Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-07-24 / 15. szám

retné bővíteni tanulmányait. Szlovákiai ba­rát jai örömmel nyújtanak ebben Tányának segítséget. Egymásután kerülnek le helyükről a törté­nelmi tényeket rögzítő akták: „Anno Do­mini...“. Hirtelen a múltba fordulnak az évek, s több mint egy évszázad pergeti vissza eseményeit: „MEMORANDUM... anno 1861...“ A kis város szűk utcáit ellepték mentékben, köpenyekben felöltözött komoly férfiak. Há­romezren gyűltek itt össze, szlovák falvak, városok küldöttei képviselve a nép minden rétegét, hogy jóváhagyják a Daxner által kidolgozott Memorandumot. Azt az okmányt, amelyben követelik, hogy az uralkodó, va­lamint az országgyűlés tagjai ismerjék el törvényhozó hatalmukkal a szlovák nép egyenrangúságát az uralkodó nemzetével... Küldötteket menesztettek Bécsbe, majd Pest- Budára. A pontokba foglalt követelés nem nyert meghallgatást... PROVIZÓRIUM... anno 1862. Ezen in­tézmény állandó bizottságának elnöke — hir­deti egy másik porlepte okmány, — Ján Fran­­cisci azon fáradozott e kudarc után, hogy az uralkodó őfensége adja kegyes beleegyezését a Matica slovenská létrehozásához, melynek elsőrangú feladatává válna a szlovák irodalmi élet központosítása, termékeinek terjesztése, a népi hagyományok gyűjtése, valamint a nép­­nevelés... Ez a kérelem végre meghallgatásra talált. A császár azonban mély sajnálatát fe­jezte ki, hogy anyagi támogatásban nem tudja részesíteni ezt az intézményt. Lelkes küldöncök hirdették keresztül-kasul Túróc, Liptó, Árva, Kysuca vidékén, véges­végig a Vág és Garam partján, ezt a nagy vívmányt. Szegények és gazdagok, nemesek és egyszerű emberek erszényt nyitottak. Rö­videsen 100 000 arany gyűlt öszze erre a célra. Márton felajánlotta városát a Matica székhelyéül. S így... Anno Domini, 1863 augusztus 4-én, meg­tartották a Matica alapító nagygyűlését. A tit­kári rangot Kuzmányira ruházta rá a tes­tület A napsugarak rézsut törnek át az ablakon. Tánya egyhuzamban, lázasan jegyez, barátai pedig hol törve, hol folyékonyan tolmácsolják oroszul a múltat. — Hogy milyen nagy tevékenységet fejtett ki a Matica — szólal meg ismét Jankó, — ezt legjobban bizonyítják a hátramaradott köny­vek, újságok. Kézről-kézre járnak az értékes példányok: a Letopisy című lap példányszámai, Pauliny- Tóth szerkesztésében; Méhészet, Gyümölcsé­­szet, stb. szakkönyvei; irodalmi termékek — regények, verseskötetek: Kollár, Sládkovié, Chalupka, Bottó, Húrban, Zello... Stúr és iskolájának munkássága. A szlovák kulturális élet tizenkétéves fellen­dülésének időszaka, hanyatlásba merült. Va­lahol Keleten, a századforduló második évti­zedének időszakában, győzött a forradalom, melynek vihara romba döntötte a Habsburg birodalmat. E forrongás égisze alatt megala­kult a Csehszlovák Köztársaság is... A martini múzeum archívumának polcáról ismét egy dokumentum köröz. „1919 augusztus 5.“... Felújult — ennyi évtizedes elnémítás után — a Matica slo­venská. Immár Hviezdoslav énekli meg az ünnepélyes eseményt. A cseh tőke ragadja meg a vezényszót, nem engedi meg ezen intézmény teljes kibontakozását. Ismét egy interpelláció: Csehszlovákia kommunista párt­ja 1937-ben szilárd hangot emel a nemzetiségi kérdés ügyében: „...A bratislavai Komensz­­ky-egyetem létrehozása mellett, szükséges egy másik központ kialakítása is. S ezt a tiszt­séget csak a MATICA SLOVENSKÁ töltheti be...“ A cseh és szlovák burzsoázia saját érdekein kívül helyezte ezt a felhívást. Egy második világégés borította el az emberiséget. Martin városa hű maradt lázadó-forradalmi hagyományaihoz: lakói az elsők között csat­lakoztak a fasizmus elleni harcba, a szlovák nemzeti felkelők soraiba. Motto: Korunk kemény harc a lét fergetcgében kortórsaim, nézzünk nemzetünk szemébe! Idő elragadja a hajnali lángot, áldozat füstjében izzik a zsarátnok* (A. Sládkovii) 1.A lázas tanulmányozás köze­pettemegteltek a jegyzetfüzetek-Felvételek: HEREC A fiatalok büszkeségtől remegő kezében körutat tesz egy másik okmány, miközben egymásba fonódnak az olyan mondatok: „...az én apám is részt vett a felkelésben..., nekem a bátyám... — Tánya szomorú hangja is belevegyül a foszlányokba — ...a nagy­bácsim, a Minszktől idevetődött katona, ezen a vidéken esett el... 1948 február! Győzött a nép, s a nagy család karjai közt Túróc, Liptó, Árva, Kysuca, végig-végig a Vág, a Garam partjainak népe ledobta az évszázados igát, s acélos kezébe ragadta hatalmát. Egy város, egy nép, egy ország történel­méről mesélnek a martini múzeum archívu­mának dokumentumai. A késő délutáni napsu­gár már csak enyhén világítja be a százados életű papírlapok többé-kevésbé kifakult íveit. „Jó éjszakát,“ — nyikorogva tolmácsolja az ANNO DAZUMAL bizonyságainak, őrző­helye szentélyének ajtaja. Búcsút int a kis csoportnak a holdsugár fátyolos világa, de annál fényesebben hirdetik a hófehér lépcső mindkét oldalán ágaskodó plakátok, az arany­koszorúba font jubileumot: Százéves a Matica slovenská!..., — s ennek teljes kivirágzásának nagy évfordulóját, ime egy boldog utókor, egy gazdag nemzedék ünnepli. BSG 3

Next

/
Thumbnails
Contents