Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-24 / 2. szám
így üdvözölték Makajeva szovjet orvosnőt az indiai Saurashtra állam osszonyai és leányoi я j majd egyszer unokáink arról fogják Л faggatni nemzedékünket, mit tartottunk — о szovjet világűrbe hatoldson kívül — évszázadunk hatvanas éveiben a legnagyobb eseménynek a Földön, bizonyára azt fogjuk majd mondani: az elnyomott népek százmillióinak felszabadulását és nemzetekké alakulását. Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban tanúi voltunk egy nagy nemzet igazságos döntésének — India kormánya 14 évi hasztalan békés tárgyalások, javaslatok után elhatározta, hogy felszabadítja Goa, Daman és Diu területét, melyet félezredéve tartott birtokában egy távoli európai ország — Portugália. — Az indiai csapatok és közigazgatás bevonulásával e három tartomány népe szinte egy nap leforgása alatt ugrott át a legsötétebb középkorból a legújabb kor küszöbére, melyet India népe is hamarosan át fog lépni. Hamarosan... Igaz, az indiai nők már demokratikus választójoggal rendelkeznek, mig svájci asszonytársaik ezt nélkülözd, azonban még igen sok sűrű szál fűzi őket a múlthoz — az elmúlt évezredek kulturális és vallási hagyományaihoz, melyeket nem lehet egyik napról a másikra, sőt egyik évtizedről a másikra sem egyszerűen átugrani, vagy szétszakítani. Előttünk fekszik egy szovjet szülész- és nőorvosnő, Olga Makajeva beszámolója, aki az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezetének tagjaként (WHO) két évet töltött az India nyugati részében lévő Saurashtra államban, mely négy és fél milliónyi lakosával, 85 városával és 4500 falujával valamivel meghaladja Szlovákia méreteit. Az volt a feladata, hogy mdsodmagával a modern nőgyógyászatra és csecsemőápolásra oktassa a helyi egészségügyi szerveket. A saurashtrai egészségügyi közigazgatás 1948- ban, — úgyszólván India önálló életének küszöbén létesült. Eleinte azzal foglalkozott, hogy legyőzze a járványos betegségeket és csökkentse a ma Iá ri ás és tbc-és betegek számát. Az ország több négyzetkilométernyi területét ugyanis dzsungel fedi. (Állítólag itt találhatók természetes életkörülmények között India utolsó oroszlánjai...) Hosszú évekig tartott a kezdetleges viszonyok között folytatott küzdelem, mig végül sikerült legyőzni az ország legádázabb ellenségeit—a legelterjedtebb népbetegségeket és hozzáláthattak az ifjú nemzedék egészséges fejlődésének biztosításához. Csak lassan sikerült a csecsemögondozó és tanácsadó intézmények hálózatát kiterjeszteni és a városokban kibővíteni a szülészeti otthonok ágyszámát, először 350-re, majd fokozatosan 7ОЭ-ra. Rajkot, Bhaunagar és Junagadh városok jártak a fejlődés élén, s az új intézmények hatásköre lassan-lassan a falvakra is kiterjedt- A városokban egészségügyi központok létesültek, vidéken pedig szülészeti alközpontok. Megkezdődött 200 indiai szülésznő kiképzése, valamint 200 gyakorló falusi bábaasszony átképzése. A beszámoló európai szemmel nézve is tekintélyes eredményekről tesz bizonyságot. A két orvosnő, hazájuktól sokezer kilométernyire, lelkes fogadtatásban részesült és olyan munkát végzett, hogy Saurashtra állam a nőgyógyászat és cse-Delhi egyik legszebb épületének bejárata. Indiában léptennyomon az építészet legmagasabb kultúrájával találkozunk Az indiai nők klasszikus tánca mindenkit bámulatba ejt csemőgondozás terén két évalatt érteelazt a célt, melyre eredetileg 15 évet szánt! Ez a végeredmény, azonban a kezdet — bizony a kezdet az nem ment könnyen. Adjuk át a szót Olga Makajeva orvosnőnek, aki beszámolójában érdekes élményeinek egyikét így idézi: ,,Sohra, a 2500 lelket számláló falu, 26 kilométernyire fekszik a legközelebbi egészségügyi központtól. Mindazonáltal nem lehetett figyelmen MEDLI ISTENNŐ KIVÉTELT TESZ.. kívül hagyni, hiszen nem rendelkezett a legszerényebb egészségügyi berendezéssel sem, melyben szülő aszonyainak és csecsemőiknek segítséget lehetett volna nyújtani. A faluban csupán egyetlen megfelelő épület volt, melyben munkához láthattunk volna — a helyi templom. A brahmin pap azonban, aki Medli istennőnek szolgált, több alkalommal is megtagadta kérésünket, hegy számunkra helyet szorítson a templom épületében, ahol egészségügyi tanfolyamot akartunk nyitni. Azzal indokolta álláspontját, hogy az istennő minden erre vonatkozó kérését elutasította, amikor azt a maga nevében adta elő. Hosszabb megbeszélést folytattam a brahmin pappal és megkértem, beszélne még egyszer az istennővel, de most a mi nevünkben. A pap beleegyezett, s ismét az istennőhöz fordult a régi kérelemmel. Majd aznap este tizenegykor sohraiak nagy tömege kíséretében, felkeresett, s a következő hirt közölte velem ,.Szerencséje van. Az istennő áldását küldi magának s azt üzeni, hogy átveheti az épületet és olyan célra használhatja, amilyenre akarja." Két hét múlva a brahmin pap boldogan vett részt a templomban megnyitott négyágyas szülészeti központ felavatási ünnepségén és az egész falu népét díszebédre hívta meg, melyet az esemény tiszteletére rendezett — saját költségén..." Ilyen a valódi szovjet meggyőző munka. (soós)
