Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-07-11 / 14. szám

A Nővé Zómky-i Elektrosvit üzemi kuitúregyüt­­tese a Zeng az erdő című operettet adto elő. A bemutató rendkívüli sikernek örvendett. íme a darab egyik jelenete, ahol Kernács pro­fesszor szerepében Polakovics Jánost láthat­juk. Borit Nyitrai Marika alakította. Hl-Щ * jmL Щ Jókedv, szorgalom A hrhovi szövetkezetnek 15 hektáros kertészete van. Dolgozói között tavaiу ifjúsági csoport alakult. A közösség érzése szor­­gosabb munkára serkentette a bri­gád tagjait. Vezetőjüket, Kapczi Klárát és a többieket Veres Idát, весze Klárát, Urbán Józsefnét, Kinyik Erzsébetet. Kovács Máriát, Máthé Ilonát. Az idén tavasszal, amikor elve­tették az első magot, elhatározták, úgy fognak dolgozni, hogy megáll­ják helyüket a szocialista munka­brigád elmért folyó versenyben. — 300 ezer korona bevétel szerepel a tervünkben — mondja Máthé béni, a kertészeti csoport vezetője — biztosan túlteljesítjük az idén is, hiszen brigádunk tagjai ügyesek, jókedvnek. A fiatalok azonban még na­gyobb kedvvel végeznék a rájuk­bízott teendőket, ha termelési tervük túlteljesítése jutalmaképpen prémiumot adna nekik a szövet­kezet. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ifjúsági csoport még eredményesebben dolgoz­TM я hasson — mondotta Mát hé elv­társ. Reméljük, ha a fiatalok megtart­ják adott szavukat a tervtúlteljesl­­tést illetően, ők sem feledkeznek meg ígéretükről. Dévai Ferenc, Hrhov Sokat tanultak A Nővé Zdmky-i járásból har­minchat szövetkezetben dolgozó asszony látogatott el tapasztalat­­cserére a dél-morvaországi állami gazdaságba, 2idlohovicébe. Az egyetemesen gépesített istál­ló. a jól ápolt tehenek nagyon tetszettek asszonyainknak. 150 tehén gondozását és fejését csupán két ember végzi. Természetes, hogy ilyen magas fokú gépesítés segítségével minimálisra lehet csökkenteni az önköltséget. — Ez kellene nálunk is mondogatták asszonyaink. — Csakhogy bőséges takarmány­készletet is kellene hozzá bizto­sítani, úgy, ahogy a tidlohoviceiek teszik — tettek ellenvetést a töb­biek. A 645 sertés gondozását is két nő végzi az automatizáció segítsé­gével. — Mikor lesz ilyen könnyű a mi munkánk, ilyen jól felszerel­ve a szövetkeztünk, mint az itteni állami gazdaság? — sóhajtoztak. De nem azért, mintha remény­telennek találták volna szövet­kezetük hasonló gépesítését. Arra gondoltak, azt tervezget­ték, hogyan terjesztik majd szövet­kezetük vezetősége elé kérelmü­ket, javaslataikat, hogy könnyebb legyen a munkájuk, jobbak legye­nek munkaeredményeik. bárcsak minden járásban felis­mernék a nőbizottságok az ilyen tanulmányi kirándulások jelentő­ségét és minden asszonnyal meg­ismertetnék a gépesítés előnyeit! Száraz Mária. Nána Az idei cseresznyeszüretböl a diakok is kivették a részüket. Képünkön Pápista Teri, a sahyi Mezögazdasáqi Műszaki Közép­iskola diáklánya cseresznyét szed. Iván Irén elvtársnő arról tájékoztat bennünket, hogy náluk Slanecen mivel foglalkozik az ifjú­ság. — A mi falucskánk fiatalsága jó úton halad, s nagy részben nekik köszönhető, hogy a faluban élénk kulturális élet folyik. Nálunk vegyesen élnek szlovákok és magya­rok. A kultúrelőadásokat is ennek megfelelően állítjuk össze. Egy egy szlovák színdarab megrendezésé­nél ott segéc Ikeznek a magyar fiatalok is. Elmondhatjuk, h^gy igazi baráti légkör van a fiatol olt között. Külön ki kell emelni Kmec János szövetkezeti tagot, akit a kemény fizikai munka után pihenés helyett a kultúrházba visz útja, ahol neveli, tanítja az ifjú­ságot. Az ifjúság nagy lelkesedéssel építi az új kultúrházat, nem ártana azonban, ha a falu lakossága is részt venne a közös cél megvalósí­tásában. Tomi Vince írja Szolnocs­­káról. — A CSEMADOK nemrégen adta elő a Házasság című szín­művet. s most Baj van a szerelem­mel című darabbal járják a kör­nyékbeli falvakat. A színdarabot a jól bevált