Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 1. szám
A szövetkezetek gazdasági fellendüléséért Minden igyekezetünk célja, hogy megjavítsuk az emberi élet alapfeltételeit és emeljük életszínvonalát. Ehhez természetesen szükséges, hogy mezőgazdasági termelésünket alapjában véve megjavítsuk. Ezen nagy feladatot a harmadik ötéves tervben csak úgy tudjuk teljesíteni, ha minden mezőgazdasági dolgozó tudatosítja munkájának fontosságát és ezt igyekezni fog minél jobban elvégezni. Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a munkások 53 %-a nő, ezért nagy mértékben tőlük függ, hogyan oldják meg feladataikat. Ahogy a mi földművesasszonyainkat ismerjük, hisszük, hogy most sem fognak szégyent vallani. A nagyüzemi termelés formái Világos, hogy az említett nagy feladatokat nem tudjuk teljesíteni a régi kisteljesítményű technikával és munkaszervezéssel, ahogy még sok szövetkezetben dolgoznak. Ilyen állapotok közepette nem tud fejlődni a nagyüzemi termelés. Ezért szükséges, hogy fokozatosan eltóvolítsuk munkahelyünkről a maradi gondolkodásmódot és a gazdálkodás kerékkötőit. A termelésben bátran érvényesítsük a nagyüzemi gépesítést, technológiát és a hasznos szakosítást. A beruházási építkezésen kívül szükséges, hogy a szövetkezetben egész sor alkalmas gazdasági intézkedést érvényesítsünk. A mezőgazdasági termelés alapjában való megjavítását csak úgy érhetjük el, ha az új, haladó módszerek szerint irányítjuk a gazdaságot. Ez oz irányítás csak akkor válik valóban haladó irányítássá, ha a tagság széles rétegeinek kezdeményezését figyelembe veszi és érvényesíti a vezetésben. Ezek szerint az asszonyoknak sokkal aktívabban kell résztvenniök a taggyűléseken, mint eddig és segíteniük kell a szövetkezeti problémák megoldásában, hiszen a termelésben közvetlenül láthatják az esetleges hibákat. így aztán az asszonyok hozzásegítik a szövetkezetét, hogy munkaeredményeinek értékelése valóban visszatükrözze a valóságot. Az értékelés előtt komolyan gondolkozzunk szövetkezetünk problémáin, gazdálkodási módján és rájövünk, hol vannak még tartalékaink a termelésben, a gazdaságban, a munkaszervezésben, a vezetésben és megtaláljuk annak lehetőségét, hogy a harmadik ötéves tervet idő előtt teljesítsük. Minden egyes jó javaslatot, melyet a tagok a közgyűléseken előterjesztenek, be kell venni az 1961. évi tervbe. Ezek után a tervek valóban megmutatják, hogyan termelhetünk többet, jobbat és olcsóbban. A munkatermelékenység fokozásának és a gazdálkodás belterjessé tételének jelenleg egyik alapfeltétele a szövetkezetek egyesítése. A nagyobb szövetkezetekben kedvezőbb gazdasági és termelési feltételeket lehet teremteni. Ezen tényeket több szövetkezet a gyakorlatban is bebizonyította. 1960. októberéig Szlovákiában több mint 160 EFSZ tömörült 70 nagyobb gazdasági egységbe. Több szövetkezetét ez év elején készülnek egyesíteni. Szövetkezeteink ezen kezdeményezései bizonyítják szövetkezeti tagjaink öntudatának magas színvonalát és jó viszonyát a közös gazdálkodáshoz, mert e szövetkezetek A Földműv T í tnr\ II.TÉMA tagjai tudatában vannak annak, hogy a nagyobb mezőgazdasági üzemek jobb előfeltételeket teremtenek a nagyüzemi termeléshez. A szövetkezetek egybetömörülése esetében a növénytermelés és az állattenyésztés helyes megosztásával sokkal eredményesebben lehet megoldani a szakosítást. Az állatfajták helyes elhelyezésével megoldódik a földalap jó kihasználása. A harmadik ötéves tervben súlyt kell fektetnünk a teljes gépesítésre mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági munkát is meg lehet két műszakban szervezni. A szövetkezetek pénzügyi alapjáról A szövetkezetek megerősítése és fejlődése érdekében döntő fontosságú a szövetkezeti alapok helyes feltöltése. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti tagok fizetése ezen elvek alá legyen rendelve. Ugyanis ott, ahol ezen kérdéseknek elegendő figyelmet szentelnek, szép eredményeket értek el. A szövetkezetek megalakulásánál nagy szerepet játszott a jövedelem szétosztása. Am a jelenlegi helyzetben és a jövőt illetően nagy hibái vannak. A szövetkezet pénzügyi alapja túlsúlyban csak az alaptermelőeszközöket biztosította, míg a közös vagyon kiszélesítésére
