte felvételét a pá rtba. beszél angolul, a körülállók nagy derültsé­gére így válaszolt: ,.Micsoda kérdés! Talán bizony majd sakkozót!” xxx A késhegyig menő olimpiai küzdelmekben volt valaki, aki százszázalékos biztonsággal mehetett a versenybe: a holland Sjoukje Dijkstra, a nagy műkorcsolyázó-versenyek első helyeinek bérlője, mondhatni, előfize­téses bajnoknője. Dijkstra Innsbruckban töltötte be 22. élet­évét. Róla mondta egyszer az édesapja, egy ismert holland orvos, hogy neki van ,,a világ legdrágább lánya”. Hiába, drága az edző, drága a londoni jégpályán való felkészülés, drága az öltözködés a műkorcsolyázó-ver­senyek divatbemutatóira. S hogy miből telik minderre? A papának is van mit a tejbe aprí­tania, s a holland sport egyik mecénása, egy reklámra spekuláló sörgyár is sokat áldoz Miss Hollandiára. Most egy incidens volt vele kapcsolatban. Az említett mecénás engedé­lyével Dijkstra külön fodrászt is vitt magával az olimpiai faluba A londoni mester maga is felöltötte a holland csapat hivatalos egyen­ruháját, ott menetelt á küldöttséggel a megnyi­tón, és nyilván bensőséges érzéssel tette le az olimpiai fogadalmat. De ez már sok volt a holland csapat józanabb tagjainak és veze­tőinek. Dijkstra hajművészéröl levették az egyenruhát. xxx Az innsbrucki lakosság körében érthetően óriási volt az érdeklődés az olimpia iránt. Az egyik üzlet ajtajára a következő táblát tették ki: ,.Műlesiklás miatt zárva.” xxx A legnépszerűbb innsbrucki rendőr Rudolf Ifkovics volt, akinek mellén egy tábla hirdette: ,.Beszélek angolul, franciául, oroszul, magya­rul, olaszul, szerbül, horvátul, románul és lengyelül”. Sokan azt hitték, mindez csak reklám, de a rend nevezetes őre valóban sokol­dalú nyelvtehetségnek bizonyult. Ki tudná megmondani, hány autogramot adott a Belouszova-Protopopov házaspár? Sjouke Dijkstra, „biztos“ aranyér' me$. Most már csak egy kérdés nyugtalanítja a kíváncsiakat: miért jár Ifkovics rendőri egyen­ruhában? Hogy a rendezők is tévedhetnek, arról a bobpályán történt esemény tanúskodik. A szünetben tánczenével szórakoztatták a né­zőket. Hirtelen feszes vigyázzállásba meredt az összes olasz versenyző és néző. Egy twist­lemez helyett tévedésből az olasz himnuszt tették fel a lemezjátszóra. xxx ŐTK felvételei Az olimpiai játékok történetében most tör­tént először, hogy a bajnoki címet testvér test­vér elől nyerte. A francia Goitschel Christine a műlesiklás­ban a második futamban túltett 15 hónappdl fiatalabb húgán, aki viszont az első futamban lett az első. A kettős győzelmet aratott fran­cia testvérpár érthetően az érdeklődés közép­pontjába került, különösen a fiatalabb Ma­­riella, aki győzelme után ünnepélyesen beje­lentette, hogy eljegyezte magát Jean Claude Killy francia versenyzővel. A hír villámgyorsan bejárta a világot. Ami­kor az egyik francia riporter Killynek szívé­lyesen gratulálta nagy eseményhez, ő csodál­kozva jelentette1 ki, hogy semmiféle eljegyzés­ről nincs tudomása. Az történt, hogy a 19 éves olimpiai bajnok­nő — aki humoráról és rendkívüli vidámsá­gáról híres •— ezúttal rossz tréfát csinált. Utólagos „beismerése" szerint csupán meg akarta tréfálni Jean Claude Killyt, mert „jegyese” arról híres, hogy minden nagyobb­­szabású nemzetközi versenyen rendkívüli érdeklődést tanúsít a gyengébb nem bájai iránt. (К. M.) <

Next

/
Thumbnails
Contents