Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-10-16 / 21. szám
SSZONYOK és az ellenőrzés A jelölésnél volt a hiba, mert nem gondoltunk arra, hogy több asszony kerüljön a 25 tagú járási népi ellenőrző bizottságba. Csak Gazsik Anna Tomasovcéről és Balázsik Ilona Luborecsiről tagja a járási bizottságnak. Jelenleg tovább folynak a helyi és az üzemi népi ellenőrző bizottságok választásai. Eddig három helyen zajlottak le. Fifakovón, Poltáron és a Főtanában. Ez az üzem helyesen tette, hogy a 11 tagú ellenőrző bizottságba 5 asszonyt választott be. Például szolgálhatnának a többi üzemeknek és községeknek is, ahol éppen most folynak a választások. Kokaván a 11 tagú népiellenőrző bizottságba 1, Modry-Kamenben 7 tagbóll, Zsélyén szintén 7-bő/ 1 asszonyt javasoltak. Az előkészítő gyűléseken némely esetben azt tapasztaljuk, hogy asszonyaink hajlandók funkciót vállalni. Mégis a legtöbb helyen asszonyaink aktívak, hozzászólásaik tárgyilagosak, egészséges javaslatokat tesznek és hozzájárulnak a hibák eltávolításához — mondja Hulla János, a járási népi ellenőrző bizottság elnöke Losoncon. ДА os°ly9Ós asszony és kislány néz ki a szép, #1/1 új ház ablakából. A virágos erkély és virágos kert láttára, akaratunkon kívül is eszünkbe jut a közmondás: ,,Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. — Az előbb jöttem haza az Egységes Földművesszövetkezetből, ahol már 7 éve dolgozom — mondja Gazsik Anna. — Bizony sok a munkám, mert felelős állást töltök be már 3 éve. Segédzootechnikus vagyok. Ezenkívül még a sok funkció: a helyi nemzeti bizottság tagja vagyok, a nőbizottság elnöknője és a járási népi ellenőrző bizottság tagja. Sokszor gondolom, hogy valamelyik funkciómról lemondok — de amikor látom, mennyi hibával és hiányossággal találkozunk ellenőrzéseink alkalmával, úgy érzem, nem tehetem meg, mert a közösség érdeke megköveteli munkámat. A járási népi ellenőrző bizottságnak március óta vagyok tagja. Már több ellenőrzésen vettem részt, szakemberekkel együtt. A mezőgazdasági mesteriskolákban Poltáron és Modry Kamen-ben, az útiszámlák és az ösztöndíjak körül voltak zavarok. Ezeket sikerült rendbehoznunk. Lovinobanán, a magnezit-üzemben sokkal nagyobb hiányosságokkal találkoztunk, amelyek nemzetgazdaságunknak sok kárt okoznak. Egyrészt sok a fekbér, a fölösleges költség, másrészt vesztegelnek vagonjaink — amelyek további árut szállíthatnának. Az üzemnek kicsi a raktára, így az expedícióra váró kész árukat nincs hová elraktározniok, amiből nagy károk keletkeznek. Ezen a téren intézkedéseket és javaslatokat tettünk. Látjuk az emberek bizalmát $s azt, hogy problémáik.megoldását várják tőlünk. Kereskedelmünkben is van mit javítanunk. Előfordulnak olyan hibák is, amelyekről a kereskedő nem tehet. Pl. panasszal fordultak hozzánk, hogy a falunkban nem jók az üdítő italok, bizonyára nem használnak fel elegendő gyümölcsszörpöt. A kivizsgálásnál megállapítottuk,hogy a szikvízüzem betartja az előírt normát, de az üdítő italhoz felhasznált víz, olyan ásványi anyagokat tartalmaz, melyeknek bizonyos utóízük van és az ital nem elég édes. Szakembereink véleménye az volt, hogy a víz egészségileg kifogástalan, sőt bizonyos mértékben gyógyhatású is. — A jelenlegi időszakban segítünk a felsőbb gazdasági szerveknek és a járási mezőgazdasági igazgatóságnak az akciós tervek teljesítésének ellenőrzésében. Járásunk üzemei, földművesszövetkezetei így akarnak hozzájárulni az egy milliárdhoz. Falunkban, Tomasovcén is részt vettem az akciós terv ellenőrzésében. Szövetkezetünk akciós tervének keretén belül vállaltuk, hogy 70 000 liter tejet adunk be terven felül közellátásunknak. Eddig már 27 000 litert adtunk el. Az egész évi tejtermelési és eladási tervünket pedig már szeptember 6-ig teljesítettük. A fejőnök viszont azon a nézeten vannak, hogy a 70 000 liter helyett 85—90 000 liter tejet is ki tudnának termelni. A tejfelvásárlásnak ily magas teljesítményét annak köszönhetjük, hogy az állatállományunk egészséges. A borjúnevelésnél pedig a teljes tej helyett fölözött tejet adunk, galiciddal. Borjaink így is nagyon jól fejlődnek. Szövetkezetünkben asszonyainkat megbecsülik, hisz 200 asszony dolgozik a termelésben, akik nemcsak a munkából veszik ki a részüket, de az irányításból is. Még csak pár hónapja