Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-24 / 2. szám

TERMELÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉÉRT • А'ЧбгЙоТ vop romjai múltat idézve őrködnek az tállami gazdaság épületei felett. Dél van. Fehér­­kopenyes lányok, asszonyok csoportja indul, ke­­zükben sajtárral az istálló felé. A szocialista mun­­^kabrigách címért versenyzők csoportja: Spisáková Helena, Szóra к Erzsébet, Téglás Margit, Szórók Anna, Graly Lujza és Fízák Anna. Munkához látnak. Szórók Anna gondosan méri a déli fejési átlagot: 4,12 liter.- Adhatnának többet is ezek a tehenek - néz neheztelve a nyugodtan álldogáló állatokra.- Azt sinylik, hogy nem tértünk át fokozatosan a zöldtakarmányról a szárazra — mondja a zoo­­technikus, Hocer Ferenc. Nem kell egészen komolyan venni a tornai AG fejőnőinek panaszát, hiszen az elmúlt esztendő tejfelvásárlási tervét október végéig teljesítették. Fízák Anna, a kosicei járás egyik legjobb fejő­nője pedig az 1961-es évben átlagosan napi 10,62 liter tejet fejt egy-egy tehéntől. Tehát ami a teje­­lékenységet illeti, nem rosszak a tehenek. A gaz­daságosság fokozásának szükségességéről azonban már többet lehetne beszélni. Mert az elmúlt év­ben 2,35 Kős-be került egy liter tej termelése. Igaz, hogy ebben az évben ezt 2,11 Kcs-re csök­kentik, de még ez is nagyon sok. Nem is csoda, hiszen a fejőnők kézzel fejnek. A gépházat ugyan már beszerelték, a villanymotort is beállították — mégsem használják a gépeket. Ha a dolgozók elsajátítják a fejőgépek kezelé­sét, jelentősen csökkenthetik a termelési költsége­ket és a Tornai Állami Gazdaság még büszkébb lehet^jgT termelési eredményeire. Rajczi Dezső, Hrhov ASSZONYOK AZ ÉLEN Az iftóbbr évekbeti a luceneci járás szövetkeze­tében, a csalári EFSZ-ben is nagyarányú volt a fejfedő*. szövetkezet több mint ezer hektáros földterületet) gazdálkodik s a közösben végzett munkából egyre nagyobb részt vállalnak az asszo­nyok. A tehenészetben Hudec Ilona, Kolonics Magda, Pallói Erzsébet és Adóm Terézia ért el szép ered­ményeket. A nyár folyamán 15 tehéntől átlagosan 9,2 liter tejet fejtek naponta s most télen is el­érik a 7-8 literes fejési átlagot. Vállalták, hogy az 1962-es évben 2600 literes fejési átlagukat 3000 literre emelik. Ezt a takarmányadag tápértékének javításával, változatos adagolásával akarják tel­jesíteni. A sertéshizialásban különösen Dubra Mária és Dubra Ilona jeleskedik, akik egy-egy kocától 16 malacot akarnak elválasztani. A zöldségtermesztő csoport tagjai a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. A szövetkezet vezetősége különösen Bacsa Zsuzsa munkáját di­cséri. A baromfitelepen Endrődi Boriska gondos­kodik arról, hogy a tojásfelvásárlási terv teljesíté­sében ne legyen hiba. Az asszonyok, férfiak, szorgalmasan dolgoznak, mert tudják, hogy szövetkezetük jó úton halad előre a fejlődés mind magasabb foka felé. Török Benedek, Topofniky ARANYLAKODALOM NOVA STRÁ20N A Nová Stráz-i HNB mellett működő polgári ügyek bizottsága szép ünnepélyt rendezett Petrik Józsi bácsi és felesége 50 éves házassági évfor­dulója alkalmából. A nőbizottság a szervezési munkákból vette ki a részét, a pionírok pedig szép kultúrműsorral ked­veskedtek a Petrik-házaspárnak. Petrik bácsi megköszönte államunknak ezt a gondoskodását, hogy az idősekről sem feledkezik meg és ilyen bensőséges ünnepet rendez számuk­ra. Elmondta élete folyását, melyből a kis pioní­rok megismerhették milyen nehéz volt a szegény emberek élete a múltban. A mai fiatalok sxifréivf cséré már csak mosolyognak rajta, hogy bácsi és felesége az első közösen fogyasztott ke­nyeret is hitelbe vette. A Petrik házaspár, és a hozzájuk hasöpló idős emberek élete hazánkban már örömteli, bolcuM. Csak azt kívánják, hogy békében élhesséhélf%*'efev örülhessenek gyermekeik és unokáik vidám, gond­talan életének. Michelberger Natália, Nová Strái ISKOLÁNK ÉLETÉBŐL A magyar tannyelvű kilencéves alapfokú közép­iskolák számára a Nyitrai Pedagógiai Intézet ma­gyar tagozatán képezik ki a tanítókat. Intézetünk laboratóriumában Gogh Ilona és Dra­­hos Mária másodéves kémia-szakos hallgatók Sál­falvi Gyula szakasszisztens és Mázlit Mária asz­­szisztensnő ellenőrzése mell<j*4^é$tf?