Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-09-18 / 19. szám

Itt megéri az árkülönbözet. Tehát tele lehet méretni a kosarakat: jó lesz befőzni a taksonyi bácsi szilváját.

A méz kicsit drága. Harminc koronáért méri kilóját a csallóközi Feri bácsi.

— Tiszta akácméz — kínálja.

Nála azonban csak az vásárol, aki nem hisz

az üzleti tiszta méz jó minőségében.

— Fakanál, kisebb, nagyobb, húsvágó deszka!

Töpörödött anyóka kínálkodik vele. Nővé Mesto n/Váhomról jött Bratislavába. Nagyapó farigcsálja, nagyanyó árulja. A nyugdíj mellé megkeresnek még egy-két koronát szép faárujukkal.

— Tessék, tessék, olcsón adom!

Frissen fejtett bab, sóska, szőlőlevél kaporral, tormával összekötve, tulipánhagymák, virágmagvak...

Kedves kínáló szavak. Ha nem is vásárol az ember, jól esnek, mert a „hivatalos elárusítók“ legtöbbször némán és kelletlenül mérik a kért árut. Kevés van belőlük, reggeltől estig megállás nélkül „talpalnak“. Fáradtak, idegesek.- Lehet egy kicsit több?.

Egy főrévi bajszos apó az almát méri.

ő kérdezte ezt 11. íechoviéovától, aki a kis Yvettkának almát vásárolt.

Én meg az elárusító nőkre gondoltam. Lehetne belőlük egy kicsit több... Mert nem hiszem, hogy adminisztratív akadályoktól eltekintve más is gátolná, hogy kényelmessé, gyorssá és kellemessé váljék zöldséges üzleteinkben a bevásárlás.

De visszaérkeztünk a káposztával megrakott „Zelovocos“ pultokhoz. Kövérhúsú fehérpaprikát hoztak éppen.

— De gyönyörű! Úgy vennék... nézték vágyakozva az asszonyok. Nem az akadályozza őket a vásárlásban, hogy korona ötven helyett

kettő ötvenre emelkedett az ára, hanem hogy — nincs ecet! Az pedig elengedhetetlenül szükséges a téli savanyúság tárolásához.

Sajnos, az idén a kereskedelem nagyon borúlátó volt a zöldségtermelést illetően. Nem számítottak ilyen jó vitaminszüretre, s nem gondoltak arra, hogy házi konzerválás is van a világon.

De azért mindenki megrakott táskával, elégedetten távozik. Még az ecet sem akadály. Fő az, hogy lehetett válogatni a zöldségfélékben, hogy az év eleji rossz kezdet az illetékes szervek gyors intézkedései hatására jóra fordult, hogy télire is eleget tárolhatunk a nyári vitaminokból. HARASZTINÉ M. E.

1. ti. Őechoviiovó a kis Yvettet is elhozta piacnézőre.

2 — Itt a tiszta akácméz! — (Csak a piaci ára kicsit magas.)

3. — Tessék kérem! Egyik hagymafüzérem szebb, mint a másik!

U.— (Finom, friss az áfonyám! Fél litert mérhetek belőle?

5. — Még három szál rózsát...

6. Ebből leszcsak a jó lecsó!

7. — Ugye szép ez a gomba?

L. LISICKY felvételei