Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-24 / 2. szám
U ízezer nyolcszáznyolcvan kilométeres útról négy szovjet köztársaságon át sok elmondanivaló akad, s e néhány hasábra nem lehet mindent belesűríteni. Néhány érdekes mozzanat Űzbegisztánból, Tádzsikisztánból és Azerbajdzsánból azonban némi ízelítőt ad az oly távolinak vélt, s mégis közeli közép-ázsiai és kaukázusi köztársaságok életéből. CSILANZAR — A PUSZTA FÖLD Taskent, az üzbég főváros közelében fekvő puszta térség volt, amely nagyon sivár lehetett, ha Csilinzarnak nevezték el. Ez puszta földet jelent. Taskent környékén ugyan nem kell keresni a sivár területeket, mert ilyenek bőven akadnak a Kizil- Kun sivatag és az Éhség-sztyeppe közé ékelt város határában. Ha már itt valamire azt mondták, hogy „puszta“, az nagyon puszta lehetett... Nos, jártam Csilanzarban, s nagyon elcsodálkoztam a hely elnevezésén — hol itt a pusztaság? 75 000 ember lakik itt 4—5 emeletes korszerű, a nap perzselő sugaraitól óvó erkélyes házakban. Az ember azt hiszi, hogy a moszkvai Cserjomuski AZ ÉHSÉG-SZTYEPPÉTŐL lakótelepen jár — nagyvárosi forgalom, panoramatikus mozi, zöld övezetek, modern áruházak... — Miért nem nevezik el másképp ezt a negyedet, hiszen itt minden van, csak puszta föld nincsen? — Mert ez jellemző az egész vidékre. Ha megismeri országunkat, meglátja, hogy a valaha oly puszta területeken sok helyütt zajlik ilyen nagyvárosi élet. A „Puszta Föld“ elnevezés nem rossz. Emlékeztet bennünket arra, mi volt itt azelőtt... LEGENDA A SZERELEMRŐL Ferhát és Sírin legendája ismeretes Nazim Hikmet lírai színművéből. Az ősi üzbég rege azonban eltér a költői feldolgozástól. Míg Hikmet hősének sikerült vizet fakasztania a sziklából, addig az ősi legenda Ferhátja óriáspörölyével halálra zv zza magát, mert szerelme, Sirin; másnak adta a szívét. Sírin, A FÜGGETLEN SZEGFŰSZEG SZIGET ó ZANZIBAR: Zanzibar, ez a kelet-afrikai szultdnság múlt év december 10-én nyerte el függetlenségét. Területét, amely mindössze 2657 négyzetkilométer, két sziget — Zanzibdr és Pamba — alkotja. A 300 000 lakosból 166 000 Zanzibdr szigetén, 134 000 pedig Pamba szigeten él Fővárosa, amely ugyancsak a Zanzibdr nevet viseli, 60 000 főt számlál. A lakosság zöme különféle néger törzsek, — a watumbatumok, wahadimundok.wapembomok - leszármazottja, akiket mint rabszolgákat hurcoltak a vidékre. Az uralkodó osztályt a Dél-Ardbiából ideszármazott 35 000 arab képezi, de élnek még itt indiaiak (15 000), európaiak, perzsák, komor-szigeti, indonéziai, sőt még kínai bevándorlók is. Ez a felosztás azonban nem felel meg egészen a valóságnak, mert már a múlt században létrejött különféle faji keveredés folytán ma nehéz hitelesen megállapítani a faji jelleget. Zanzibdr a legnagyobb korallsziget Afrika keleti partján. Nyugati részén: megművelésre alkalmas, dombos vidék terül el, míg a keleti oldalon alföldet, barlangokat, mély medrű folyókat találunk. Régen a sziget nagy részét sűrű őserdő borította, ma már csak 1 százaléknyi terület emlékeztet a régi őserdőkre. A sziget területének 51 százalékát termőföld, 15 százalékát legelő borítja. Legjelentősebb gazdasági termékük a szegfűszeg és a kopra. Szegfűszegből a világszükséglet 80 százalékát Zanzibdr fedezi. A szigeten levő szegfűszegek száma meghaladja a 4 milliót, de ezek nagy többsége az európai telepesek és a különféle társaságok kezében van. Az ipar főleg a szegfűszeg és a kókuszolajfeldolgozására szorítkozik. A szegfűszeg feldolgozó^ és felvásárlási jogát kizárólag az angol Clove Growers' Association társaság tartja fenn. A ki vitel 70 százalékát a szegfűszeg képezi. A Zanzibdr elnevezés az arab Zedzsibdr szóból ered, ami ,.néger artomány”-t jelent. Az Afrika felé igyekvő görög, arab, indiai és kína kereskedők már két évezreddel ezelőtt körülhajózták a szigetet. Marco Polo, nápolyi kereskedő ,,paradicsomi sziget"-nek nevezte el Zanzibdrt. Az első században a szigeten megjelenő görögök már virágzó arab településekre bukkantak itt. 1870-ben Szejjid Bargas zanzibdri szultán önálló dinasztiát alapított. Ez a dinasztia uralkodik a mai napig is. A németek, franciák, angolok és amerikaiak már a múlt évszázad végén fokozott érdeklődést tanúsítottak a sziget iránt és igyekeztek egymást onnan kiszorítani. Végül az angolok győztek és az 1890. július 1-én megkötött helgoland-zanzibári- szerződéssel biztosították elsőségüket. Ettől kezdve Zanzibdr elvesztette függetlenségét és angol gyarmattá vált. A felszabadulási mozgalom, amely az egész afrikai földrészt elárasztotta, Zanzibdrt is elérte.
