Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-24 / 2. szám

a világ egyik legelmaradottabb vidékén, közvetlenül a szovjethatalom megterem­tése után, már 1929-ben megalakították a filmstúdiót is, míg Bratislavában például csak 1945 után 2. A Ferhát-víxerőmű a Szír-Darja folyón. 15 kilométerre innen játszódott le a ,,Le­genda a szerelemről“ 3. Taskenti — új építészeti stílus: Merész síkú betontető, amely véd a nap sugarai elől (nyáron 50—55 fokos a hőség), csupa üveg és alumínium. Az épület azért ala­csony, hogy a köréje ültetett fák a tetőre vessék árnyékukat U. öreg tadzsik a teaházban. Vállán halát, fején turbán,de kezében friss újság Vilcsek Géza felvételei amikor rádöbben végzetes tévedésére, szintén öngyilkos lesz. Az üzbég Rómeó és Júlia tragédiája kifejezi azt a hősies, de re­ménytelen küzdelmet, amelyet a nép a víztelen Éhség-sztyeppén a puszta létért vívott. Mint Ferhát igyekezete, úgy minden más kísérlet a puszta megtermékenyítésére meddő maradt — mondja a legenda, s halál vár arra, aki a természettel viadalra kel. Az üzbég nép mégis harcba szállt és győzött a természet felett. Méghozzá a legsúlyosabb időkben, a Nagy Honvédő Háború idején. Százezer üzbég, tadzsik, tatár, orosz munkába fogott és fantasztikus rövid idő — négy hónap — leforgása alatt új medret ásott a Szir-Darjának s gátat emelt a víz útjába. S megszületett az éhség-sztyeppei öntözőrendszer alapja: a Ferhát-gát. Pontosan 15 kilométerre onnan, ahol a legenda szerint Ferhát megkísérelte reménytelen harcát a természet ellen... De a természet nem adja meg magát könnyen. Amikor a nagy mű elkészült, Mark Jakovlevics Babun, az építkezés főmérnöke odament az új hidat megszemlélni. A Kaira-Kun sivatag felől hirtelen borzalmas forgószél kerekedett. Mindent elsodort, ami az útjába került... nem volt nehéz dolga az ideiglenes kar­fába kapaszkodó főmérnökkel, akit belesodort a Szir-Darja zöld hullámaiba. S'írját a ferháti erőmű mellett kő-obeliszk jelzi. Ferhátró] csak a legenda maradt meg. Babun, napjaink Ferhátja a nép megvalósított évszázados álmát hagyta az utókorra. MI LESZ A GYEREKBŐL; Közép-Ázsiában éppúgy, mint nálunk, a felcseperedő gye­rekek okozzák a legtöbb problémát. A családi tanács összeül, hogy megtárgyalja a nagy kérdést — mi lesz a gyerekből. Az ilyen problémák a legkevesebb fejtörést Tádzsikisztánban okoz­zák. Itt ugyanis minden fiúgyerek — pilóta szeretne lenni és legtöbbször lesz is. Nincs is olyan hely talán a világon, ahol annyi pilóta jutna két millió lakosra, mint Tádzsikisztán­ban. Pamíri vidék ez, a hegyek hétezer méter magasra is fel­nyúlnak, s így a Vasút nem juthat el mindenhová. Az első tadzsikisztáni országút átlagos magassága 3500 méter. Ma már több az út, de a személyforgalom zömét még így is légi úton, repülőgépekkel bonyolítják le. Egy eldugott hegyaljai járási város repülőterén akkora a forgalom, mint egy Európa szívé­ben fekvő nagyvárosban. Ez nem is csoda — a statisztika szerint minden harmadik tadzsik repülőgépen utazik. MI-4-es helikop­terek, Jak-12-es mentőrepülőgépek, vagy az egymotoros, nyolc­személyes AN-2-esek mindennapi vendégek még a legtávolabbi hegyi legelőkön is, ahol a híres perzsa-bundát adó karakul­bárányokat tenyésztik. Kedves ismerőssel találkoztam itt — a csehszlovák gyártmányú L-200-as Moravákkal és az Aero-45- ös légitaxikkal. Nagyobb utakra a 110 személyes Il-18-asokat használják, amelyeknek turbolégcsavaros hajtóműveinek zajával a gyerekek is már zsenge korukban megismerkednek. Hiszen a Szovjet­unióban öt éves korig nem kell menetjegyet fizetni a repülőgé­pen, s így az utazó tadzsikok szívesen magukkal viszik útjaikra apró gyerekeik seregét is... Akármilyen pályára megy a gyerek, úgyszólván mindig a légi flottánál köt ki. Mezőgazdász akar lenni? Természetesen el kell sajátítania a gyapot légi permetezésének módszereit. A közlekedésben helyezkedik el? Az csak a légi flotta lehet, amely 1950 óta 1100 százalékra növelte a személyszállítást. Az egészségügy? Ott meg végképp nem lehetnek meg repülőgé­pek nélkül. Hiszen a tadzsikisztáni halál völgyében a maláriát, amely a lakosságnak teljes 100 százalékát sújtotta, éppen re­pülőgépek segítségével számolták fel. Teljesen. Majd elfelejtettem elmondani: ez a korszerű, hogy úgy­mondjam, „repülős ország“, röpke harmincnyolc évvel ezelőtt semmilyen közlekedési eszközt sem ismert. (Folytatjuk) VILCSEK GÉZA Az 1957-es választások után a Nemzeti Párt széles körű felvilágosító és politikai tevékenységet folytatott a lakosság — különösen a nők és a fiatalság — körében. Amikor a moz­galom megszilárdult, az angol kor­mány, о kényszer hatására, elfogadta az új alkotmányt, amely szerint Zanzibár belső önkormányzatot ka­pott. Az új alkotmány alapján 1961. január 17-én újra megválasztották a Törvényhozó Testület tagjait. Ezen a választáson azok a pártok győztek, amelyek az előző választások alkal­mából a függetlenségre adták le sza­vazatukat. Mivel egyik párt sem jutott az előírt szavazati többséghez, Zanzi­bár és Pamba Nemzeti Pártja és Népi Pártja 1961. június 6-án újabb válasz­tást tűzött ki. Ez alkalomból nézet­­eltérésekre került sor, amit az angol gyarmati hivatalok még kiéleztek. Az összeütközés folytán 70 embert megöltek, 320-at megsebesítettek és 1200 embert börtönbe vetettek. 1962. áprilisában egy londoni konfe­rencián az alkotmány megváltoztatása került megvitatásra. A konferencia lefolyását megzavarta az afrikai­­sirdzsi párt állásfoglalása, amely az alkotmány megváltoztatása előtt újabb választásokat követelt. A pártok közti nézeteltérést felhasználva, az angol gyarmatosítók berekesztették a konfe­renciát és, hogy gyengítsék a Nemzeti Pártot, vezetőit felkelés előkészítésé­vel vádolták és közülük tízet, többek között a párt vezető tikárát A. R. Muhammadot is letartóztatták. A zanzibári kérdés megoldását még­sem tudták megakadályozni. 1963 októberében a zanzibári szultán és a politikai élet vezetői részvételével újabb tárgyalásra került sor, amely meghatározta a két sziget független­sége kihirdetésének pontos időpont­ját. így a ,,szegfűszegsziget” — Zan­zibár is a függetlenség útjára lé­pett. ms

Next

/
Thumbnails
Contents