Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-07-10 / 14. szám

Serényen pöfög a traktor. Vetik a silókukoricát a porhanyós földbe. Körülötte sárguló gabonatáblák, a másik dűlőben meg egy siló­kombájn fújja a pótkocsira a szecskázott takarmányt. A vetőgép­nél egy férfi hajladozik. A traktor nyergében meg — messziről úgy tűnik — nem is ül senki. Közelebb megyünk. Alacsony termetű lány markolja a kormányt. Kamasz fiúnak nézné, aki nem ismeri. Arcát bar­nára sütötte a nap, fiúsán nyírott hajával játszik a szél. Gyakorlott moz­dulattal fordít egyet a kormányon, hátranéz a vetőgépkezelőre. Ameny­­nyire a rázós traktor engedi, dúdolgat: )vAzt mondják rólad, másokhoz jobb vagy“... Ki ez a csitri lány, aki ilyen magabiztosan ül a traktor nyergében ? — A mi Irmánk? Az olyan traktoros, hogy férfiban is keresni kell a párját. Mindig jókedvű, sose fogy ki belőle a tréfa. Mindenki szereti — vallanak róla az apácaszakállasi szövetkezetben. — Mi van ezen csodálkoznivaló — mondja, amikor megkérdezzük öle, mit szól ehhez ő maga. — Egymásra találtunK, én meg a traktor. Örülök, hogy traktoros lehettem. Hát mért ne végezzem jókedvvel munkámat ? — Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy lány, aki azt állítja ma­gáról, mindene a traktor ? Barátnője, Csémi Kati vall róla, akivel együtt járt iskolába. — Tíz éves lehetett akkor. A bátyjai körül sündörgött, akik valami vasat kalapáltak az udvaron. Azt mondták, motort szerkesztenek. Kérte őket, hadd segíthessen egy kicsit. — Nem lánynak való — küldték el fölényesen a „férfiak“. Nem tudta megérteni, miért játszanak a fiúk más játékot, miért kell a lányoknak mással foglalkozniuk. Gyermeki lelke minden keserűségét belesóhaj­totta a mondatba: — Miért is nem lehettem fiú? Elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, bebizonyítja; a lányok is értenek mindahhoz, amihez a fiúk. Addig könyörgött az anyjának, míg megengedte neki, hogy nadrágot hordjon. Apja kocsis volta szövetkezetben. A tejet fuvarozta. — Csak maradjon itthon, majd én kiviszem a tejet — mondta. És boldogan fogta a gyeplőt. — Ez a jó munka — állta kipirult arccal a falubeliek álmélkodó tekin­tetét, akik a fejüket csóválták: — Hogy ez már megint mit talált ki? Kimaradt az iskolából. Már tudta, hogy női kocsisra nincs szüksége a szövetkezetnek. Ment a kertészetbe. De unalmasnak találta a palán­tázást, gyomlálást. — Jobb lenné valami mást csinálni. — Irma már megint sánrikál valamiben — mosolyogtak rajta. Traktorvezetői tanfolyam kezdődött a szövetkezetben. Irma is be­iratkozott. Ekkor volt tizenhét éves — két évvel ezelőtt. — Lássuk csak, mit tud — méregették vizsgáztató tekintettel a trak­torosok, amikor Irma bejelentette, hogy ő is traktort kér. Azóta már sokszor bebizonyította, hogy mestere szakmájának. Ott volt, ha szántani kellett, ment, ha a takarmány várt behordásra, nyáron pedig segédkombájnosként dolgozott, hogy segítsen a gabonabetakarí­tásnál. A tél folyamán a lányok, asszonyok az ő példáját követték, amikor a Földművesasszonyok Téli Iskolája keretében jelentkeztek a traktor­­vezetői tanfolyamra. — Most már semmi különösebb kívánsága nincs ? — A munkámmal kapcsolatban csak annyi, hogy nagyobb gépjaví­tások nélkül, gyorsan learathassunk. A többi meg... Sok lemezem van, csak nincs hozzá lemezjátszóm. Szeretném minél előbb megvenni. De mint az eddigiek, ez a kívánság sem megvalósíthatatlan. ACSISZ- ben meg, ahol pénztáros vagyok, az volt a bajunk eddig, hogy nem volt megfelelő helyiségünk, ahol találkozzunk. Most már van. A szövetkezet azt is felépítette. Ilyen jó nekünk, mai fiataloknak. Ha jót akarunk, minden kívánsá­gunkat teljesítik. H. E. I I HETÉN Y: A hetényi