Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-10-19 / 21. szám

nem marja a rozsda... Baráci kézfogás MAGYARORSZÁGI PILLANATKÉPEK „A kölcsönös barátság és elvtársiasság szilárd kapcsolatai alakultak ki közöttünk . . (ANTONÍN NOVOTNY köztársasági elnök elfő budapesti beszédéből) Alkalmam nyílott a Magyar Népköztár­saságban saját szememmel látni, mit is jelent a gyakorlatban a „kölcsönös barátság és elvtársiasság“, amelyről Novotny elvtárs Magyarországra érkezésekor beszélt. Néhány ellesett apró mozzanat, beszélgetésfoszlány talán jobban érzékelteti ezeket a népeink között kialakult szilárd kapcsolatokat. SZÉKESFEHÉRVÁR — A Székesfehérvári Könnyűfémmű huzalvonó részlegét járom. Feltűnően sok nő dolgozik itt. Nem csoda ez - a munkamenet úgyszólván teljesen gépesí­tett, a munka nem kíván különösebb fizikai megerőltetést. A munkahely vezérlő posztján ugyancsak nő áll — Nyerges Józsefné. Mérő­műszerekkel, fogantyúkkal, gombokkal, jelző­lámpákkal felszerelt vezérlőasztal mellől irányítja azt a folyamatot, amelyet hengerész­munkának is nevezhetnénk, hiszen az alu­­minium-tuskóból itt lesz vékony drót. A mun­kaszünetben azonban hiába várjuk, hogy a legkorszerűbb technikát kezelő asszonyok műszaki kérdésekről beszélnek majd. Koránt­sem. Természetesen a divat kerül szóba. És a divat révén Csehszlovákia. Amint Csehszlo­vákiáról folyik a szó, azonnal az ismerősökre, rokonokra terelődik a beszéd fonala. Kit, hogyan fogadtak csehszlovákiai ismerősei, rokonai, milyen élményekkel tértek vissza a Tátrából, Prágából . . . Hát innen mindenki járt már nálunk? A beszélgetésből szinte úgy tűnik, hogy igen. S amint hallom, az elége­dettség hangján szólnak hazánkról — jó ba­rátokra találtak nálunk.. DEBRECEN — A Gördülő Csapágygyár automata részlegén járok. Az egész csarnok egyforma gépekkel van teli — automata Ha közelről tekintünk meg egy folyót, épületet, vagy házcsoportot, leginkább csak egy részlet ragadja meg figyelmünket. De ha csak egy kicsit magasabbról — egy toronyból, kilátóból, vagy repülőgépről pillantunk rá, a maga teljes pompájában bontakozik ki. A madártávlatból készült képek, a jól sikerült légifelvét.lek elénk varázsolják az ország megkapó szépségét Budapest — a Margitsziget 300 méter magasból eszterga padok kai,amelyek kisméretű csapágy­alkatrészek megmunkálására szolgálnak. A részleget úgy hívják — Skoda részleg. A gépek ugyanis mind csehszlovák gyárt­mányú Skodák. Persze nem mind a plzeni Lenin Művekből való, van itt gép a kurimi TOS-ból és máshonnan is. Ez mindegy — a csehszlovák gép, az „Skoda". Gépeinknek jó hírneve van az üzemben. A gyár legelső felszerelései közé tartoznak, a legrégibbek, mégis jól beválnak a mai nagyobb követel­mények idején is. Jó gyártmányokkal jóbarátokat szerzünk — ez tűnik ki a debreceni elvtársak szavaiból. Jó barátoknak pedig jó áru jár — küldenek is számunkra Debrecenből ezred­­milliméterre pontos, világszínvonalú csap­ágyakat. SZEGED — A szegedi Pick-szalámi köz­ismert, messzi földön hírnevet szereztek neki a Szegedi Szalámigyár kitűnő szakemberei, munkásai. Szeged egyébként a magyar váro­sok közül talán a legmesszebb esik Cseh­szlovákiától. Mégis jó barátokra jellemző, elvtársias viszonnyal találkozunk itt is hazánk iránt. Amikor az üzem szakértőit a világhírű szalámi titkai felől faggattam, elmondták: A csehszlovák húsipari szakértőknek rendel­kezésre bocsátották a híres szalámifajták gyár­tásának egész technológiai leírását, minden re­ceptjét. PÉCS — Pécs a magyar szénbányászat egyik legjelentősebb központja. Ha az ember csehszlovák vonatkozású mozzanatokat keres itt, nem kerül sok fáradságába. Az első, amivel a csehszlovákiai látogatót fogadják, a bányafelvonók vezérléceinek dicsérete. A vezérlécekkel ugyanis sok baj volt. A leg­híresebb nyugati cégek sem tudtak olyat szállítani, amely általános megelégedésre kiállta volna a próbát. És akkor megérkeztek a csehszlovák műanyag-vezérlécek. Felsze­relték, és azóta is kitűnően működnek. Pé­csett a bányászok között ezekkel a műanyag­­alkatrészekkel szereztünk megbecsülést ma­gunknak. Aránylag egyszerű darab ez a ve­zérléc (a bányába lefutó lift siklik rajta), — s mégis milyen jó munkát végzett a két nép közeledésében. INOTA — Ismeretes, hogy az alumínium a korszerű ipar nélkülözhetetlen anyaga. Lényegében annyiba kerül, mint amennyi a villanyáram ára. Feldolgozásához ugyanis rengeteg áramra van szükség. Az Inotai Alu­­miniumkohóhoz hasonló iiari üzemünk, élénk baráti, szakmai kapcsolatokat tart fenn a magyarországi üzemmel. A kölcsönös tapasztalatcserén kívül azonban van még valami, amiért az inotaiak nagyra becsülik a csehszlovák-magyar együttműködést. És ez éppen a villanyáram. Ugyanis most épül a közelben egy 120 megawattos erőmű, s ennek a berendezését Csehszlovákia szállítja, cseh­szlovák szakemberek szerelik. Jó szakmunká­saink még az olyan hagyományos magyar iparágban, mint az aluminiumkohászat is megbecsülést szereznek hazánknak. Sorolhatnánk tovább: hogy a fehér-tavi dél-magyarországi halgazdaságban a hal­tenyésztés magyar szakértői milyen szívesen adták át a tapasztalataikat csehszlovák kollé­gáiknak, hogyan működnek a csehszlovák Zetor traktorok a magyar földeken, milyen szépségeket, érdekességeket láttak turistáink Magyarországon, s a magyar turisták ná­lunk .. . Az egyre mélyülő együttműködés egymás jobb megismeréséhez vezet — s ebből születik a barátság. Az egyre mélyülő barát­sággal együttjárnak a fokozódó gazdasági kapcsolatok. Ezekben pedig, mint láttuk és tapasztaltuk, az elvtársias viszony uralkodik, a szocialista országokra jellemző önzetlenség. Ez pediq mindnyájunk javára válik. VILCSEK GÉZA Folyik a kísérletezés — Parnass-Wagner ké­szüléken — a Délalföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben 3

Next

/
Thumbnails
Contents