Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-24 / 2. szám
Ax indián nők nagy távot* ságrói hordják az ivóvizet. Mexikó nagy vonzóerővel rendelkező j"; ország. Sokoldalú művészete, zenéje, тяж I színpompás vidéke és festészete, nagy forradalmi hagyományai és ősi kultúrája, sajátos jellegzetességet ad Mexikó népének. Történelmük folyamán az egyes törzsek közötti torzsalkodások az aztékok nagy nemzetségének széteséséhez vezetett, ami megkönnyítette a spanyol hódítást. Később, amikor a hódítók már.megvetették lábukat Mexikó földjén, Mexikó spanyol birtokká vált, amelyet alkirály kormányzott. A hosszú gyarmati uralom alatt sokszor került sor felkelésekre, amelyeket mindig a gazdasági szükség robbantott ki. A 17. században Tehuantepec és Észak-Mexikó indiánjainak felkelése nyolc évig tartó harcokra vezetett. A többi spanyol gyarmaton ezekben a harcokban a kreolok vették át a vezetést, Mexikóban azonban a bennszülöttek is ott álltak a kreolok mellett a forradalmi megmozdulások élén. Mexikó története eseményekben gazdag, de ezek közül egy sem volt olyan rendkívüli jelentőségű, mint az 1910-es forradalom. A nagybirtokosok elleni felkelés a nép szabadságszeretetéből, gazdasági függetlenség utáni vágyából és az imperialisták uralma elleni heves ellenállásból keletkezett. A földmunkások és földnélküli parasztok hosszú éveken keresztül véres harcokat vívtak a reakció ellen. Ezek a harcok egy jelentéktelen földreformkísérlettel végződték, amelynek során 2 millió család jutott földhöz. A reform 1936-ban érte el a tetőfokát, amikor Obregon elnök felosztotta a nagybirtokokat, a parasztokat felfegyverezte, hogy „egidos“-aikat (szétosztott parcellák) megvédhessék. Ez a földreform mégsem volt kielégítő. Még mindig 3 millió parasztcsalád maradt föld és víz nélkül. De az Obregon elnök idejében hozott törvényeket utódai semmibe sem vették. Még ma is nagy kiterjedésű földbirtokok vannak, amelyekhez senki nem nyúlt és melyeknek tulajdonosai mindent elkövetnek, hogy a kisparasztok jogaikat ne érvényesíthessék. Egyes bennszülött községek lakói ugyan érvényesítik a földre való igényüket, de ezek az igénylések a hivatalok fiókjaiban porosodnak, úgy, hogy a földreform 5 év óta tökéletesen megbénult. A mexikói forradalom szociális, mezőgazdasági és imperialistaellenes jellege új intézmények létesítését hozta magával, melyekben mezőgazdasági és műszaki oktatás folyik. A nép mindent elkövet, hogy a forradalmat ily módon keresztülvigye. 1927-ben pedagógiai és műszaki iskolákat létesítettek, amelyekben az ingyenes, kötelező, állami oktatás modern elveit valósították meg. Tanítók és tanulók harcoltak és harcolnak ma is ezekért az elvekért. Harcuk kemény, sztrájkmozgalmukat, amelyet az iskolai oktatás reformjáért folytatnak, a kormány erőszakkal elnyomja. A mexikói értelmiség egyöntetűen a nép és a kultúra szolgálatába állott. A kulturális rendezések mindig a néptömegek érdeklődésére és részvételére találnak. Kulturális előadásokon nem ritka látvány a sáljába burkolt indián nő, kosarával a karján, amint a földön ül és feszült érdeklődéssel hallgatja az előadót. ígérőnek adják el, a demokratikus jogokat mind jobban korlátozzák, mind ez az imperializmus szolgálatában álló politika következménye s a külföldiek beszivárgásának bizonyítéka. Az asszonyok minden szabadságmozgalomban kiváló szerepet játszottak. Az 1910-es évi felkelésben fegyverrel kezükben harcoltak, egyesek tiszti rangot is elértek. A szinte kilátástalan harcokban gyakran életüket és szabadságukat kockáztatták hazájukért, hogy szebb és független legyen. Most a parasztasszcnyck kezdtek erőteljes harcot a feudális kizsákmányolás végleges eltávolításáért. Függő visszonyuk még olyan nagy, hogy a családban és a társadalomban is erős harcot kell vívniuk helyzetük megjavításáért. Például Lagunera környékén, ahol gyapoton kívül gabonát is tetmelnek, a nők nagy küzdelmet folytatnak a vízkérdés megoldásáért. Itt, ahol a földreform során 300 „egidos“ létesült, a szárazság olyan nagy, hogy kutak létesítése vált szükségessé. A családok felének azonban nincs kútja, az asszonyok kénytelenek a vizet messziről hordani, ezárt a hatóságtól hitelt követelnek kutak létesítésére. A termelésben alkalmazott városi nőket a vállalkozók kegyetlenül kizsákmányolják. A közszolgálatban rosszul fizetett állásokat töltenek be és semmi reményük sincs arra, hogy magasabb beosztásba kerüljenek. MEXIKO t r- V A széleskörű mozgalmakban, amelyek az országot felrázták és amelyeket az egész nép támogat, diákok, tanítók (a tantestület 70 %-a nőkből áll), postai alkalmazottak, vasutasok és parasztok vettek részt. A nép szolidaritása nemcsak anyagi segítségben nyilvánul meg. Tiltakozó gyűléseket, küldöttségeket szerveztek és a bebörtönzött munkások szabadon bocsátását követelték. A tüntetéseken a bebörtönzöttek hozzátartozóin kívül, szomszédjaik, a női szervezetek, a szülők szervezetei stb. vesznek részt. A növekvő munkanélküliség azonban kivándorlásra kényszerítette a mexikói dolgozókat. Nincs munkavédelem, a pénz vásárló ereje csökken, a falvakban nincsenek egészségügyi berendezések és iskolák. Az állami oktatás elégtelen volta magániskolák megnyitását teszi szükségessé. Az ország természeti kincseit a legtöbbet A mexikói nők hagyományához tartozik, hogy harcoljanak saját függetlenségükért s népűk jogaiért, a munkásosztály követeléseinek megvalósításáért, az egészségügy megjavításáért, lakások építéséért, a vízellátás megjavításáért, iskolák létesítéséért s a forradalmi gondolat győzelméért. A forradalmak szelleme tovább él a népben. Ez a tehetséges nép, amely lelki adottságainál fogva egyike Amerika legnagyobb népének, szenvedései ellenére is alkotó szellemének gazdagságát adja a világnak — minden erejével s minden tudásával azért harcol, hogy bilincseit szétzúzza és minden külső és belső erőt legyőzzön, amely fejlődésének útjában áll. Maria Luisa Vicentini Fordította: Bertha Gézáné Ж '5 41 « Ж *5-о ж N D X О ж « s • и ** ■° I о-“ X а ]| !! 6
