Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-07-11 / 14. szám
A Nővé Zómky-i Elektrosvit üzemi kuitúregyüttese a Zeng az erdő című operettet adto elő. A bemutató rendkívüli sikernek örvendett. íme a darab egyik jelenete, ahol Kernács professzor szerepében Polakovics Jánost láthatjuk. Borit Nyitrai Marika alakította. Hl-Щ * jmL Щ Jókedv, szorgalom A hrhovi szövetkezetnek 15 hektáros kertészete van. Dolgozói között tavaiу ifjúsági csoport alakult. A közösség érzése szorgosabb munkára serkentette a brigád tagjait. Vezetőjüket, Kapczi Klárát és a többieket Veres Idát, весze Klárát, Urbán Józsefnét, Kinyik Erzsébetet. Kovács Máriát, Máthé Ilonát. Az idén tavasszal, amikor elvetették az első magot, elhatározták, úgy fognak dolgozni, hogy megállják helyüket a szocialista munkabrigád elmért folyó versenyben. — 300 ezer korona bevétel szerepel a tervünkben — mondja Máthé béni, a kertészeti csoport vezetője — biztosan túlteljesítjük az idén is, hiszen brigádunk tagjai ügyesek, jókedvnek. A fiatalok azonban még nagyobb kedvvel végeznék a rájukbízott teendőket, ha termelési tervük túlteljesítése jutalmaképpen prémiumot adna nekik a szövetkezet. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ifjúsági csoport még eredményesebben dolgozTM я hasson — mondotta Mát hé elvtárs. Reméljük, ha a fiatalok megtartják adott szavukat a tervtúlteljesltést illetően, ők sem feledkeznek meg ígéretükről. Dévai Ferenc, Hrhov Sokat tanultak A Nővé Zdmky-i járásból harminchat szövetkezetben dolgozó asszony látogatott el tapasztalatcserére a dél-morvaországi állami gazdaságba, 2idlohovicébe. Az egyetemesen gépesített istálló. a jól ápolt tehenek nagyon tetszettek asszonyainknak. 150 tehén gondozását és fejését csupán két ember végzi. Természetes, hogy ilyen magas fokú gépesítés segítségével minimálisra lehet csökkenteni az önköltséget. — Ez kellene nálunk is mondogatták asszonyaink. — Csakhogy bőséges takarmánykészletet is kellene hozzá biztosítani, úgy, ahogy a tidlohoviceiek teszik — tettek ellenvetést a többiek. A 645 sertés gondozását is két nő végzi az automatizáció segítségével. — Mikor lesz ilyen könnyű a mi munkánk, ilyen jól felszerelve a szövetkeztünk, mint az itteni állami gazdaság? — sóhajtoztak. De nem azért, mintha reménytelennek találták volna szövetkezetük hasonló gépesítését. Arra gondoltak, azt tervezgették, hogyan terjesztik majd szövetkezetük vezetősége elé kérelmüket, javaslataikat, hogy könnyebb legyen a munkájuk, jobbak legyenek munkaeredményeik. bárcsak minden járásban felismernék a nőbizottságok az ilyen tanulmányi kirándulások jelentőségét és minden asszonnyal megismertetnék a gépesítés előnyeit! Száraz Mária. Nána Az idei cseresznyeszüretböl a diakok is kivették a részüket. Képünkön Pápista Teri, a sahyi Mezögazdasáqi Műszaki Középiskola diáklánya cseresznyét szed. Iván Irén elvtársnő arról tájékoztat bennünket, hogy náluk Slanecen mivel foglalkozik az ifjúság. — A mi falucskánk fiatalsága jó úton halad, s nagy részben nekik köszönhető, hogy a faluban élénk kulturális élet folyik. Nálunk vegyesen élnek szlovákok és magyarok. A kultúrelőadásokat is ennek megfelelően állítjuk össze. Egy egy szlovák színdarab megrendezésénél ott segéc Ikeznek a magyar fiatalok is. Elmondhatjuk, h^gy igazi baráti légkör van a fiatol olt között. Külön ki kell emelni Kmec János szövetkezeti tagot, akit a kemény fizikai munka után pihenés helyett a kultúrházba visz útja, ahol neveli, tanítja az ifjúságot. Az ifjúság nagy lelkesedéssel építi az új kultúrházat, nem ártana azonban, ha a falu lakossága is részt venne a közös cél megvalósításában. Tomi Vince írja Szolnocskáról. — A CSEMADOK nemrégen adta elő a Házasság című színművet. s most Baj van a szerelemmel című darabbal járják a környékbeli falvakat. A színdarabot a jól bevált