Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-20 / 6. szám
/ С-.сЖ Ш J щ i áradunk közepének amerikai prózaírói között aligha lehet I találni olyan számottevő egyéniséget, akit témák és eszközök változatossága tekintetében John Steinbeck mellé állíthat! nánk. írásainak a legkülönbözőbb formában visszatérő alaphangja a nem titkolható nosztalgia az egyszerű élet után, az elvágyódás az agyonmechanizált, elvárosiasodott Amerikából, a földdel, a termő természettel közösségben élők világába. A Nobel-dijas író német apa és ir anya gyermekeként 1902-ben Kaliforniában született és hányatott élet, majd sikerek után ott is van az otthona. A második világháború alatt katona és haditudósító volt, és az amerikai állam felkérésére megírta a Lement a hold című fasiszta-ellenes regényét. 1948-ban, majd 63-ban ismételten járt a Szovjetunióban. Nemrégiben hazánkat is meglátogatta. Fontosabb munkái: a Kedves csirkefogók, Egerek és emberek, Késik a szüret, Érik a gyümölcs (Pulitzer-dijjal kitüntetve), Éden tői keletre és Volt egyszer egy háború. Több regényét megfilmesítették. A Komáromi Területi Színház együttese február 24-én a bratislavai Hviezdoslav Színházban bemutatta Steinbeck egyik legsikerültebb alkotása, az Egerek és emberek S. Kaufmann által színpadra átdolgozott változatát. Kegyetlen és pesszimista regény Steinbeck e korai írása. Tisztán mutatja az író beállítottságát, a humanista ember elkeseredését az elnyomottak sorsa felett. Nem lát kiutat, szerinte az élet harcában az erősebb és a kegyetlenebb győz és meggyőződése, hogy nemcsak a társadalmi erők, hanem az egyén veleszületett biológiai végzete dönti el sorsát. Ez történik a két otthontalan, nincstelen vándormunkással, az okos Georgeval és az emberfeletti erejű, de szellemileg fejletlen Lenievei is, akiket a társadalmi rend, a máról; holnapra való tengődés bizonytalanságába süllyesztve, tart fogva. Arról álmodoznak, majd egyszer sikerül annyit összekuporgatniok, hogy egy kis farmot vehessenek, ahol csak maguknak dolgoznak. Az okos George tudja, hogy ez a ragyogó álom csak ábránd, de nem tud és nem is akar elszakadni jó, együgyű védencétől, aki kietlen magányos életének a társa. Mert kell a társ és kell az ábránd. Leniétől nem is lehetne megszabadulni, gyermetegségében újra és újra hallani akarja a mesét a jövőről, a földről, az emberi életről. Ügy ragaszkodik a mesemondó Georgehoz mint egy hűséges kutya. És George mesél, mesél, hogyan válik az ábránd majd valósággá. De az események újra beleszólnak sorsukba. Lenie akarata ellenére megöli munkaadójának férfiéhes feleségét. És George tovább mesél és az ábránd vigasztnyújtó állapotában lövi agyon Leniet, hogy megmentse rá vadászó üldözői kegyetlenségétől. Aztán ő is mint a többi vándormunkás, az alkoholba fojtja ábrándjait. Szép és jó előadás volt. Már a függöny fellibbenése után láttuk, hogy az együttes nem mindennapi felkészültséggel akar a nem mindennapi mű tolmácsolója lenni. A színpaddíszlet — Pavel Zdenek vendég-díszlettervező elgondolása — szinte brechti egyszerűségében ragadta meg a nézőt, és ez minden változásnál csak fokozódott. <1 Kell a társ és kell az ábránd a félkezű megtűrt szolgának éc a megfélemlített ,,niggernek“ is (Nádasdy Károly, Király, Dezső, Lengyel Ferenc) Lenie és Curleyné (Budiás Ida, Nádasdy > Károly) m im Lenie hálás, de nagy hitet és teremtő erőt igénylő szerepében Nádasdy Károlyt láttuk viszont és örömmel mondhatjuk, hogy pályájának eddigi legkiemelkedőbb alakítását nyújtotta. Ez annál is dicséretesebb, mivel ennek a hősszerelmes szerepkörében működő, szerencsés exteriőrrel megáldott színésznek volt annyi lemondással vegyes művészi öntudata, hogy híven alakult át az író által megálmodott elesettségében tragikus, ütődött figurává és ebből az