Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-11-30 / 24. szám

WY ШТ1

, HÉTFŐ: Ebéd: Zellerkrém leves pirított zsemlekockával, savanyú burgonyafőzelék, fasírozott;

Vacsora: meleg töltött tojás, tea,

KEDD: Ebéd: káposztaleves kolbásszal, sajtos tészta;

Vacsora: virsli, mustár, sajt, sör.

SZERDA: Ebéd: sárgaborsó leves, vese gombával, barackízes omlett; Vacsora: Töpörtyűs-túróscsusza.

CSÜTÖRTÖK: Ebéd: húsleves, főtt marhahús, köményes tört burgonya, ecetes torma, mákos pite;

Vacsora: rácponty, burgonyasaláta, déli tészta.

PÉNTEK: Ebéd: gulyásleves, rizsfelfújt kakaós öntettel.

Vacsora: velős zsemle, tea.

SZOMBAT: Ebéd: székely káposzta, lekváros derelye;

Vacsora: déli káposzta, alma.

VASÁRNAP: Ebéd: csontleves, egybensült sertéscomb, szalmaburgonya, uborka, diós-szelet;

Vacsora: Szardínia, vaj, tea, déli tészta.

TEÁS VENDÉGLÁTÁS

A tea — különösen ősszel és télen, a legegyszerűbb vacsorának is szinte nélkülözhetetlen kiegészítője. Ezúttal néhány ötlettel szolgálunk olvasóinknak ahhoz, mit tálalhatnak tea mellé akár a családi vacsoránál, akár vendégváráskor. TORMÁS MARHANYELV. A friss marhanyelvet sós vízben puhára főzzük. Amikor megfőtt, a külső bőrét lehúzzuk, utána a nyelvet vékony szeletekre vágjuk. A még forró szeleteket tálra rakjuk, sűrűn meghintjük reszelt tormával és melegen tálaljuk.

DEBRECENI PEREC. Egy kiló lisztből, 25 deka olvasztott zsírral, 3 evőkanál tejföllel, 2 deka, tejben felfuttatott élesztővel, kevés sóval kemény tésztát dagasztunk, majd kelni hagyjuk. Kinyújtva, csíkokra vágjuk és kisujjnyi vastagságú rudacskákat sodrunk belőle. Felvagdaljuk és a csíkokból apró pereceket formálunk. Tepsibe rakjuk és lassú tűzön sütjük.

VELŐS ZSEMLE. Finomra vágott vöröshagymát forró zsírban rózsaszínűre párolunk. A velőt megmossuk, a hártyáját lehúzzuk, majd a hagymára téve, sóval, bprssal ízesítve, megpirítjuk. Közben minden személy számára két zsemlét tejbe áztatunk, majd kettészeljük. A közepét vastagon megkenjük a kihűtott velővel, a két felét egymásra borítjuk, tojásban, morzsában megforgatjuk, és forró zsírban vagy olajban kisütjük.

MELEG TÖLTÖTT-TOJÁS. Személyenként

két kemény tojást számítunk. A tojásokat hosszában felébe vágjuk. A sárgáját kiszedjük, áttörjük, majd ízlés szerint mustárt, kevés sót, finomra darált sonkát vagy egyéb felvágottat, kevés törött borsot, apróra vágott zöldpetrezselymet vegyítünk hozzá. A félbe vágott tojásokat ezzel a töltelékkel púpozotton megtöltjük. Vajjal kikent tepsiben, vagy tűzálló tálban szorosan egymás mellé rakjuk, bőségesen meglocsoljuktejföllelés reszeltsajttal meghintjük. Langyos sütőben rózsaszínűre sütjük. Melegen tálaljuk.

SAJTOS KIFLI. 20 deka túrót, 20 deka liszttel, tetszés szerinti sóval és 10 deka vajjal összegyúrunk. A masszát kinyújtjuk és kockára vágjuk. Közben 10 deka reszelt sajtot tejföllel, egy tojás sárgájával és kevés sóval összekeverünk. A kockákat megtöltjük a sajtkrémmel és apró kifliket formálunk belőlük., A kiflik tetejét tojásfehérjével kenjük meg és világosra sütjük

Szobanövényeink gondozása

Az örökzöld növényzet a szobában nemcsak hangulati tényező.

A növények igen kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak el, ezzel egyenletesebbé teszik a szoba levegőjének páratartalmát. Télen a gőzfütéses lakásokban általában igen száraz a levegő — ilyen helyiségekben a növényzet 10—15 százalékkal növeli a száraz levegő páratartalmát. A növények párologtató képessége különféle. A trópusi vidékről származó kaktuszfajták kevesebb nedvességet párologtatnak el, viszont sok vizet párologtató dísznövények a vlzipdlma, a filodendron. Ha növelni akarjuk a szobanövények párologtató képességét, nedves homokkal megtöltött tálcát vagy tányért helyezünk a cserép alá.

