Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-10-19 / 21. szám

; /imirsfáGr Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk, jugoszláviai láto­gatása alkalmával közleményt írt alá. jozef Broz Titoval, Jugoszlávia államelnökével Ajnonin Novotny köztársasági elnök, a CSKP első titkára, szeptember utolsó hetében baráti látogatáson volt Jugoszláviában, ahol Josip Broz-Titóval, a jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnökével, a JKSZ főtitkárával tárgyalt. Amint a csehszlovák-jugoszláv közös közle­ményből is kitűnik, a látogatás nemcsak őszintén baráti, hanem eredményes is volt! Tárgyalásai során a két államfő nemcsak a csehszlovák-jugoszláv baráti kapcsolatok sokoldalú elmélyítését beszélte meg, hanem a legfontosabb nemzetközi problémák megíté­lésében is nézetazonosságra jutott. A közös közlemény egyhangúlag és kétségbe nem vonható módon állapítja meg, hogy a szocializmus és a béke kérdései egymástól elválaszthatatlanok. Éppen ezért Csehszlo­vákia és Jugoszlávia, a két szocialista ország, a teljes és általános leszerelés politikáját tá­mogatja, csakúgy, mint a békés egymás mellett élés lenini eszméjét. Külpolitikájában mind a két ország elítéli a hagyományos gyarmatosító rendszert is a neokolonializ­­must is. A közleményben mindkét államfő aggodal-. mát fejezi ki afelett, hogy Cipruson, Kongó­ban és Délkelet-Ázsiában a nemzetközi hely­zet, bizonyos erők intrikáinak következtében, igen kiéleződött. A. Novotny és J. Broz-Tito egyetértenek abban is, hogy a német kérdés békés rendezését csupán a létező két német állam figyelembevételével lehet megvalósítani. A német kérdés békés rendezését különben is mind a két ország nagyon fontosnak tartja az európai béke szempontjából. A közle­ményből továbbá kitűnik a nyugatnémet revansizmus és militarizmus elítélése is! A közleményben mindkét államfő hitet tett a proletár nemzetköziség magasztos eszméje mellett, s hangsúlyozta, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egysége, valamint szövet­sége a nemzeti felszabadító áramlatokkal és az összes imperialista ellenes irányzatokkal, minden békeszerető és haladó szellemű ember elsőrangú feladatát képezi! Éppen ezért mindkét fél feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalomban felmerült ellentétek mi­nél gyorsabban elsimuljanak és a marxi-lenini nemzetköziség szellemében, minden kommu­nista párt járuljon hozzá az egység megszi­lárdításához. A közös közlemény utolsó pontja azt a be­jelentést tartalmazza, hogy a már elfogadott meghívás értelmében Josip Broz-Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének főtit­kára, 1965-ben ellátogat hazánkba! Nem kétséges, hogy Antonin Novotny ju­goszláviai látogatása egy új fejezet kezdetét jelenti a két baráti ország népeinek történeté­ben. Csehszlovákia és Jugoszlávia népeinek barátsága nem újkeletű! Közös harcot vfvtak a Habsburg Monarchia nemzeteket elnyomó Ljubljanában, a Pionír-ház előtt elhelyezet szobor a jugoszláv képzőművészek ki­forrott művészi színvonaláról tanúskodik. Gozd falucskából ilyen lenyűgöző látkép tárul a szemünk elé. A magas fennsíkot az emberek kitartó és nehéz munkája teszi termővé Rijeka kikötőváros embertelen politikája ellen, s egyszerre je­­leniek meg a történelem színpadán új, függet­len államokként a széthullott Monarchia romjain. S az sem érdektelen mozzanata a kö­zös múltnak, hogy az új utódállamok népelle­nes kormányai hatalmukat mind Csehszlo­vákiában, mind Jugoszláviában saját népük ellen, a nemzetközi porondon pedig a Szovjet­unió ellen használták fel! Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy 1938 tragikus őszén, a Hitler-barát belgrádi kormány minden terrorja ellenére Mosztarban, Szarajevóban és Zágrábban a jugoszláv hazafiak önkéntes légiókat ala­kítottak és az ottani csehszlovák képviseleti hivataloknál jelentkeztek: harcolni akartak a csehszlovák nép oldalán — Hitler ellen! De Benes, Hodza, Syrovy tábornok és a csehszlovák burzsoázia nem akart harcolni... így aztán Csehszlovákia elesett. Alig három évre rá Hitler lerohanta Jugoszláviát. És megkezdődött a népek szabadságharca a ho­rogkeresztes barbárság ellen. A fasizmus elleni harc ismét szorosabbra fűzte a két megkínzott ország népeinek ba­rátságát. Tito marsall partizánosztagaiban csehek és szlovákok, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés németverő egységeiben pedig jugoszláv hazafiak is küzdöttek. Napjainkban ismét közös fronton vállvetve harcolunk: a kommunizmus győzelméért, a békéért! A. Novotny elvtárs szeptemberi útja egy régi, régi barátságot mélyített el. Olyan barátságot, amelyről a régi arab köz­mondás azt tartja: „a barátságot és a da­maszkuszi pengét nem marja a rozsda!“ BARSI IMRE Autóút a Ljubljana — Zágráb Belgrad vonalon

Next

/
Thumbnails
Contents