átlényegüléséből az előadás alatt egy pillanatra sem esett ki. Játszott és jól játszott. És itt mindjárt belekapcsoljuk az elismerésbe a vendégrendező, Pavel Rimsky rangos munkáját is, hiszen a rendező felelősségteljes munkája felszínre hozhatja a színész rejtett értékeit. Ez a többi szereplő teljesítményéből is kitűnik. George szerepében Bugár Béla színesen érzékelteti az ellenpólust, az értelmes, már magában lázadozó, de még nem öntudatos munkást. Vannak kiváló pillanatai, hallgatásával is sokat mond és kitöréseiben mértéktartó, de annál hatásosabb. Szentpétery Aranka ragyog a színpadon, hol sajnáljuk, hol lenézzük ezt a kis hisztérikus Curleynél. A férj szerepét Váradi Béla undortkeltően, hatásosan alakítja. Carson a nagyszerű Fazekas Imre, nagyon emberi játékkal örvendeztetett meg. Király Dezső egyéniségének jól megfelelő szerephez jutott, melynek lehetőségeit teljes egészében ki is aknázta. Kitűnő Síim Kovács József, lényéből csak úgy árad a viszonylagosan nélkülözhetetlen szakmunkás fölénye. Crooks Lengyel Ferenc alakításában kel életre. Ez a képzett színész jól érzékelteti a megfélemlített „nigger” környezeténél sokkal magasabb színvonalát. Meggyőződésünk, hogy a sorozatos előadások még szebbé, értékesebbé csiszolják az együttes játékát, mely ezen a nagy színpadon sokkal jobban érvényesült, mint odahaza. Sajnos a színlapon nem találtuk a jelmeztervező nevét, ami hiba, mert meg akartuk dicsérni. A jelmezek jók, de hányatott sorsú munkásokról lévén szó, kopottabbakká kellene varázsolni. Még néhány szói a közönségről. A kezdetben még fegyelmezetlenül nevetgélő publikum bizony az előadás vége felé elcsendesedett és ez legjobban mutatja, hogy az együttes biztos kézzel vezette el a publikum e rétégét is a tragikum kifejlődése felé. És ez nagy eredmény! SIMKO MARGIT NAGY LÁSZLÓ felvitelei SM^ANA ,,Azelőtt a haza becsületéért és javáért meghaltak az emberek, mi élni és dolgozni fogunk érte.” Ezt a ma is időszerű tonítóst oltotta az író Havliiek a múlt században a fiatal Bedrich Smetana szivébe, s e szavak ott egy életre visszhangra találtak. 1824. március 2-dn, tehát épp 140 év előtt született Litomyilben. Édesapja egyszerű iparosember volt, és lelkes hazafi, aki a cseh népet évszázadok óta elnyomó Habsburgok gyűlöletére tanította fiát. Az ifjú Smetana korán kezdett zenével foglalkozni, különösen a népdalt tanulmányozta szívesen. Később megismerkedett a cseh nemzeti zene hagyományaival. Tanulmányai egyre szélesítették látóhatárát, s a fiatal zeneszerző felismerte, hogy a cseh nemzeti zene csak akkor fejlődhet helyes irányban, ha magába olvasztja a cseh népzenét. Közben Európa-szerte forradalmivá vált a légkör s az 1848-as forradalmi hullám elérte Csehországot is. Smetana szívvel-lélekkel csatlakozott a cseh forradalmárokhoz, részt vett az utcai harcokban, és megírta ,,Ujjongó-nyitdny”-dt és a ,,Szabadság dalá"-t. A forradalom leverése után, kénytelen volt külföldre menekülni. Emigrációjában ráeszmélt arra,.. hogy a szimfonikus zene hatalmas fegyver lehet a cseh nemzet újjászületéséért folytatott harcában. Smetana később, már hazatérése után, megírta a „Hazám" című világhírű szimfonikus sorozatát, amely épp ezt a célt szolgálta. Smetana a cseh zenei élet fő szervezője volt. Különösen jelentős áldozatos munkája a cseh nemzeti színház megalapításáért. Hatalmas szervező tevékenysége mellett operákat is komponált, elsősorban világhírű vlgoperáját, az ,,Eladott menyaszszonyt", amely a cseh nép optimizmusát tükrözi. Smetana lelkes munkájának idősebb korában fellépő tragikus süketsége sem emelt gátat. A Hazám-sorozatot pl. már ezután írta. Műveivel, amelyek a népzene . és műzene nemes ötvözetei, — valóban hozzájárult ahhoz, hogy hazájának népe boldogabb és szabad legyen. TOMASCHEK MÁRIA 5