szövetkezet­ben az asszonyok és a lányok vég­zik a növénytermesztési munká­latok túlnyomó részét. A huszon­három tagú kertészeti csoport Szabó József és Markacz István kertészek irányítása mellett áol­­gozik. Szorgalmas munkájukat bi­zonyltja, hogy eddig 66 340 áarab karalábét és 51 ezer fej salátát adtak át a felvásárlási üzemnek. Markacz Pista bácsitól meg­tudjuk, hogy sok gondot okoz az egyes munkálatok gyors elvégzése, hiszen a kertészeti tennivalókkal egyidőben a cukorrépa és a kuko­rica kapálása is az asszonyokra vár. Ezért kénytelenek úgy be­osztani a munkát, hogy reggel és este a határban, napközben a ker­tészetben Irtják a gyomot, lazítják a talajt. Szabó Gábor, a szövetkezet el­lenőrző bizottságának elnöke is elismeréssel nyilatkozik a hetényi asszonyokról. Markacz Pista bá­csival egyetértenek abban, hogy Fonód Rozália, Szabó Eszter, Gál Jusztin, Csintalan Irén, Kis Eszter, György Margit, Csintalan Ilona, Rancso Zsuzsa és Fóris Margit tartozik a legszorgalmasabbak közé. De a többiek munkájával is elégedettek. A dohánykertészetben Herényi 4 Lajos irányítja az asszonyok mun­káját. Az elmúlt évben, annak el­lenére, hogy az időjárás nem ked­vezett a dohánynak, 300 koroná­val túllépték az egy hektárra ter­vezett bevételt. Itt Tornóczy Margit, Szabó Eszter, Szú Eszter, Hencz Erzsé­bet, Gál Ilona, Csintalan Gizella, Hencz Mária, Berták Ilona, Ma­gyar Eszter, Dékány Mária, Hor­váth Eszter, a CSISZ tagok közül pedig Szú Gizella, Gál Magda, Farkas Margit, Csík Irén és Ko­csis Margit dolgoznak a legjob­ban. (Andriskin József, Komárom.) TORNALJA: Szegediné a tornaijai ÁG borjúgondozója. Ez azonban még nem volna ok arra, hogy írjunk róla, hiszen minden szövetkezet­ben, állami gazdaságban talál­hatunk állatgondozókat. Szegediné Sajószárnyán lakik, ami nincs ugyan messze — csők néhány kilométernyire Tornaijá­tól, de neki és férjének ezt a néhány kilométernyi utat naponta két­szer meg kell tennie. Hajnalban indul, hogy időben odaérjen a gazdaságba, ahol már éhesen várja a 42 darab gondjaira bízott borjú. Annak, hogy lelkiismerete­sen ellátja az éhes állatokat, beszédes bizonyítéka az átlagos napi súlygyarapodás, amely eléri a 80 dekát. Ez a nagyszerű eredmény az oka, hogy Szegedinéről elismerés­sel beszélnek az egész járásban, hiszen valóban példát vehet róla minden állatgondozó. (Okos Jó­zsef, Tornaija.) BAJCS: Az állami gazdaság sző­lészetében 62 asszony dolgozik. 10 hektár szőlő nyitását, metszé­sét végzik szorgalmasan és közben még IS hektár cukorrépa gondo­zását is vállalták. Boldizsár Erzsébet, Nagy Ilona, Stefankovics Erzsébet, Hegedűs Irma jó munkájával példát mutat a többi dolgozónak is. (Psenák József, Bajcs) MARCELHÁZA: Téglás Irén csak az elmúlt évben fejezte be kitűnő eredménnyel a kilencéves középis­kolát és az idén már a marcelhdzi szövetkezet egyik kertészeti cso­portjának a vezetője. Még nem is töltötte be a tizenhat évét, mégis felelősségteljes munkát bíztak rá. Szorgalma, ügyessége, jó munkája a biztosítéka annak, hogy tovább­ra is úgy teljesíti a feladatát, mint eddig. A marcelhdzi ker­tészet ugyanis idáig 300 ezer korai salátát, 600 ezer darab ka­ralábét adott át a közellátás cél­jaira. (Trenka Tibor, Marcelhdza) VÁGSELLYE: A földművesszövet­kezet kertészeti csoportjának női dolgozói az idén már 16 ezer ka­ralábét, 20 ezer csomó hagymát és 7 mázsa uborkát adtak a közel­id tdsnaк. Baluska Mária, Darázs Mária, Mészáros Anna, Hucskó Irén azon­ban nemcsak itt, a zöldségtermesz­tésben dolgoznak, a határi mun­kákból is kiveszik a részüket. Sze­mélyenként ISO ár kukorica és 50 ár cukorrépa gondozását is vállalták. (Psenák József, Vág­­sellye) .

Next

/
Thumbnails
Contents