Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1960-02-15 / 4. szám

Az épülő vegyé­szeti kombinát. Vágsellye. !► N О 2 ! 8 M e ja E *$ 1! 0 I Ül 1948. február 25. - I960, február 25. Hazánk felszabadulásának történelmi dátuma után dolgozó né­pünk életében a legjelentősebb határkő 1948. februárja volt. Ez az esemény volt az alapja mindannak, amit az elmúlt 12 év alatt szülő pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével el­értünk. Ennek köszönthetjük azokat a hatalmas, örömteli válto­zásokat, amelyeket országszerte észlelünk. A féltizenegyes gyors megáll Vág­­sellyén is. Az eső szitál. Télen alig van utas. Az állo­másról nagy himbá­­lódzó teherautók vi­szik a betonkocká­kat, vasalkatrésze­ket és téglát. Mel­lettük az úton a Vág hídja felé lo­vaskocsik bandukol­nak a locsogó sár­ban. A járdán csizmás parasztok, vatta­ruhás munkások lépegetnek, a földszintes házak mögül nagy emeletes épületek te­­kintgetnek az útra. A Főtéren kereket cserél egy defektet kapott Tatraplan, körülötte hangos gye­reksereg.- Ilyen volt Hanzelkának is. Csak nem fekete. Honnan tudod? — szól rájuk a sofőr és felemelkedik az autó mellől.- Átnéztem mind a három könyvét - vá­laszol egy cigányképű 'gyerek és a többiek oldalba lökik. Múlt és jelen keveredik mindenhol, a há­zakban, az utcákon, az emberek fejében. A városka új ruhát ölt. a régi nádfedeles házak helyén magas lakóházak épülnek, volt mezőgazdasági munkások, béresek, summások az új lakói. Gyárat építenek, ipart tanulnak. A 251/30. számú aktacsomó Az egyetlen hely, ahol híven őrzik, rend­beszedik a múlt dolgait, az a járási nem­zeti bizottság levéltára. Az épület tágas pincéiben magas állványokon régi papírok, aktacsomók, könyvek sorakoznak egymás mellé szépen megszámozva. Itt őrzik a múltat, a régi hivatalok, körjegyzők, végre­hajtók, csendőrparancsnokok jelentéseit, tárgyalások jegyzőkönyveit. Kezembe veszek egy aktacsomót. Tete­jére gondos kezek nagy piros betűkkel rótták rá a semmitmondó számot. 251/30. Belelapozok. Csupa jegyzői és csendőr­parancsnoki jelentés az 1930-as évből. Egymás után sorakoznak a falvak: Deáki 1930 június. A feljegyző jelenti, hogy a cigányok között tífusz-járvány ütött ki, ti­zenkilencen megbetegedtek. Emiatt késik tíz cigány kivándorlása Hollandiába, aki­ket egy nagykereskedő vásárolt meg. A mezőgazdasági munkások közül negyve­nen Kassára mentek vasútépítkezésre. A faluban három árverés van kilátásban, de „a föld ára nagyon esik (30—40 %-kal>, mert az emberek közt egyáltalán nincs pénz". A továbbiak során beszámol arról, hogy a kisgazdák mind eladják jószágu­kat, „mert semmilyen takarmányuk sincs". Tovább lapozok. 1930 szeptember. Tor­nácról jelentik, hogy a kommunista pártnak 550 tagja van és a legutóbbi gyűlésükön Pospist választották elnökül. A pártot Sza­­nyár Kálmán bratislavai gyári munkás szer­vezte meg. Mocsonok 1930 június. A csend­őrparancsnok jelenti, hogy az egyik kom­munista lakásán letartóztatták Bacíleket, a prágai kommunista központ ki­küldöttjét. Ugyanekkor jelentik, hogy „a nép nagyon gyengén és szerényen él. A földmunkások Franciaországba menekül­nek, ahol ugyan nehéz, de elegendő mun­kát kapnak". íme, ennyi egyetlen aktacsomóból né­hány sorban. A járás területén 1933 no­vemberében 2216 volt a munkanélküli és ez a szám decemberre 3252-re ugrott. A mezőgazdasági munkások télen semmi­féle munkalehetőséget sem találtak. A kín­zó munkanélküliség közepette szinte ne­vetséges, hogy a szeredi pap levélben for­dult a járási csendőrparancsnoksághoz, hogy hozzák vissza megszökött szolgáját. A levelet olvasva megcsap a régi jobbágy­rendszer levegője. íme, a huszadik század harmadik évtizedében a demokratikusaik titulált első Csehszlovák Köztársaságban csendőrrel vitetik vissza a megszökött szol­gálót. Épül a gyárkolosszus A Vág vasrácsos hídjára lassan kapasz­kodnak föl a megrakott teherautók. Viszik az építkezési anyagot a folyó mögé a nagy vegyi kombinát építkezéséhez. Az építkezés irodájában nagy csoport ember várakozik. Alig tudok odaférkőzni az építkezés diszpécserjéhez, Starinsky elv­társhoz. Nevető bogárfekete szeme olyan, mint három éve, amikor először találkoz­tunk az Ifjúsági Gát építkezésénél. — Birodalmat foglalunk ismét — mutat ki az ablakon, ahol a magasba törő épü­letek közt karcsú daru tövében emberek sürögnek-forognak. — Mi csak januártól vagyunk itt és itt maradunk öt évig. 1962- re elkészítjük a vegyikombinát első rész­legét, amely évente 70 000 tonna műtrá­gyát készít mezőgazdaságunknak. 1964-ig felépítjük a kombinát műanyaggyártó rész-Új házak Vágsallyén.

Next

/
Thumbnails
Contents