Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-28 / 13. szám
Szvetlána Boriszovna Tokarevszka, a Szovjetunió hősének üdvözlete. iától, nevet a szeme, huncut, pajzán mosoly cikázik szája szög. IMI létében. Csinos kis koponyájában türelmetlenül lüktet a boldogságra termett, életörömöt kereső, százféle gondolata, amely pozitív és negatív töltéssel kapcsolatot teremt mindenkivel. Vele örülsz, és csodálkozol, hogy milyen szép az élet! Ha nem szól, csak ragyog és fitos orrát nevetve felhúzza, míg dudorászik, elfelejted, mit gondoltál róla még az imént. Mennyire sajnáltad. De csak azért, mert még nem láttad, nem ismerted. Annyit tudtál róla, hogy két húsvér, sétára, táncra, rohanásra született lába Sztálingrádnál maradt. Tizenöt éves volt, annyi, mint az a kislány, aki délután; a Duna-parton tanulgatott, s nem tudta elfelejteni, hogy tavasz van. A füttyös kedvű fiú már másodszor oldalgott feléje. Aki most táncol, tizenöt esztendős korában még regényből sem ismerte a szerelmet, mert gyermek volt, amikor kitört a háború. Sztálingrádnál véget ért az ifjúsága. A remény, hogy majd ha elűzik a fasisztákat, ő is bálba jár, s mondják neki a fiúk: „Szép a szemed, Szvetlána, nevess, nevess, olyan jó hallani a nevetésed .. Nyolc évig láncolta magához az ágy, s közben elfeledte, hogy valaha rohanni tudott, futballozott a fiúkkal, akik könyörögtek, ne rúgjon olyan erős labdákat, hogy védeni lehessen a kaput. És nem sétált szerelmet, babusgató holdfényben, mint társai . . . Táncol és körülnéz azok között, akik bámulják: „No, hát ti nem? Nektek nincs kedvetek? Nem érzitek, milyen jó a muzsika? Rajta, gyertek, örüljünk!" Mi csak ülünk és csodáljuk az akarat és hit mesterremekét. Délelőtt néhány órai gyaloglás után fájni kezdett a lábam Most újra hallom Szvetlánát: — Csináljatok nekem műlábat. Nem igaz, hogy csak férfiaknak lehet. .. Szépet, formásat faragjatok, ne szánakozzon rajtam senki . . . Olyan ruhát akarok hordani, mint a többi nő, szépet, suhogót, divatosat...! Akarok, akarok, akarok! Tizenöt éves kora óta mindig ezt mondja az agya, a szíve, minden idegszála. Ezért tanul meg nyolc évig feküdni, s utána járni, táncojni — és szinte hihetetlen: síelni! Akarj, akarj, akarj! Ezt mondta egy kislánynak, akinek valami gépszörny elvitte a lábát, s nem volt kedve élni. A lánykáról hallotta, hogy szépen énekel. Odament hozzá: — Énekelj, drága, én táncolni akarok . . . Nem tudok énekelni, de táncolni, igen, no énekelj, hadd topogjak, pörögjek ... . Még alig kelt fel az ágyból, s már elfeledkezett arról, hogy tulajdonképpen még pihennie kellene. Táncolni kezdett, hogy akaratra bírja egy kései társát. Először szép, kecsesen, lassan, aztán belébújt az ördög. „Gyorsabban énekelj, — noszogatta a kislányt, — még gyorsabban!" öt oerccel azelőtt még maga sem hitte, hogy képes erre. Kinyíltak az ajtók, orvosok, ápolók óvakodtak be és bámulták Szvetlánát, aki fékeveszett életörömmel fedezte fel, hogy így is lehet táncolni. A Szovjetunió hőse. Valaki azt mondta neki egyszer, amikor filmezték: „Szvetlána, légy kissé komolyabb, nem illik ez a divatos öltözködés, az ilyen frizura egy hőshöz." Miért? - csodálkozott Szvetlána. - Hisz nincs háború, béke van és én szeretem a szépet, nem madonna és szent, hanem asszony vagyok! Asszony, Két aranyos kisgyermek anyja. Tíz- és féléves kisfia és nyolcéves kislánya van. A lemez forog, a charleston ritmusára perdül, libben egy asszony. Az orvosok lebeszélték a divatos, magas sarkú cipőről. — Nem, nem, ezt bízzák rám! Olyan magas sarkút csináltatok, amilyenben az éplábúak sem tudnának sokáig járni. Mindig olyat, amilyen divat! Észrevette, hogy a nők szoknyája itt Bratislavában rövidebb. Éjszaka felvarrta a ruhái alját. Az orvosok is csodálkoznak rajta. Igen, van rá okuk. Olyan gyógymódja van, amelyet ők nem ismernek. Szvetlána tudja, hogy nemcsak ép lábbal lehet járni, hanem anélkül is. Csak akarni kel). Mi minden lehetett volna ebből a szép fiatal nőből, ha nincs háború! így is szárnyal, s magával röpíti a kishitűt, a kényelmest, az elkényeztettet. És megtanít arra, hogy az élet nagyon, nagyon szép Irta és rajzolta: Szemes Piroska 12
