Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-22 / 6. szám

költséget. Ezzel csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a törvényjavas­lat további rendeleteket kíván a minisztériumok és rezortok részé­ről. Személyesen ellene vagyok a biztonsági technikus funkciójának megszüntetésének. Tapasztalataim alapján javasolnám üzemeink­nek olyan biztonsági technikus kinevezését, akinek funkciója csakis erre a munkakörre szorítkozna. Valakinek végeredményben végezni kell ezt a munkát és azzal, hogy megszüntetjük ezt a funkciót, még nem fokozzuk a gazdasági szervek felelősségét. A nemzeti bizottságokon az NB tanácsának kell felelnie a mun­kabiztonságért, ha EFSZ-röl van szó, ennek a vezetőségének. A fele­lősség szempontjából szerintem kissé tág fogalom ez és ezért ja­vasolnám, hogy minden NB mellett létesüljön egy munkabiztonsági bizottság, Nem feledkezhetünk meg iskoláink munkabiztonságáról. A poli­technikai oktatásra és a tanulók termelési munkájára való tekintet­tel feltétlenül szükséges volna az iskolák minden fokán a tantervbe iktatni a munkabiztonságról szóló tudnivalókat. Végül »is iskoláink­ból kerülnek ki a jövő tanítói, munkásai, technikusai, mesterei és mérnökei - a munkabiztonság és egészséges munka jövő képvise­lői. Mária Griecová, a Nővé Zámky-i Elektrosvit dolgozója, a KNB képviselője: Asszonyaink leggyakoribb balesete, hogy megvágják kezüket, mert mondjuk meg az igazat, nem szívesen viselik a védőkesztyűt. Igaz azonban az is, hogy a sajtóiéban is például, ahol én dolgo­zom, formátlan, egyujjas nagy kesztyűket kapunk, amelyeket jól vi­selhetnek a férfiak, de nem mi. Ez első sorban a mester hibája — miért nem gondoskodik jobban a nőkről, miért nem rendel ötujjas, ügyes női kesztyűket. Asszonyaink legtöbb hozzászólása a munkaruhára és lábbelire vonatkozott. A gépeknél dolgozó nők nincsenek megelégedve a kö­tényekkel, amelyek nem védik meg őket az olajtól. Szívesebben vi­selnének kezes-lábast. Ugyancsak nem megoldott kérdés a lábbeli azok számára, akik síkos padlón dolgoznak vagy egész nap talpon vannak. Egyrészt fennáll a baleset veszélye, másrészt a láb fájdal­ma és megbetegedése. Egészben véve elmondhatjuk, hogy üzemünk asszonyai főképpen a munkahely és a szociális berendezések, öltözők, mosdók stb. felé irányították a vitát. A legtöbb hozzászólás belekerült a munka­helyek átszervezésének tervébe esetleg a kollektív szerződésbe, így például további egészségügyi sarkak létesítését az ez évi kollek-Joief Vít, a petrzalkai Matador-üzem igazgatója: Az új törvényjavaslat hangsúlyozza az összes gazdasági veze­tő szervek felelősségét a munkabiztonság és egészségvédelem biztosításáért s ezzel kapcsolatban a személyi és anyagi érde­keltség további elmélyítését. Ez mindnyájunkat kötelez — tőlem kezdve a műhelyvezetőkig és mesterekig. Sokkal keményebben - kell ügyelnünk a biztonsági intézkedések betartására - többszöri hiábavaló figyelmeztetés esetén komolyabb eljárásokhoz, mint pél­dául a más munkahelyre való áthelyezéshez is folyamodnunk kell. Különösen a mesterektől követelünk majd sokkal következetesebb munkát ezen a téren. Bízunk a fiatal műszaki és mérnöki dolgozóinkban, akik már ed­dig is sikerrel szálltak harcba a munkabalesetek ellen, üzemünk­ben- nem nagy a balesetek száma, van mit tennünk azonban a munkahely egészségesebbé tételének javításán. Régi üzemet kap­tunk