A virágcserepek és virágládák elhelyezésénél is ismernünk kell a különféle szobanövények adottságait. Ablak közelébe helyezzük a fény igényes növényeket. Ilyenek: a fikusz, aszparágusz, klorofitum, citromfácska stb.,

valamint a virágzó növények: a ciklámen, primula. A nem túlzottan fényigényes szobanövényeket, — mint például a pálma, páfrány, kukoricalevél, zöldliliom, sanseviera és a kaktuszok sokféle fajtája — már árnyékosabb helyen is tarthatjuk, lehetőleg a szoba fütött részén, mivel ezek melegkedvelők.

A fikusz — mint már említettük — fényigényes, ezért a szoba világos részén kell nevelni. Helyét ne változtassuk, mert ez nincs jó hatással a fejlődésére. Öntözni akkor kell, mikor földje már száradni kezd. Fontos, hogy a cserép alatt levő tányéron ne maradjon víz. A levelek tisztántartása, rendszeres letörlése a portól, nedves szivaccsal történjék.

A téli időszakban helyes a szobanövények öntözővizébe egy kevés tápsót tenni. Általános szabály: ha a növény „kinőtte” a cserepet, átültetni csak tavasszal szabad, télen semmiképpen, mert a növény elpusztulhat.

18

ILLIK

Az ember társas lény, soha nem élt és nem él a társadalmon kívül. Az emberek kölcsönös kapcsolatában az emberiség keletkezése óta a társas életet szabályozó különböző szokások alakultak ki. Ezek a szokások nem voltak mindig és mindenütt egyformák. -- Ahány ház, annyi szokás — mondja a közmondás is.

Az emberek közti érintkezés, annak külső formái, valamint belső tartalma természetesen mindig az egyesek, vagy a csoportok társadalmi helyzetétől függött.

Mint ahogy politikai és gazdasági életünkben forradalmi változások álltak be, ugyanúgy a társadalmi kapcsolatok is átalakultak és átalakulóban vannak ma is.

Az illemtudás, a műveltség megnyilvánulása az emberekkel való mindennapi érintkezésben — ez a valódi kulturáltság jele, és ezt a szocialista társadalom minden tagjának magáévá kell tennie. Nem lehetünk csak kényszerből udvariasak és illedelmesek. Fontos, hogy az udvariasság és illendőség az egyesek és az egész társadalom életstílusának természetes kísérőjévé váljon.

Cikksorozatunkkal segíteni akarunk ifjúságunknak, hogy elsajátítsa a társadalmi érintkezés megfelelő formáit.

A TAPINTATOSSÁG

A tapintatosság a kifinomult érzések megnyilvánulása. A tapintatos ember kerüli valakinek a megsértését, megbántását és Izgatását, gyengeségének kidomborltását és a nehézségek leküzdésében embertársainak segítséget, támogatást nyújt. A tapintatos viselkedés jelentős előfeltétele a szerénység. A szerény emberre jellemző, hogy erényeit, érdemeit és jótulajdonságait nem fitogtatja. A tapintatosság meggyőzően nyilvánul meg az ember beszédmodorában is. A jóérzésbe ütközik olyan beszélgetést folytatni, mely a hallgatókban fájó emléket támaszt vagy kellemetlenül hat rájuk.

Valamilyen testi hibával sújtott emberrel igyekezzünk mindig tapintatosan bánni és kerüljünk mindent, ami őt testi fogyatékosságára emlékeztetné. Munkahelyén és a társaságban feltűnés nélkül legyünk segítségére.

A jólneveltség hiányáról tesz bizonyságot az a személy, aki nyilvános helyiségben, villamosban, autóbuszon, bizalmas, intim dolgokról, vállalati vagy otthoni viszonyokról fecseg. Óvakodjunk bárkinek a megrágalmazásától, mások jelenlétében ne sugdolózzunk, mert a jelenlevők közül bárki jogosan feltételezheti, róla van szó.

A tapintatos embernek ismernie kell a szívélyesség és a nyájasság határát is. A túlzott udvariasság ellenszenvesen hat, gyakran alázatosság vagy tolakodás látszatát kelti.

Mindenképpen illetlen dolog a kíváncslskodás. Nagyon csúnya szokás az idegen lakások nyitott vagy zárt ablakain bekémlelni. Vannak, akik az ilyen illetlen módon szerzett titkokat továbbadják és így igen gyakran félreértéseket, sértődéseket, sőt kellemetlenségeket idéznek elő.

Ha Ismerősünknél valami fogyatékosságot észlelünk, pl. ruházata rendetlen, vagy viselkedésében követ el valami hibát, kötelességünk őt erre figyelmeztetni, ezt azonban úgy kell tennünk, hogy módjában legyen a hibát gyorsan és észrevétlenül eltávolítani. Természetesen az ilyen szolgálatot illendően meg kelj köszönni.