Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-22 / 6. szám

NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN... iszcpjának olyan nagy jelentőséget tulajdonítanunk. Sőt a városok és fal­vak tavaszi „nagytakarításakor" is lehetőség nyílik a komposztkészitésre. Ezzel is elősegíthetjük azt a célt, hogy ebben az évben minden hektár mezőgazdasági földterületre 3 köbméter komposzt jusson. Sok község nőbizottsága évről évre már hagyományosan részt vesz a rétek és legelők karbantartásában, trágyázásában. Befutnak tehát a je­lentések, hogy ilyen és ilyen területen elvégezték a rét, vagy legelő javí­tását. Nos, sajnos, a terméseredményen ez nem látszik meg. Hát nekünk nem az ilyen „statisztikai trágyázásra és karbantartásra" van szükségünk. Inkább kevesebb, de alapos munkára. Tüntessük el a gazt, a felesleges bokrot, szedjük össze a köveket, mélyítsük ki az árkokat, aztán qlaposan trágyázzunk és meszezzünk. A szó szoros értelmében csak ezt nevezhetjük rét és legelőjavitásnak. Legtermékenyebb mezőgazdasági körzeteink, mint például Záhorie, Csal­lóköz, az egész Dél-Szlovákia és a kelet-szlovákiai kerület délkeleti része rendszeresen szenvednek a szárazságtól. A mezőgazdasági növények öntö­zése egyik leghatékonyabb eszköze a szárazság megszüntetésének, a nagy hektárhozamok rendszeresítésének s nem utolsó sorban az évenkénti két termés biztosításának is, mint például őszi keverék után silókukorica, stb. Segithelnek-e itt a nők? Igen, ha - főképp a mezei csoportokban dolgo­zók - tudotosilják, hogy a cukorrépa, a kukorica, a herefélék és egyéb növények cr.lözése munkájuk eredményességét a kétszeresére növelheti. Ha ezt tudatosítják, akkor bizonyára ők válnak a vízgazdálkodás kiterjesz­tésének legaktívabb szószólóivá. A nagy vízgazdálkodási építkezések rendszerint a falvaktól, városoktól messze készülnek. Ezeken a fontos építkezéseken a munkások, de főleg a brigádosok ellátása gyakran hiányos. A nöbizottságok és vezetésükkel a többi asszonyok védnökséget vállalhatnának az ilyen építkezések dolgozói felett. A dolgozókról való gondoskodássá' megbízott járási nemzeti bizott­ságok és maguk az építkezés dolgozói, illetve brigádosai is bizonyára szí­vesen fogadnák a segítséget. Az 1961-es év országrészeink szépítése és fásítása szempontjából jelen­tős esztendő lesz. Ezen a tavaszon több mint 8000 hektár terméketlen, mondhatnánk eddig kihasznalaflan terület fásításába fogunk. Asszonyaink itt is jelentős segítséget nyújthatnak. Megkezdjük a gyümölcsfák és egyéb bokros gyümölcstermők intenzívebb kiültetését is. Asszonyaink ré­szére lehet-e hálásabb feladat, mint hogy az ifjúsági szövetséggel karölt­ve, a nemzeti bizottság vezetésével és irányításával a helyi viszonyokból és lehetőségekből kiindulva konkrét vállalásokat tegyenek e nagyszerű feladatok megvalósítására? Ez csak néhány feladat és lehetőség a talajjavítással kapcsolatban. Asszonyaink ezekben nemcsak segithetnek, hanem nélkülük - szocialista mezőgazdaságunk minden elismerést megérdemlő építői nélkül, megvaló­sításukat el sem tudjuk képzelni. MICHAL CHUDIK elvtárs, az SZNT mezőgaz­dasági-, erdő- és vízgazdasági megbízottja vét. Hiszen utóvégre nekik köszönhető, hogy a teheneknek márciusban is jut silótakarmány.- Olyan szaga van, hogy még az embernek is kedve támad megkóstolni — tartja orrom alá Kovács elvtárs a tejet szaporító tehéncsemegét. — Okosan kell vele gazdálkodnunk, hogy ki­tartson az újig. bz az okos gazdálkodásra való törekvés jel­lemzi az 560 hektáros pederi EFSZ távlati ter­veit is. A fő súlyt a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására helyezik. Nagy­­mennyiségű komposztot készítenek és gazdasá­gosabbá teszik a trágyafelhasználást. Már az idén bevezetik 50 hektáron az öntözéses gaz­dálkodást, amit az elkövetkező években még nagyobb területre kiterjesztenek. Kevéshozamú rétjeiket felszántják mert tudják, hogy azo­kon így az eddigi terméshozamok háromszoro­sát is elérik. Hamarosan befejezik beruházási építkezéseiket is és teljes erővel hozzálátnak a tagok kulturális színvonalának emeléséhez — amit eddig eléggé elhanyagoltak. Ezzel kíván­ják megoldani szövetkezetük egyetlen égető problémáját is, a fiatalok bevonását a mező­­gazdasági munkába.- Az első lépéseket már meg is tettük mondja Olajos Gizi, a fiatal pénztáros, aki nemrég került ki a mezőgazdasági iskolából. — Elhatároztuk, hogy televízort veszünk, meg székeket, asztalt. Egyelőre itt, a szövetkezeti iroda mellett rendezzük be a szövetkezeti klu­bot. Ha majd felépül az új kultúrotthon, egy helyre kerül minden: olvasóterem, mozi, szín­pad. Akkor jobban kívánkoznak majd hozzánk a többiek is. A szövetkezet anyagi téren is igyekszik ked­vében járni a fiataloknak: azoknak a szövet­kezeti tagoknak, akik gyermekeiket mezőgaz­dasági iskolába küldik, magasabb családi pót­lékot fizet. És biztos, hogy a fiataloknak is tet­szik, ha minden egyes ledolgozott munkaegy­ség után 16 korona üti a markukat, és ha na­gyon szorgalmasak — még prémiumot is kap­nak. Hát még akkor mit fognak szólni, ha Olajos Rózsika lakodalmára kerül a sor - mór meny­asszony! — és az egész vigasságot az EFSZ rendezi, ráadásul még malacot is ad Rózsiké­nak — nászajándékul. Persze, hogy ilyen megbecsülésben részesül­jön valaki, azt ki kell érdemelni. Rózsika nem­csak eddigi munkájával, hanem további válla­lásával is ezt teszi. Az EFSZ-ek V. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ezentúl átlagosan 15 malacot választ el egy kocától. Hogy teljesíti-e vállalását? Aki olyan szorgal­masan rója esőben, hóban az utat, akinek nem engedi lelkiismerete, hogy késsen — az teljesíti. Mert ilyenek a pederi szövetkezet tagjai, nagy bennük a szorgalom — mint Görcsös elvtárs mondja. De, Görcsös elvtárs, ugye, nem haragszik, ha úgy fogalmazzuk meg, ez már nemcsak szor­galom, ez szocialista öntudat. H. Mészáros E. Foto: Tuleja Sándor Józsefnének ég a kezében a munka. Tavaly 850 munkaegysége volt. - Az idén sem lesz kevesebb - mondja.

Next

/
Thumbnails
Contents