Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-20 / 6. szám
Minden tehéntől 150 liter tejjel többet adjunk a közellátás számára, mint az elmúlt évben” E jelszó alatt indult mozgalmunk ' ' a tejtermelés állandó fokozása érdekében. Pártunk Központi Bizottságának erre vonatkozó intézkedései komoly feladatot tűznek ki minden egyes funkcionárius és mezőgazdasági dolgozó, főleg a fejők és etetők elé. Az eddigi gyakorlat azt bizonyltja, hogy mezőgazdasági termelésünkben a fejést túlnyomó részt nők, dolgozó asszonyaink végzik. Emlékezetünkben él még Moszkalenko elvtárs mondása, hogy a fejőnőnek kell a fő személyiségnek lennie az istállóban. Ha ezt el akarjuk érni, ahhoz szükséges, hogy minden egyes fejőnő aprólékosan ismerje feladatát és eredményesen végezze el. Elsősorban minden mezőgazdasági üzemnek teljesítenie kell első negyedévi tervét, hogy ne ismétlődjön meg az, ami tavaly, amikor az első negyedévi lemaradást a nyári időszakban sem sikerült behozni. A zootechnikusnak a fejőnőkkel és az etetőkkel együtt ki kell dolgoznia a takarmányozási tervet, a takarmányozási módszert, a rendelkezésre álló takarmánymennyiség helyes adagolását. Biztosítani kell, hogy a közellátás céljaira adott tejért az állami takarmányalapból juttatott takarmányt kimondottan a tejtermelés fokozására használja fel a szövetkezet vagy az állami gazdaság. 1964-től a felvásárlás dijaira beadott minden 100 liter tej után nyolc kg is minden terven felül beadott 100 liter tej után ötven kg abraktakarmányt kapnak a mezőgazdasági üzemek az állami készletből. A munkaszervezés terén biztosítani kell a tehenek hasznosság szerinti csoportosítását, különös figyelemmel a vemhes tehenekre. Lehetőség szerint az ötven darabnál több szarvasmarhát befogadó istállókban be kell vezetni az etetők és fejőnők számára a kétváltásos munkaidőt, vagy azt, hogy minden állatgondozónak legyen hetenként egy szabadnapja. Az összes istállóban pontos munkarend szerint kell az etetést, fejést, a takarmányozást végezni. És meg kell akadályozni a megromlott siló— és más rothadt — vagy romlott takarmány etetését. A fejőnőket fel kell szabadítani az összes mellékes munkák végzésétől, hogy kimondottan a fejés előkészítésére, végzésére, a több tej termelésére összpontosíthassák idejüket és erejüket. A magasabb tejhozam elérése érdekében a teheneket az ellés után három hónapig naponta háromszor kell fejni, a 8—10 liter hozamú tehenek fejésénél is fontos, hogy ezt betartsák. Ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati megvalósítása nagyban hozzájárul a kitűzött feladatok teljesítéséhez. Legjobban bizonyítják ezt MINDANNYIUNK a prievidzai járásban elért eredmények, ahol a Párt Központi Bizottságának intézkedéseit azonnal szétírták a járás mezőgazdasági üzemeire, azokon belül pedig minden egyes fejőnőre és etetőre. Az elért eredményeket rendszeresen értékelik, és szükség szerint azonnal intézkednek a hiányosságok eltávolításáról. Lelkiismeretes munkájuk eredménye, hogy január elsejétől a tejfelvásárlás tervét 129 százalékra, februári dekádtervüket 145,4 százalékra teljesítették. Ugyanakkor a rimaszombati járás csak 88 százalékra, a rozsnyói járás 88,9 százalékra teljesíti a tervet. Minden feltétel megvan rá, hogy itt és a többi lemaradt járásokban is olyan intézkedéseket léptessenek életbe, melyekkel a tartozást minél előbb törleszthetik. A prievidzaiak példája bizonyítja, hogy milyen jelentős szerepe van a jó munkaszervezésnek. Döntő fontosságú, hogy elegendő mennyiségű ízesített takarmányt használjunk fel a takarmányozási terv betartásával. Ezt bizonyítja a mafa-i szövetkezetben elért eredmény is, ahol a négyliteres napi fejési átlagot rövid időn belül 6,2 literre növelték. Láthatjuk, hogy vannak még tartalékok, amelyek minden szövetkezetben és állami gazdaságban feltárhatók. További intézkedés, amelyet a CSKP KB és kormányunk a tejtermelés fokozása érdekében jóváhagyott, a terven felül beadott tejmennyiség után prémium fizetése. £z a prémium országos viszonylatban 250 millió koronát jelent, amelyet a mezőgazdasági termelési igazgatóságok az előre megállapított feltételek alapján fizetnek ki. Prémiumra jogosult az a szövetkezet, amely az idén — havonként összehasonlítva — több tejet adott a felvásárlás céljára, mint az 1963-as évben. A járási termelési igazgatóság négy csoportba osztja a szövetkezeteket az 1963-as évben egy hektárra beadott tej mennyisége szerint. Az első csoportba azok a szövetkezetek tartoznak, amelyek egy hektár mezőgazdasági földterületre több mint 700 liter tejet adtak. Ezeknél a prémium minden egyes terven felül beadott literre 1 Kis. A második csoportba tartozó szövetkezetek azok, amelyek 500—699 liter tejet adtak el egy-egy hektárra, ezek 1,20 korona prémiumot kapnak minden terven felül eladott liter tejre. A harmadik csoportba a 300—499 liter tejet eladó szövetkezetek tartoznak, literenként 1,40 korona prémiummal, a negyedik csoportba a 299 liter tejet eladó szövetkezetek, amelyek minden egyes terven felül beadott liter tejért 1,60 koronát kapnak. A terven felül eladott tejért járó prémiumot a szövetkezetnek a következőképpen kell kifizetnie: Az összeg kilencven százalékát a fejőnők, etetők és a takarmányos csoport tagjai között kell szétosztani, mégpedig úgy, hogy az összegnek legalább ötven százaléka a fejőnőké és az etetőké legyen. A fennmaradt százalékot a szarvasmarhatenyésztésért felelős dolgozók között kell szétosztani. Ennek a prémiumrendszernek az alapján a járási termelési igazgatóság minden hónap 15-ig kifizeti az illetékes szövetkezetnek az előző hónapra járó prémiumot. Hogy ezek az intézkedések eredményesek legyenek, az asszonyoknak be kell kapcsolódniuk a FöldmOvesasszonyok Téli Iskolája hatodik évfolyamába. Ha ezt eddig nem tették, ha a tervükből kimaradt az erre vonatkozó téma, soronklvül ismertetni kell a nőbizottságok tagjaival, a szövetkezetben dolgozó asszonyokkal a fejőnők versenyébe való bekapcsolódás jelentőségét. A nőbizottságok feladata, hogy rendszeresen értékeljék az elért eredményeket. Kajtár Ernő, A CSKP KB dolgozója 3
