Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-07-12 / 14. szám
* о о < ос > ю 4JJ * О 13 Z '< _| Szlovákiai festőnők kiállítása Kosicén. Állok és bámulok. Nézem a színeket, az ecsetvonásokat és nem veszem észre, hogyan hatalmasodik el rajtam az öröm, az izgalom és a meghatódottság érzése. Ezek a tájak, emberek, virágbokréták ismerősek, közeliek. Mintha valahol már találkoztam volna velük. Ez a mezei virágokból kötött csokor mintha az asztalomról került volna ide. Ahogy nézem a kosicei ,,Dielo termeiben kiállított képeket, festőnőink és képzőművésznőink ajándékát kommunista pártunk 40. születésnapjára, emlékezem Gergefová Viera alkotásának „Munkára várás" a címe. Mi reménytelenebb ezen a képen? A várakozó, letört emberek, vagy a kialudt gyárkémények? A kéményeknek füstölni kell, a füstölgő kéményeknek arról kell beszélniök, hogy alattuk emberek kenyérért.'boldogságért dolgoznak. De ezek a kémények siváran és némán állnak, felettük komor égbolt, alattuk szomorú emberek. Melyik évben is volt? Harmincháromban, vagy harmincnégyben? Nem emlékszem. Abban a keletszlovákiai városkában is soka«-vártak munkára. De nem volt munka . . . A húszéves Choma Jankónak két erős, munka után sóvárgó karja, özvegy édesanyja, két kishuga volt. Munkát, keresetet, kenyérre való pénzt akart. — Nincs munka! — Miből éljünk? Éhesek a kishúgaim! — Tőlünk kérdezed? Ne untass ilyesmivel. — Mit csináljak? — Honnan tudjuk mi azt? Akár fel is akaszthatod magad! Mikor édesanyja rátalált a padláson, már merev, hideg volt a teste. A temetőárokban temették el. öngyilkos felett pap nem mondott imát. Helyette piros zászló alatt egy kommunista búcsúztatta az élettől. Arról beszélt, hogy eljön az az idő, amikor mindenkinek lesz munkája, kenyere • Hová is kalandoztak a gondolataim? Hová vezettél, Gergel'ová Viera? Hiszen ezekre a „Sztrájkoló fémmunkások"-ra is emlékszem! Persze, a fiatalok már nem erre emlékeznek. Nekik mások a gondjaik, mással foglalkoznak. Viera Briestenská a talajjavítási építkezésen ábrázolja őket, amint ássák a csatornát, hogy friss vízzel öntözve életet teremhessen a föld. Friss víz... Zuzka Medved'ová képén egy gémeskút ágaskodik. Ilyen kutak vannak felénk, Zemplén környékén. Nézem a képet és arra emlékezem, hogy forró nyári délben milyen jó odalépni a kúthoz, a hűvös mélyben csillogó vízbe meríteni a vödröt, majd tenyerünk közt szűrve szájunkhoz emelni az üdítő vizet. Inni, inni, addig, mig kristályos cseppjei végiggyöngyöznek két könyökömön és nem tudom abbahagyni az ivást, mert nagyon meleg a föld, az ég és olyan hűsítő, üde a kút vize. Ilyen élmények, képek csak akkor születnek, ha béke van. Csupán békében ilyen nyugodtan forró a nyár, csak akkor keresi kíváncsian az ember a kút sötét mélyén csillogó víztükörben arca mását. Nézem tovább a képeket . . . Lea Mrázová „Pionírok" c. képe, virágok, csendéletek, kislányok a tükör előtt, újszülöttjét csodáló boldog édesanya, Dagmar Rosulková, Zuzana Zemanová, Éva Trachtová keramikája, múlt és jelen, virágok és harcos vö.ös zászlók, dolgozók és csendéletek - szívem megtelik hálával és örömmel. Köszönettel gondolok festőművésznőinkre, miközben elhagyom a kiállítási termet: Köszönet az igazságért, a szépségért, a lángokért és virágokért. VIERA SLADKA A lélek festője Rembrandt Harmensz van Rijn A világpiktúra egyik legkimagaslóbb egyénisége a holland festőlángész: Rembrandt. Alkotása maradandó érték, melynek jelentőségét és hatását a múló évszázadok nem csökkentették. 1606 július 15-én született Leydenben. Mint önálló festő szülővárosában, később a felszabadult polgári Amszterdamban telepedett meg, ahol egy gazdag műkereskedő rokonát, Saskia Uijlenburghot vette nőül, kinek korai halála után csők egy gyermeke maradt meg. Második odaadó élettársa, az egyszerű árvalány, Hendrikje Stoffels, hűségesen kitartott mellette teljes anyagi összeomlásában is, miután hitelezői házát, kincset érő műgyűjteményét elárverezték. Hendrikje elhúnyta után teljesen magára hagyva, nyomorban töltötte utolsó éveit ez a híres és elismert művész, aki 700 festményt, töbtyszaz, rajzot, 300 rézkarcot hagyott az emberiségre. Mint arcképfestő lett először ismert, miután az amszterdami sebész-céh számára az eddigitől eltérő felfogásban megalkotta Tulp professzor és tanítványai csoportképét. Megrendelésekkel árasztották el — Rembrandtnak, a fiatal házasnak ez volt a legboldogabb, legtermékenyebb korszaka. Ekkor festette Saskia számos arcmását, a híres, életörömet sugárzó kettős önarcképet és folytatta önportréi sorát. Az emberi arc örök ihletője. Olvasott a szemben, a homlok ráncaiban, felfedte a lelket. Többszáz arcképén boldog és nyugodt, s még több szenvedő embert örökített meg. Anyját, fiát, érzékeny szeretettel, később Hendrikjét megindító gyöngédséggel festette. Főművei: Az éjjeli őrjárat, a lövészegylet tagjainak mozgalmas, életteljes felvonulása és a Posztócéh elöljáróinak mesteri csoportja, bibliai tárgyú képein nem távoli legendákat elevenített meg. hanem mindennapinak, élő mainak képzelte a történéseket s összehangzó színekben, csodálatos barna homályban, aranyos fényben, belső élményképp csendet, békét árasztón jelenítette meg. (Ábrahám áldozata, A hórfózó Dávid, Tóbiás, a Passió.) A világ valóságát egyéni meglátással, szépítés nélkül tükrözte, a kor ízlésével, festésmódjával nem törődve, az igazságot keresve járta a maga útját. Kezdeti, aprólékosan részletező, majdnem tapintható anyag- és életszerű ábrázolásmódja Saskia halála után megváltozott. A bonyolult témáktól, a ragyogó színektől, az erős világítási ellentétektől fokozatosan eltért. A külső fényt gyengéd belső sugárzás váltja fel képein. Elmélyül belső tartalomban. Fokozódik a táj iránti érdeklődése és érzékeny tolmácsolója a természetnek. Állandóan rajzol és rézmetszeteket készít. Technikai fölénye ebben a műfajban is megnyilvánult, karcoló tűje ecsetjének bámulatos erejével vetekedett. Stílusa fejlődése, festői és költői gondolatainak letisztult kifejezése a grafikában is érvényesült. Rajzain — családtagjain kívül — a társadalom peremén élő koldusok, a harminc éves háború menekültjei, rongyos vándorok, szegény munkások jelentek meg. Művészete bensőségesen emberi, mert minden emberi érzést tökéletesen képes kifejezni és éreztetni. Sárkány Jenőné 13
