Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-06 / 3. szám
A beduinok birkatenyésztéssel foglalkoznak Több asszony gyermeke egy bölcsőben. Hárembeli szétszedhető bölcső Ez a kislány már írni, olvasni tanul Д Iraki Köztársaság népe nagy igyekezettel építi felszabadult hazáját. A természeti kincsek kiaknázásával a mérhetetlen nyomor is enyhülőben van. Az iraki nőszövetség nagy munkát végez az asszonyok között, melyet nagyban gátol az iszlám vallás. Sok helyen még ma is háremekben élnek az asszonyok, de ne gondoljunk a török Aii pasa mesebeli háremjére, hanem egy sátorrészben összezsúfolt 3—4 asszonyra, akik minden munkát kénytelenek elvégezni, és eltűrni, amikor a „legkedvesebb” ajándékot kap. Többnyire egynejűségben élnek az iraki férfiak, mert anyagi helyzetükből többre „nem futja”. A nőszövetség nehezen férkőzik a hárembeli asszony közelébe, mert az asszonyok csak avval beszélhetnek, akikkel férjük engedi. De ennek ellenére is egyre több asszony szabadul fel az elnyomás alól és szabad munkásként dolgozik az ipartelepeken. Alábbi cikkünk írója négy hétig élt a beduinok fő sejkjének Hisch’an al Fesal-i nagy központi sátortáborában. A Tigris és Eufrates folyók között elterülő sztyeppén sok régi és új, idejétmúlta és jövőbemutató dolgot látott. — Röviddel a központi sátortáborba való érkezésünk után a különböző sátrakból összegyűltek a hárembe a beduin nők, hogy hazánk és életünk felől halljanak. Mély hatást tettek rájuk azok a fényképek, amelyeket nagy gyárainkról, új lakótelepeinkről, gyönyörű parkjainkról, óvodáinkról láttak. Még jobban elcsodálkoztak, amikor hallották, hogy nálunk a férfiak és a nők egyenjogúak és minden foglalkozási ágban közösen dolgoznak. Újabb és újabb kérdéseket tettek fel. Minifa, vendéglátónk harmadik és legfiatalabb felesége, akiért a gazdag törzsfőnök menyasszonyi díjként 5000 dinárt adott, nagyon szerette volna tudni, hogy férjem mennyit fizetett értem. Válaszom, amelyben megmagyaráztam, hogy nálunk a férfit és a nőt a kölcsönös vonzalom, a szeretet és a megértés 'köti össze és azután mint házastársak együtt dolgoznak, hogy a lakásukat berendezzék — óriási csodálkozást keltett. Az araboknál a vőlegénynek egy bizonyos díjat kell fizetnie a menyasszony családjának. A beduinoknál az élet minden területén megnyilvánulnak a régi szokások. Ősidők óta szokás, hogy a fiatal ember apja testvérének a lányát, vagyis a saját unokatestvérét vegye feleségül. S a lány csak akkor mehet máshoz férjhez, ha az unokatestvér erről a jogáról lemond. Ha a lány tagadja meg a férjhezmenést, akkor élete végéig pártában marad. Щ Az iszlám vallás szent könyve, a Korán, a férfiaknek megengedi, hogy egyszerre négy nőt vegyenek feleségül. iS Megismerkedtem négy asszonnyal, akiknek egy férjük volt. Gyermekeikkel együtt egy sátorban laktak, együtt dolgoztak. Néha egyetértésben, máskor veszekedéssel. Nagyon egyszerű náluk az elválás. Elég, ha a férj egymás után háromszor ezt kiáltja: „Kitaszítlak”. Ezzel a válás meg is történt. Az elvált asszony rövid időn belül újra férjhez mehet. De az asszony hűtlenségét nagyon szigorúan ítélik meg. Ha tetten érik, visszaviszik apja házához, ahol apjának vagy fivérének meg kell őt ölnie, hogy „fekete arcát” tisztára mossák. Ugyanilyen szigorúan bírálják meg, ha egy lány férjhezmenetele előtt másállapotba kerül. S fájdalmasak és lealázóak az aszonyok számára a gyásszal kapcsolatos szokások is. Egyik nap fölkerestünk egy tábort, ahol egy tekintélyes beduin halt meg. A sátorban az özvegye fogadott, akinek arca tele volt sebekkel. Ugyanis a gyász jeleként a család nőtagjai arcukat és mellüket éles tárgyakkal véresre karmolják. Kint a sivatagban a férfiak és a nők szorosabban együtt dolgoznak, mint a falvakban. Együtt fejik a birkákat, kecskéket, a vízhordás terhét is megosztják. A vizet rendszerint hosszú kilométerekről szállítják szamárháton. Mialatt a beduin férj a nyájat őrzi és új legelőt keres, az asszony az otthoni munkát látja el és a gyerekeket gondozza. Már napfölkeltekor kiül a gyékényre és a juhtejjel töltött edényt rázogatja mindaddig, míg a tej föle vajjá nem áll össze. Az asszonyok készítik a hatalmas kenyérlepényeket, melyet nyílt lángon aranysárgára sütnek és frissen fogyasztanak. A nők készítik a ruházatot is. Gyapjúból fonják a szálat és a legegyszerűbb szövőszékeken szép szőnyegeket, öveket szőnek. Az egyik beduin táborban meglepően új dolgot láttunk. Egy fiatal tanító, akit az állam taníttatott, együtt vándorol a beduinokkal és sátoriskolában tanítja gyermekeiket. És a tanulók között egynéhány kislány is volt A beduinok történetében évszázadok óta először tanul a fiatal nemzedék írni és olvasni. S mindezt az 1958-as júliusi forradalomnak köszönhetik. Az Iraki Köztársaság kormánya gondot fordít arra, hogy a vándorló beduinok is képzett emberekké váljanak. E. T.