üc^Tlfoérleteket. Intézetünkben lehetőség jigilik a kellő zettséggel nem rendelkező', tanítók továb sára is. 1^4 Í Tanulmányi anyagunk JóvaT^gőveb^ miny^más főiskoláké. Legfontosabb a^^zmei-pplitikai neve­lés. Ennek keretén belül megismerkedhetünk a marxista filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus alapelveivel. A pedagógiai nevelés elméleti részén kívül rend­szeres gyakorlati oktatáson veszünk részt. Szabad­időnk nagyrészét sportolással, szórakozással töltjük. ^ C5I§Z iskolai szervezete többször rendez beszél­getéseket az idősebb kommunistákkal. Ezenkívül esztráaMu&rokat, táncmulatságokat, filmfesztivá­lokat rémesünk, ahoi szórakozva tanulunk.-Eredményesen dolgozik irodalmi, képzőművészeti, politikai körpnk, valamint Slávia asztalitenisz- és labdarúgó csapatunk. Énekkarunk is jól .működik, miiKpo magyar tagozat vegyeskara, mind a szlo­vák; intézet vegyes- és női kara nagy lelkesedés­sel -hészül a járási alkotóversenyre, ahol az el­múlt évben az első helyen végeztek. Ebben az iskolaévben munkánkat 1407 CSISZ taggal kezdtük. Reméljük, hogy most, a pályavá­lasztások idején, még többen választják a tanítói pályát és a következő iskolaévben újabb tanuló­kat üdvözölhetünk iskolánkban. Molnár János, Nitra ROSSZ SZOMSZÉDSÁG - MA IS ÁTOK Ma már szinte lehetetlen megállapítani, hol kezdő­dött el az ellenségeskedés K. Jánosné és B. Miklósné szomszédasszonyok között. Tény az, hogy évek óta nem beszéltek egymással. Azaz csak a nyilvánosság előtt. Mert ha találkoztak és nem voltak a közelben tanúk, mégis csak kicserélték egymásról való véle­ményüket. Halkan, de olyan szavakkal, melyeket még a valamikori naturalista irodalom is csak pontokkal jelzett a nyomtatásban . . . Míg aztán egyszer válasz helyett K. Jánosné hideg vizet öntött ellenfele arcába és amikor az egy pillanatra harckép­telen maradt, a közelben levő seprűnyéllel alaposan elpáholta. Hétnapi munkaképtelenség után B. Miklósné orvosi bizonyít­vánnyal felszerelve ellátogatott a nemzeti bizottságra, ahol megkapta az első elégtételt. A verekedő K. Jánosnét 200 korona pénzbüntetésre ítélték. Ezzel az ítélettel nem elégedett meg B. Miklósné és a bratislavai járásbírósághoz fordult, ahol további kárigényeinek megítélését kérte. Igazságának teljes tudatában maga jött el a tárgyalásra — míg ellenfelét védőfalként vette körül három tanúja, akiket csak nehezen sikerült kiküldeni a tárgyalóteremből. A tanácselnök többször figyelmeztette őket, hogy a tanúknak kihallgatás előtt ajtó mögött a helyük. Mikor 18 , ilLL** . aztán végre megértették, miről is van szó, szó szerint az ajtó mögöt maradtak, s a folyosón járók hangos derültsége közben, egyik a másik után szorította fülét a kulcslyukra, nehogy egy szót is elmulasszon . . . B. Miklósné nyugodtan válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Nem úgy mint K. Jánosné, aki temperamentumos közbeszólásokkal zavarta a bíróság munkáját. Mikor rajta a sor, így védekezik: — Idegeim felmondták a szolgá­latot. Nem győztem már szavakkal . . . És a barátnők, akiknek tanúként kellett volna bizonyítaniuk, hogy a verekedésre egyáltalán nem került sor, vagy legalább is azt, hogy a kifogásolt szavakat hallották ? Azt vallották, hogy amikor a „csata“ lezajlott, éppen valami temetésen voltak, — amit természetesen ilyen kevéssé elfoglalt asszonyok igazán nem hagyhatnak ki. — Sajnos, a nagy eseményről így csak másnap értesültek. Nagyon-nagyon sajnál­ják még most is ... A bíróság is sajnálta, azonban mindhármukat haza­küldte. Leforrázva, csendben hagyták el a termet. De a csend csak percekig tartott, az ítélet kihirdetéséig. A járásbíróság ugyanis arra ítélte a verekedő asszonyt, hogy szomszédnőjének elmaradt keresetét kamatostól térítse meg, 170 korona fájdalomdíjat fizessen, ráadásul pedig 100 korona perköltséget térítsen meg. A nemrégen még olyan harcias asszony ismét „elvesztette az idegeit“. Panaszai megtöltötték a bírósági palota folyosóit. Reméljük, hogy ezzel végre csend lesz abban a bratislavai házban, ahol két asszony a maga kárán — ha kétféléképpen is: testin, illetve anyagin — tanulta meg, hogy a társadalmi együttélés nem tűr veszeke­dő, sértegető, sőt verekedő szomszédokat! Szolgálja a seprő (nyelestül) kizárólag a tisztaság, — az emberi nyelv viszont (melyet ma már igazán csak elmaradott egyének használnak itt-ott fegyverként) a jószomszédi megértés céljait! (se)

Next

/
Thumbnails
Contents