Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-20 / 6. szám
Х еш ш й/ А/гМ елл/ Gyurcsek Bözsike ott áll a fekete tábla előtt és magyaráz. Felléphet a katedrára, kitekinthet az iskola ablakán, elsétálhat a padok közt, taníthat. így képzelte akkor is, amikor első álmait szövögette jövendő hivatásáról. Rég volt... és másképpen sikerült. Ő kicsi gyermekeket akart tanítani az első betűre, az egyszeregyre és lám... előtte a padban felnőttek ülnek... asszonyok. Tanulni akart, először azt sem tudta, hogy mit... talán mindent de úgy tanulni, hogy ne kelljen négy fal közé zárva ülnie papírok, és száraz számok között, ha kikerül az iskolából... az életet tanítani, amely tele van csípős tavaszi széllel, a felszántott föld meleg-kenyér illatával, komoly problémák rejtélyeivel. Nem tudta,., csak érezte, hogy kell olyan hivatásnak lenni, amelyben mindez benne van... a másokon segítés, a problémák megoldása, a könyvek és a határ végtelen zöldje, a pipacsok harsány pirosa, a nyár érett melege. Talán... ha tanítónő lennék... gondolta. És azontól a fekete tábla elé képzelte magát meg a zöld fű közt hajladozva, amint virágot szed a kisdiákjaival. Nem sikerült tanítóképzőbe jutnia... Rossz érzés volt. Akkor nem bánta, akármilyen, csak iskola legyen. Mezőgazdasági tanonciskola.. Feltárult előtte az örökké új csodák egész sora. Bámulva látta, mennyi titkot rejt az anyaföld is, amely az életet termi. Százféle új arcát mutatta meg a természet és a virágbaborulástól a gyümölcsérésig ívelő növényéletek meghódították maguknak. Aztán hazament Csifárra. A 680 hektáros szövetkezetben akkor látta meg az ere'dmények nagyszerűségét és a problémák sokaságát. Úgy érezte, megtanult látni... és segíteni akart, hogy több legyen a kenyér, kevesebb a gond. Kutatta az okot, hogy miért fukar a föld, miért viszi el a vámot a termésből egyszer a szárazság, másszor a sok eső., és azt érezte, hogy nagyon, nagyon keveset tud. Tanulni ment a mesteriskolába... Talajösszetétel, műtrágyák, növényi betegségek, vetésforgók, vegyszeres gyomirtás... tudta, minderre szüksége van. Újra hazajött... Örült, amikor látta, hogy szaporodnak a családi házak, hogy gyarapodik a közös vagyon, ő kapta feladatul az asszonyok mezei csoportjának a vezetését... A tisztelettudó fiatal hangján beszélt belük. Együtt gondozták a kapásokat, gyűjtötték a termést. És közben volt idő arra is, hogy beszélgessenek. Látta, hogy a tudás úgy kell nekik, mint földnek az eső. Szerencsés helyzetük van a csifári asszonyoknak, mert a szövetkezet veze őségé is tudta ezt. És nem feledkezett meg az asszonyokról, amikor a munkaiskolát szerveztek Felálltak a varrás, kézimunka mellől, a ^éli esték monoton hétköznapi ságát felváltotta a tanulás izgalma Mindig megtelt az ú| iskola tanterme Néha hetvenen is voltak egy-egy előadáson S míg a műhelyben a gépeket, a raktárakban a vetőmagvakat készítik a tavaszi termésharcra, addig ők is készülnek, az asszonyok Megtanulják, mi az a vegyszeres gyomirtás, a takarmányízesités a helyes sorköztávolság a cukorrépa vagy a kukoricatermesztésoen Bözsike ott áll a fekete tábla előtt és magyaráz. Másképpen, mint valamikor elképzelte, de a valóság teljesebb, tartalmasabb, mint az álma volt. Asszonyok hallgatják, tudásra szomjas felnőttek A föld ről beszél nekik, a növényekről Elégedett hogy ezt elérte És elégedetlen, hogy csak ennyit ért el., mert mi lesz tovább, ha mindem megtanított már, amit eddig tudott! Új fortélyokra, módszerekre lesz szükség, hogy a természetet, a földet igába hajtsuk, még többet teremjen a fejlődést nem lehet megáll! tani... mi lesz, ha lemarad a tanulásban, a haladásban! És az asszo nyok! Lépést tudnak-e majd tartani a technika, a mezőgazdaság fellendülésével, ha már nem kell dolgos kezük a kapára, mert ott lesznek a vegyszerek, a gépek Tanulni kéne. tanítani őket is Ha férfi lenne, biztosan megtenné. de lány, akit nemcsak a haladás vonz, de ősi törvények is kötnek Férjhezmenni, gyermeket nevelni, mint a többi asszony, puha pepecseléssel bélelni az otthont, mert akarja, ezt is szeretné. De az élete csak akkor lesz teljes, ha nemcsak asszonyként, hanem emberként is helytáll... És lesz-e ereje, módja arra, hogy tanuljon, segítik-e őt, meg a többi asszonyt abban is a férfiak, a szövetkezet, hogy még többre jusson idejük, hogy helytállhassanak egész emberként a fejlődés szédítő emelkedőjén? Vége a télnek. Pufók felhőket kergetnek a kamasz tavaszi szelek A határban életre kelnek a gépek. Újra járhatja a széles mezőket. Mérheti a földet.. Nemsokára vetik a mákot is. Ha erre gondol, meglapulnak a gondjai. És erősnek érzi magát Mert aki egyszer elkötelezte magát, hogy a föld titkaihoz teremtő kézzel nyúljon, hogy másokat tanítson, annak feladata, hogy tovább is segítsen Hát tanulni fog... Minden áron. Kiss Gyuláné, Imre Orbánne, Vízi Lajosné, Gyurcsek Rozália, idős Csuka Jánosné és a többi csifári asszony érdeklődéssel hallgatja a szövetkezeti munkaiskola szakmai előadásait. Foto: ZELENf v A Hugyik Ernő és Gyurcsek Bözsike feladata a tavaszi talajelőkészítés, a vetés irányítása > Vége a télnek, a munkaiskola előadásainak. Kezdődik újra a munka. A lányok, asszonyok tudással felvértezve várják. 4 Gyurcsek előtt Bözsike tábla HARASZTINÉ M E