működnek a népi ellenőrző bizottságok, de már sok hibát eltávolítottunk. Tudjuk, hogy az emberek bizalmával és segítségével küldetésünket teljesíteni tudjuk, úgy ahogy azt a CSKP XII. kongresszusa kitűzte: Alkalmazni kell az ellenőrzés oly formáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei közvetlenül kivegyék a részüket a társadalmi érdekek védelméből, az államfegyelem megszilárdításából. SZLOVÁK MAGDA z *< t 0 >z * LU-I Ш > LU-I Mondd meg az igazat... betörik a fejedet. Régi közmondás, de sok esetben ma is érvényes... Füleken 1950-ben házról házra jártak, brigádmunkásokat toboroztak a strandfürdő alapjainak kiásásához. Irma néni örömmel jelentkezett. Naponta nézegette a szemben levő telket,' gondolatban már látta a takaros épületet, a medencéket, zuhanyozókat, a zöld pázsit szélén bólogató fákat... és a soksok barnára sült strandolót, vidám gyereksereget. Aztán eszmélt, hogy hosszú még az út odáig. Addig jól meg kell fogni a dolog végét. Hozzá is nyúlt az ásóhoz és az ő keze munkája nyomón is előbbre jutottak nap mint nap egy keveset. Ahogy előrehaladt a munka és már a víz bevezetésére került volna sor, ötleteket adott, honnan vezessék. Még lánykorában, építész apja mellett elsajátított egy kis szaktudást, mindig is érdekelték ezek a dolgok. Most őrömmel adott tanácsot, de csak legyintettek: Asszony ötlete, ért is hozzá! Nagyon lassan haladt előre a strand építése. Irma néni türelmetlenkedni kezdett, sürgette, gyűléseken szóvátette, a hátán cipelte a festéshez való meszet, hogy csak előbbre haladjanak. Kiterjedt a figyelme minden apróságra is. Felszedegette a strand környékén szétszórt papírokat. — „Irma fürdő” lesz ebből — mondta a HNB elnöke mosolyogva, aki a többiekkel együtt látta a nagy ügybuzgalmat. 1956-ban végre megnyithatták a fürdőt a nyilvánosság számára. Irma néni jelentkezett munkára, de nem alkalmazták. A következő évben mégis bejutott ruhatárosnőnek. Azt az ígéretet kapta, ha már annyira szivéhez nőtt a fürdő, egyszer s mindenkorra ott maradhat. Később évről évre megbízást kapott a strand felügyeletére, jegykezelésre. Nyitott szemmel figyelte, ami a fürdő körül történik. Pl. hogy az építkezést 8 még 10 év után sem fejezték be teljesen, halott elég szép bevételt hoz a fürdő. Irt az illetékeseknek, nem történik-e visszaélés e téren. Megígérték, hogy kivizsgálják az ügyet. Kifogásolta, miért nem létesítenek zuhanyozót, annál is inkább, mert a medencék vízének kicserélésére csak ritkán kerül sor. Bántotta őt, hogy annyi év után még egyetlen egy árnyat adó fa sincs a fürdőtelepen. Zsörtölődött a felgyülemlő piszok láttán. Oktatgatta a gyerekeket. Szót emelt a strandon részegeskedők ellen. A HNB-én a lakossággal történő beszélgetések alkalmával mindezt nyilvánosan is szóvátette. Megtapsolták. — Mit ér vele az ember, ha csupa jót mond. Mint egy családtag, úgy beszélek. A hibák fájnak nekem. Nem rossz akaratból teszem — mondta Irma néni. Mégis, úgy látszik megelégelték a bírálatot... Idén, Rajec fürdőről visszautaztában még azon törte a fejét, hogyan lehetne az ő kis strandjukat is szépíteni. Nagy volt a megdöbbenése, amikor tudomására hozták, hogy mást alkalmaznak helyette. A járási higiénikus kívánságára olyan egyént kell alkalmazni, aki szükség esetén életmentést is végez. (Egy idős nyugdíjas embert állítottak be a feleségével). Irma néni kérte, akkor mds beosztásban alkalmazzák, esetleg ruhatárosnak. Nem hogy elutasították, de amikor a fürdő területére ment panaszkodni, egyenesen kikergették, később az utcán tettleg bántalmazta az utóda... Úgy hisszük, ha Irma néni a szókimondásával talán , .kellemetlenné” vált is, gyengébb idegzete folytán talán néha túl is lőtt a célon nagy jóakaratában, eltávolításának talán mégsem ez lett volna a helyes módja, ő, akinek a fürdő és általában a közügy (pl. a füleki piszkos utcák) annyira szívügye, hogy a saját bajának érzi, aki sok energiát pazarolt már mindezekre, annyit talán megérdemelt volna, hogy az illetékesek néhány elismerő sorban megköszönték volna a fürdő érdekében tett sok éves fáradozását. És nem kellene szégyenkeznie a nagynyilvánosság előtt, hogy kikergették a fürdő területéről — hallgatólagos jóváhagyás mellett. Jóakaró kritikáját pedig — úgy véljük — nem árt néha meghallgatni. BERTHA GÉZÁNÉ
