Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-07-12 / 14. szám
„Le az atomkísérletekkel!" Ez volt az osztrák nők manifesztációjának egyik jelszava. /4-тЗ^г. / щщщищйМ... Anyákl Harcoljatok, hogy gyermekeink álmát soha többé ne zavarják ellenséges katonai repülőgépek. Elnézésüket kérem, hogy ezzel a nagyon ismert és mondhatnám már elcsépelt mondattal kezdem. Azonban ez alkalommal nem tehetem másképp. Évről - évre különböző nemzetközi fórumokon ezt hangsúlyozzák és kívánják a kapitalista államok küldöttei. Igen: „A ma asszonya egyenjogúságot követel, a családja részére jólétet, háború és fegyver nélküli világot!" Bécs. A nap lenyugszik a bécsi hegyek mögé. A városban esti hangulat. 1961, június 9-e. Olyan hétköznap, mint a többi. Azonban jelentős nap az osztrák nők életében. Közeledik a 18. óra és a Schanzstrasse, Johannstrasse és a Hüteldorfstrasse kereszteződésénél nők és az Osztrák Demokratikus Nőszövetség küldöttei menetelnek. Bécs, a zene és ének szép városa ezer és ezer osztrák asszonynak, a kongresszus részvevőinek érdeméből a béke, a nyugodt és boldog élet utáni vágy legszebb megnyilvánulásának tanúja, színhelye. Egy héttel azután, amikor Hruscsov elvtárs Kennedyvel, az Egyesült Amerikai Államok elnökével találkozott, 2000 aszszony-küldott Ausztria minden sarkából vonult a bécsi Városi Csarnok felé. Az osztrák nők hosszú és impozáns menetében a következő jelszavakat vitték: l,,Le az atomkísérletekkel!'', ,,A béke győz a háború felett!", „Soha többé háborút!", „Leszerelést!'. Nézzünk be az ünnepélyesen feldíszített Sophia terembe, ahol a manifesztációt követő napon összejöttek a küldöttek, hogy állást foglaljanak a legaktuálisabb kérdésekhez és eseményekhez, de legelsősorban megtárgyalják a nők helyzetét a mai társadalomban. Ausztria minden sarkából voltak itt nők. Fiatalok, öregek, különböző szociális rétegekből. Irma Schwager beszámolójának szavai erélyesen hangzottak: „Harcolni fogunk, hogy megvalósuljon az, ami népünk érdeke, hogy gyermekeink csakis az alkotó munka hősiességét ismerjék és soha többet hősiességet a harcmezőkön . . .!“ A beszámoló a továbbiakban foglalkozott о német militarizmus veszélyével, amely az egész világot fenyegeti — a háború és béke ügyéről van itt szó. Az osztrák nők helyzetét Schwager Irma sok példával illusztrálta. Pl. az egyenjogúság kérdéséhez a következőket mondotta: Bécsben 46 körzeti elnök és helyettes van és ezek között csak egyetlen nő. A szavazati joggal rendelkező polgárok 56 %-a nő, de a parlamenti képviselőknek csak 6,6 %-a nő. Ausztriában 100 dolgozó közül 36 nő, ami azt jelenti, hogy több mint egy harmada az öszszes dolgozóknak. A nők bére még mindig 30 %-kal alacsonyabb a férfiakénál, ami azt jelenti, hogy az osztrák kapitalisták 30 %ka! jobban zsákmányolják ki a nőket mind annak ellenére, hogy az alkotmány minden polgár egyenjogúságát biztosítja. Meggyőzőek voltak a számadatok az osztrák dolgozók életének különböző szakaszairól. Harcainak a jobb életfeltételekért, harcolnak a drágaság ellen, a lakáshiány megoldásáért, az anyákról és gyermekekről való jobb gondoskodásért, a házasság és családjog reformjáért, minden család jólétéért és biztonságáért. Ezekkel a kérdésekkel a kongresszuson 5 komisszió foglalkozott. Érthető, hogy egy ilyen jelentős esemény alkalmával külföldi küldöttek is érkeztek Bécsbe. A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Japán, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság stb. kiváló személyiségei voltak ezek. A kongresszus egyik legkiemelkedőbb mozzanata Öté Schneider francia küldött felszólalása volt. A francia anyáknak az algériai gyermekek részére való gyűjtési akciójáról igy beszélt: „A francia anyák nem akarnak semmi közösséget vállalni a piszkos algériai háborúval . . .J" 40 millió szovjet nő nevében dr. Tamara Matylieva tanárnő üdvözölte a kongresszust. A szovjet asszonyok életében az egyenjogúság valóság, amelyet néhány számadattal bizonyított. A nyugatnémet küldött a nyugatnémet militarizmus hatalmasodásáról beszélt. Ezzel szemben Anna Blech a Német Demokratikus Köztársaság asszonyai életének szépségét tolmácsolta. A csehszlovákiai nők nevében Irena Öurisová, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának elnöknöje üdvözölte a kongresszust és biztosította az osztrák nőket, hogy a békéért, a haladásért, az egész világ gyermekeinek boldogságáért folytatott harcukban, a fegyver és erőszak mentes világért való küzdelmükben nálunk, csehszlovákiai asszonyoknál biztos támaszra, jó szomszédokra és őszinte barátokra találnak. Eíko Seíto a japán nők nevében üdvözölte a kongreszszust, aki az atomháború következményeit saját bőrén érezte. „Soha többé atomháborút Iм M. L
