Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-05 / 7. szám
Tessék beírni a könyvet! egyetlen egy sem fekszik a könyvtárban. Zápotocky elvtárs könyvét, a Vörös fény Kladno felett címűt, a Barunkát, meg Olbracnt Annáját mind elvitték az olvasók. Közeledik pártunk megalakulásának nagy évfordulója, s az iskola, a népművelési szervek, a könyvtár irodalmi estek keretében is megemlékezik kommunista pártunk megalakulásának 40. évfordulójáról. Hogy a trebisovi járásban nemcsak a könyvhónapban olvasnak, az bizonyltja legjobban, hogy csupán a helmeci könyvtárnak több mint 800 olvasója van évente. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kölcsönzött könyveken kívül már minden házban saját könyveket is olvasnak, s az emberek az üzemi, iskolai, szövetkezeti könyvtárakban is találnak és keresnek szellemi táplálékot. Azt hiszem, felesleges hangsúlyoznom, mennyire visszatükröződik ez az olvasottság, -az írott szó szerelete az egész járásban, ha az autóbuszon utazik az ember, ahol nem Kezük óvatosan forgatja a lapokat, szemük bele-bele kóstol a történetek ízeibe. Lapozgatják a könyvet. Iskolások. A királyhelmeci könyvtárban üldögélnek. Mintha csak otthon lennének, olyan biztosan mozognak a mennyezetig könyvvel tömött polcok között. Látszik rajtuk, hogy sokat járnak ide, s hogy szeretnek itt lenni. — Margit néni, az Egri csillagokat viszem. — Én a Nekopogi kovácsot kérem. — A Csenkoné árváit tessék nekem beírni — mennek oda sorban Odrobina Margit könyvtároshoz.- Nagyon szeretnek olvasni - becézi őket büszkén Margit néni tekintete, mintha saját gyermekeikéi beszélne. De hiszen igaz, ismerheti őket jól, nyolc éve dolgozik a könyvtárban. — Itt van, ez egyik leghűségesebb olvasóm - mutat egy szép szemű barna kislányra, Simon Marikára. — Petőfi verseit szereti a legjobban. Már hatodikos. — Koczák Jancsi az útleírásokat, meg a fantasztikus-történeteket olvassa, az a kislány ott, könyvillusztrációkat rajzol. Nagyon ügyes keze van. Tanítói azt mondják, képzőművészeti iskolába küldik. 150 gyermekolvasó ízlését irányítani, csiszolni, gyengéjüket, szokásaikat ismerve könyvet ajánlani nekik nem könnyű dolog, de Odrobina Margit szívesen — és szívvellélekkel — csinálja. Miközben kis vendégeink kiválasztják a megfelelő könyvet, beírja őket, az elolvasottakat elrakja, megtudom tőle, hogy ha fel-Nemcsak könyvet viszünk, az újságokat is átnézzük. A könyv erejével, Én Petőfi költeményeit szeretem. nőttek számára van kölcsönzés, akkor is ilyen nagy a forgalom, mint most, a gyerekek között. Csupán február végéig 368 olvasója volt a könyvtárnak. A könyvhónap alatt, márciusban szintén nagyon sok új olvasó jelentkezett. Mióta megindult az alkotóverseny, az új költők, írók művei állandóan kézben vannak. Azokat a könyveket pedig, melyekből film készült — mint a Csendes Don, a Romeo, Júlia és a sötétség, stb. — egymás kezéből veszik ki az olvasók. A környező .falvakból is sokan járnak a királyhelmeci könyvtárba.- Talán a falusi könyvtárak nem működnek, azért? — kérdezem.- Dehogyis! Hiszen járásunk csaknem minden községében a szövetkezeti klub keretében nagy könyvtárak vannak, melyek állandóan az olvasók rendelkezésére állnak. Azért járnak hozzánk, mert gyakran kijárunk a környező falvakba vitaestet, irodalmi délutánokat tartani. Ha így felkeltettük az érdeklődésüket egy-egy új könyv iránt, s azt helyben nem találják meg, eljönnek érte hozzánk Odrobina Margit elmondja azt is, hogy pártunk történetével foglalkozó könyv most 12 tolakodnak, veszekszenek az utasok, ha egy gyűlésen vesz részt, vagy akár egy szövetkezeti taggal beszél. Nem frázis, ha azt mondom, még az újságok Vezércikkéhez is hozzá tudnak szólni és általános tájékozottságuk egyenesen meglepő. Ne mondja senki, hogy ez nem részese és segítője annak, hogy a trebisovi járás szövetkezetei az ország legjobbjai közé tartoznak. Itt a könyv erejével szélesedik és teljesedik ki a kulturális forradalom és válik valósággá, teljessé a szocialista falu igazi arca. 150 gyerek otthona a 9 ezer könyvvel rendelkező helmeci könyvtár. Nem a jövő biztató záloga, a táguló értelem, a tudás győzelme-e az, hogy a kis iskolásgyerek egy-egy Móricz-, vagy Gorkij-kötetet szívéhez szorítva azt az egyedüli hibát akarja orvosoltatni, hogy — egy héten ne csak egyszer legyen könyvkölcsönzés! MÁTYÁS FERENC: A leírt szó Harasztiné M. E. (Foto: Tóth Gy.) Ha kék az ég s a nap fennen ragyog, figyeld a földben mozduló magot, a csírát, mi bújik szemlátomást, hogy elhagyja a sötétség honát. Hogy tör elő, ami élni akar, a zöld vetés, a leirt szó, kihalt tájakon, mély aknák vermében is tartalmat nyer, beszél a néma is. Könyvek fölé, hajolva szüntelen, hogy tágul, nő, nyílik az értelem az emberben, aki most érti meg, mit hoznak elé a látó szemek, s mit lehet még, minő hatalmat ad a nyert tudás, amely akár a nap, kigyúl, s fényét úgy teregeti szét, hogy örökre elbújik a sötét. Forradalom ez, vagy mi volna más e korban, ha nem lélekrianás, hogy láss te nép a csillagokon át és megleljed e kis helyen hazád.
