Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 1. szám
RÉNY! MAGDA: TÉL AZ ÁLLATKERTBEN Csípős szélvész furulyázgat, beborult a téli ég, felhődunnán bukfenceznek a szállongó hópihék. Zúzmarós a vaskerítés, jégcsapocska rá fagyott, odabenn az állatkertben megfáztak az állatok. Náthás lett a kis elefánt — nézze meg az ember őt ■ bizonyosan elhasznált már, tizenhárom zsebkendőt. Zsiráf Zsiga teát hörpöl, inni fogja reggelig, mig lefolyik hosszú torkán, öt-hatóra eltelik. Csacsi koma fülvédőt vbrr pihepuhc vattából, félig fagyott fülecskéjét elbújtatja alá jól. Struccanyónak fáj a torka s köhécsel is emellett, póznahosszú nyaka köré hat rőf sálat tekerget. A krododíl reumás lett, a zebrának háta fáj, s erőscukrot szopogat a tarka tollú papagáj. Medve Muki jótanáccsal segíteni immár kész: — Megfázásból — bizonygatja — kigyógyít a virágméz. Teve Tóni mégis búsong: — A hőséget várhatom! Holnap estig duplakúpos jéghegy nő a hátamon. Csak a fehér jegesmackó nem érzi a hideget, fittyet hány a hóesésnek s tevét, csacsit kinevet: — Miért vagytok — mondja nekik — tele annyi panasszal? Mi ez a kis tíz fok hideg? Nékem most csak tavasz van! Két lán problémája Álmosítóan zakatolt a vonat és az ablakon keresztül az egyhangú téli táj kukucskált be a fülkébe. Az egyik állomáson a hideg levegővel együtt két fiatal lány jött a kocsiba és letelepedtek a velem szemben levő padra. Kellemes illat terjengett a lenge szilonsálak és télikabátok alól. Ápolt hajuknál, divatos ruhájuknál csak üde fiatalságuk volt szebb. Nevetve, egymás szavába vágva emlegették iskolakori csínjeiket, majd jelen életükre, álmaikra terelték a szót. jókedvükkel szinte észrevétlenül beloptak a ködös télbe egy kis tavaszi napsugarat. Beszélgetésükből megtudtam, hogy Ica 16 éves és X faluból való. A szövetkezetben dolgozik. Komáromba utazik a varrónőhöz, ugyanis fehér szilonruhát varrat a farsangi bálra. Margit vele egyidős, az Y-i állami gazdaság baromfifarmján dolgozik. Keresetéből bundabéléses kabátot varrat a komáromi szabónál. Amikor egy kissé megfogyatkozott a szavuk, Margit komoly arccal kérdezte Icától. — Mit csináltok esténként, illetve vasárnaponként? Mivel töltitek szabad időtöket? — A szórakozást gondolod? — felelt kérdéssel a kérdésre Ica. Majd elborult arcocskával így folytatta: — Mondd, mit lehet egy nyomorult faluban csinálni? Van otthon televízorunk, azt szoktam nézni, ha jó a program. De tudod, az sem nagyon, mulattató, otthon ülni nagyapával és nagymamával. Néhanapján négyen-öten összebeszélünk és elmegyünk a komáromi színházba. Nyáron a szövetkezet rendezett autóbusszal társasutazást. Az nagyszerű volt, de hát mi az. Nem is tudom, hogyan fogom itthon kibírni. Elhatároztam, hogy valamilyen állás után nézek a városban — szólt és olyan nagyot sóhajtott, mintha legalábbis a báli ruháját rontotta volna el a varrónő. — Hát igen - sóhajtott most Margit. — Ez nálunk sincs különben. Van ugyan a kultúrkiubban televízor, mozi is van kétszer hetenként. De hát tudod, falun mindig olyan filmet hoznak, amit a városiak már régen elfelejtettek. Tagja vagyok a CSISZ-szervezetnek. De hát azok is mit tudnak? Komposztot készíteni, brigádra menni. Ez nekik a szórakozás. A kultúrát mindig összetévesztik a futball-labdával, a közgyűléseken csak erről folyik a szó. így hát nem csoda, ha a lányok nem nagyon járnak a gyűlésekre. Bizony más élet van a városban. Ott a lányok akkor mehetnek táncolni, amikor akarnak. Nem úgy mint nálunk, hogy egy évben csak négyszer van bál, karácsonykor, szilveszterkor, farsangfarkán és évzárókor. A városban minden nap van szín- és mozielőadás. Bizony, nekünk falusi lányoknak negyedrész annyi szórakozásban sincs részünk, mint a városiaknak. Ezen aztán mind a ketten elgondolkoztak. Bevallom, nagyon küzdöttem magammal, hogy meg ne szólítsam a lányokat s ne igazítsam helyes útra nézeteiket. Azonban a vonat megállt Komáromban s a két lány sietve kiszállt. így nem válaszolhattam nekik. US ' Azonban a Dolgozó Nő szerkesztősége lehetővé tette, hogy ifjú olvasói a lapon keresztül megírhassák véleményüket Ica és Margit nézetéről és esetleg tanácsot adjanak nekik, mit tegyenek, hogy otthon, falujukban se unatkozzanak. A legjobb egyéni vagy kollektiv választ e helyen közölni fogjuk és íróját értékes könyvjutalomba részesítjük.