örökségbe, a műhelyek nem megfelelők, túlzsúfoltak. Már ez a tény is fokozza a balesetek lehetőségét, ötéves tervünk első évé­ben megkezdjük ugyan az új üzem építését, de addig is, amíg fel­épül, állandóan javítunk, ahol csak lehet. A törvényjavaslattal kapcsolatban rendezett vitában dolgozóink sok javaslatot tettek. Köztük dolgozó nőink is. Néhány a kollektív szerződésbe kerül, legtöbbjéhez azonban rendszeresen vissza kell még térnünk, ellenőriznünk megvalósítását. Minden javaslat itt gyűlt össze az asztalomon — mindegyikre választ kapnak dolgozóink. Legtöbb válaszunk a javaslat megvalósítása lesz. Dr. Hana Krajciová, a Bratislavai Népbíróság szenátusának elnöke: A munkabiztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos anyagi érdekeltség nagyjelentőségű lesz. Miután a törvényjavaslat meg­állapítja az üzemek felelősségét, hasznos volna megmondani azt is, ki felel azokért a dolgozókért, akik más üzemekbe mennek ki munkára. Minden esetben az anyaüzemet kellene felelőssé tenni dolgozója munkabiztonságáért. Az új törvényjavaslat a tervezési technikában is változást kíván. Megtörténik például, hogy az év folyamán hiba történik valamely berendezésben, a munkabiztonság szempontjából, s eltávolítása bizonyos befektetést kíván. Ha az üzem már kimerítette beruházási költségeit és a hibát nem javítják ki, az egész év folyamán fennáll a baleset veszélye. Éppen ezért meg kellene állapítani, hogy az üzemnek lesz-e lehetősége más — és melyik - alapból fedezni a 8 BEFEJEZTÜK/ Egy egész hónapig folyt a vita munkahelyeinken. A munkabiz­tonságról és egészségvédelemről szóló törvényjavaslathoz szóltak hozzá dolgozóink, gazdasági és szakszervezeti vezetőink. A hozzá­szólások alapján bizonyos hibákat nyomban sikerült eltávolítani, néhánynak orvoslása a kollektiv szerződésbe vagy a munkabizton­ság tervébe került. Kiszélesedett a munkabiztonsági őrsök mozgal­ma, sok szocialista munkabrigád értékes vállalásával adott irányt, miképpen lehet még biztonságosabbá tenni g munkát. A vita tehát egyúttal hasznos áttekintést adott az üzemek, labo­ratóriumok, iskolai műhelyek és minden munkahely helyzetéről. Nem­csak a munkabiztonság terén fennálló fogyatékosságok nyilván­tartására szorítkozott, hanem annak szervezésére, felelősségteljes betartására és felügyeletére, színvonalának emelésére. Nemcsak gz új munkaerők instruálósáról volt szó, hanem minden dolgozó neveléséről a munka biztonságát illetően az EFSZ-ekben, tanulók­nál, tanoncoknál, fiatalkorúaknái és a nőknél -, bár ezek munka- és egészségvédelmét a munkafeltételek különleges módosítása biz­tosítja. A törvényjavaslat abból az elvből Indul ki, hogy a termelési terv biztosítása elválaszthatatlan a munka- és egészségvédelemtől, to­vábbá, hogy a hozzászólások megvalósításában a dolgozók széles tömegének kell részt vennie. A vita véget ért - munkához kell látnunk. Hálás, de nem éppen könnyű munkához. A dolgozók biztonságáról és egészségéről való gondoskodáshoz úgy, amint azt az új törvényjavaslat előirányozza. Hogy mennyit segített már maga a vita s milyen eredményt vár­hatunk az új törvényjavaslat következetes megvalósításától, azt bizonyítják az első lépések, melyeket munkahelyeinken megtettek a fokozottabb munkabiztonság és egészségvédelem érdekében, ar­ról tanúskodnak a különböző ágazatokban dolgozó elvtársak nyi­latkozatai is.

Next

/
Thumbnails
Contents