módszer szerint közö­sen játsszák a CSEMADOK, CSISZ és a szövetkezeti tagok. A dicséret legjobban Kerékgyártó Máriát, Sole Gizellát és Kapitány elvtárs­nőt illeti meg. Szlovák és magyar tanítók nevében írt levelet koptunk Kráf. Kraíanyból. így írnak: — Hogy mit jelent a megértő együttműkö­dés, azt legjobban az idei nemzet­közi gyermeknap ünnepségeinek megrendezésekor láthattuk a leg­jobban. A jó szervezés meghozta az eredményt, a gyerekeknek pedig felejthetetlen szép élményben volt részük. Vasárnap délelőtt ingyenes filmelőadáson vettek részt a gyerekek. Utána a Nőbizott­ság és a szülői munkaközösség közreműködésével, a szövetkezet anyagi támogatásával kiadós ebé­det kaptak. A gazdag kultúrműsor­ra délután került sor. amelyet táncmulatság követett. Ezúton kívánunk köszönetét mondani mindazoknak, akik részt vettek a felejthetetlen gyermeknap megszervezésében. Ezzel is be­bizonyították, hogy nálunk a nö­vekvő ifjúság mindannyiunk szeme­­fénye. ANYÓS, MINT VÁLÓOK Az asszony lesütött szemmel válaszol a bíró kérdéseire, csak hosszú szempillái látszanak. Nyilván azért nem néz fel, mert nem akar a vele szemben ülő „ellenfél“ tekintetével találkozni. A férj — ha így lehet nevezni még hat éves különélés után — kicsit gúnyosan, kicsit talán fájdalmasan mosolyog feléje. — És édesanyja soha sem avatkozott be házaséletükbe ? — hangzik az elmaradhatatlan kérdés a bírói emelvény felől. Rögtön utána a válasz, mint mindig: Nem! Pedig itt, ebben a válóperben is, nem kis mértékben az egyik fél édesanyja a bűnös abban, hogy a házasfelek ennyire eltávolodtak egymástól. Az asszony fiacskájának születése után nem tért vissza munkahelyé­re, nem akarta a kicsi nevelését idegenekre bízni. Férjének valami anyagi kötelezettségei miatt kénytelenek voltak nagyon szerényen élni. A nagymama még dolgozott, ezért felajánlotta, hogy lánya kis unokájával együtt költözzön hozzá. Azt viszont már csak ő tudja, hogy miért idegenítette el egymástól a kis családot. — Még kisfiúnk születése után is minden a legnagyobb rendben volt nálunk. Nagyon jól megértettük egymást. Aztán egyszer haza­jöttem és a feleségem azzal fogadott, hogy az édesanyja valahol azt olvasta, a házastársi együttélés ártalmas a női szervezetre. Hogy az is a rákbetegség egyik kórokozója... A kisfiút meg egyenesen dugdosta a nagymama az apja elől. Az asszonyka csak titokban találkozhatott törvényes párjával, moziban, sétatereken. S ha a férfi arra kérte anyósát, hogy járjon közbe, mert szeretne már végre emberien élni, a válasz mindig így hangzott: „Azt intézd el vele...“ Pedig neki is segítenie kellene a fiatalokat, mert azok hallgatnak a jó szóra. Hiszen a tárgyalótermet is a legnagyobb egyet­értésben hagyták el, ahol azt a tanácsot kapták, hogy próbálják meg családi életük problémáit maguk megoldani. Gyűlölöm a feleségemet, soha sem szerettem... Ezzel a mondattal kezdte válóperi beadványát a 25 éves férj. „Csak vacsorát főz, de még a zoknimat sem akarja kimosni...“ Gyűltek a panaszok, ilyen rossz asszonya még senkinek sem volt a világon, mint a mi hősünknek, a hibátlan mintaférjnek! De amint később kiderült, mind ennek meg volt az oka. Mert attól a naptól kezdve, mikor édesanyja beleegyezett, hogy a háromszobás szülői lakásba hazavihesse feleségét és gyermekét, akik addig külön éltek az asszonyka szüleinek kicsiny, túlzsúfolt házában, minden meg­változott. A férj talán soha sem tudja majd meg, hogy éppen válókerese­tének elkeseredett hangja volt az, ami arra indította az ügye tárgyalá­sával megbízott birót, hogy felcsapjon detektívnek. Felkereste a férfi szüleit és rábeszélte őket engedjenek át egy szobát a fiataloknak. És így a harmadik szoba, amely eddig csak azt a célt szolgálta, hogy az após szabad idejében nyugodtan rendezgesse bélyeggyűjteményét, ma egy boldog fiatal család nevetésétől hangos. 18 EAS

Next

/
Thumbnails
Contents