módszer szerint közösen játsszák a CSEMADOK, CSISZ és a szövetkezeti tagok. A dicséret legjobban Kerékgyártó Máriát, Sole Gizellát és Kapitány elvtársnőt illeti meg. Szlovák és magyar tanítók nevében írt levelet koptunk Kráf. Kraíanyból. így írnak: — Hogy mit jelent a megértő együttműködés, azt legjobban az idei nemzetközi gyermeknap ünnepségeinek megrendezésekor láthattuk a legjobban. A jó szervezés meghozta az eredményt, a gyerekeknek pedig felejthetetlen szép élményben volt részük. Vasárnap délelőtt ingyenes filmelőadáson vettek részt a gyerekek. Utána a Nőbizottság és a szülői munkaközösség közreműködésével, a szövetkezet anyagi támogatásával kiadós ebédet kaptak. A gazdag kultúrműsorra délután került sor. amelyet táncmulatság követett. Ezúton kívánunk köszönetét mondani mindazoknak, akik részt vettek a felejthetetlen gyermeknap megszervezésében. Ezzel is bebizonyították, hogy nálunk a növekvő ifjúság mindannyiunk szemefénye. ANYÓS, MINT VÁLÓOK Az asszony lesütött szemmel válaszol a bíró kérdéseire, csak hosszú szempillái látszanak. Nyilván azért nem néz fel, mert nem akar a vele szemben ülő „ellenfél“ tekintetével találkozni. A férj — ha így lehet nevezni még hat éves különélés után — kicsit gúnyosan, kicsit talán fájdalmasan mosolyog feléje. — És édesanyja soha sem avatkozott be házaséletükbe ? — hangzik az elmaradhatatlan kérdés a bírói emelvény felől. Rögtön utána a válasz, mint mindig: Nem! Pedig itt, ebben a válóperben is, nem kis mértékben az egyik fél édesanyja a bűnös abban, hogy a házasfelek ennyire eltávolodtak egymástól. Az asszony fiacskájának születése után nem tért vissza munkahelyére, nem akarta a kicsi nevelését idegenekre bízni. Férjének valami anyagi kötelezettségei miatt kénytelenek voltak nagyon szerényen élni. A nagymama még dolgozott, ezért felajánlotta, hogy lánya kis unokájával együtt költözzön hozzá. Azt viszont már csak ő tudja, hogy miért idegenítette el egymástól a kis családot. — Még kisfiúnk születése után is minden a legnagyobb rendben volt nálunk. Nagyon jól megértettük egymást. Aztán egyszer hazajöttem és a feleségem azzal fogadott, hogy az édesanyja valahol azt olvasta, a házastársi együttélés ártalmas a női szervezetre. Hogy az is a rákbetegség egyik kórokozója... A kisfiút meg egyenesen dugdosta a nagymama az apja elől. Az asszonyka csak titokban találkozhatott törvényes párjával, moziban, sétatereken. S ha a férfi arra kérte anyósát, hogy járjon közbe, mert szeretne már végre emberien élni, a válasz mindig így hangzott: „Azt intézd el vele...“ Pedig neki is segítenie kellene a fiatalokat, mert azok hallgatnak a jó szóra. Hiszen a tárgyalótermet is a legnagyobb egyetértésben hagyták el, ahol azt a tanácsot kapták, hogy próbálják meg családi életük problémáit maguk megoldani. Gyűlölöm a feleségemet, soha sem szerettem... Ezzel a mondattal kezdte válóperi beadványát a 25 éves férj. „Csak vacsorát főz, de még a zoknimat sem akarja kimosni...“ Gyűltek a panaszok, ilyen rossz asszonya még senkinek sem volt a világon, mint a mi hősünknek, a hibátlan mintaférjnek! De amint később kiderült, mind ennek meg volt az oka. Mert attól a naptól kezdve, mikor édesanyja beleegyezett, hogy a háromszobás szülői lakásba hazavihesse feleségét és gyermekét, akik addig külön éltek az asszonyka szüleinek kicsiny, túlzsúfolt házában, minden megváltozott. A férj talán soha sem tudja majd meg, hogy éppen válókeresetének elkeseredett hangja volt az, ami arra indította az ügye tárgyalásával megbízott birót, hogy felcsapjon detektívnek. Felkereste a férfi szüleit és rábeszélte őket engedjenek át egy szobát a fiataloknak. És így a harmadik szoba, amely eddig csak azt a célt szolgálta, hogy az após szabad idejében nyugodtan rendezgesse bélyeggyűjteményét, ma egy boldog fiatal család nevetésétől hangos. 18 EAS
