Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-02-01 / 3. szám
Batova Jana a hároméves tanonciskolát végezte. tította el a munkát. Van, aki ezzel már beéri, de többségünk beiratkozott az üzemi munkaiskolába, hisz ennek hatása nemcsak a jobban végzett munkában, de a fizetésünkben is visszatükröződik. Tudom, nem egyszerű dolog munka után a könyvhöz ülni, de nekem is három fiam van, s mégis sikerült elvégeznem az iskolát. Alig várom, hogy megkapjam a képesítést. Sokkal egyszerűbb a dolog a fiatalokkal, az üzemi hároméves tanonciskola növendékeivel, akik teljes szakképzettséget szereznek az iskolában, s mint kész szakemberek kerülnek hozzánk. Ha ugyan idekerülnek . . . Alig hinné az ember, hogy az üzemi tanonciskolát végzett leánynövendékek alig 10-15 %-a marad meg a gyárban. S ki ennek az oka? Legtöbb esetben a szülők. Ök azok, akik rábeszélik a fiatal leányt, hogy olyan gyárba menjen, ahol néhány heti begyakorlás után jó átlagkeresetet ér el. Arra nem számítanak, hogy a gépiparban fokozatosan, de biztosan halad az ismeretek elmélyítése s a kereset emelkedése, hogy aki itt kivárja a 20. évét, azt azután nehezen lehet rávenni arra, -hogy munkahelyet változtasson. Mert azok számára már nemcsak munkalehetőség a gépipar, de hivatás. Ezért térnek ide vissza az asszonyok az anyaszabadság után, ezért kapcsolódnak be a második műszakba is. Igaz, egyelőre csak azok, akiknek van hol hagyniok gyermeküket. Az üzemi bölcsőde ugyanis még csak az első műszakban dolgozók gyermeke; számára áll rendelkezésre, de az elvtársak tisztában vannak azzal, hogy a második műszak kérdésének teljes megoldása szoros összefüggésben van a bölcsőde kérdésével, s ezt nem .hagyhatják figyelmen kívül. Végül is azt akarják, hogy a második műszakot jelző sziréna nyugodt, elégedett dolgozókat hívjon a munkába. ÚJVÁRI MAGDA (Foto: SCHREIBER) A közeljövő automatizált gyárának tipikus munkahelye. (Felvétel a Sztálingrád di alumínium-kombinátról.) МВШ1Д : :t;; УИЩЩ ,,A robotok rohama a gépkocsigyártásban", ,,A robotokkal dolgozó gyár elbocsátja alkalmazottjait" ~ ilyen és hasonló címek jelentek meg az angol sajtóban, amikor a conventryi Standard Motoros cég közölte, hogy némely termelőfolyamat automatizálása után 2600 munkást azonnal el kell bocsátania. A New Republic című amerikai folyóirat becslése szerint az USA ipari vállalatai 5 százalékának automatizálása évente 3 millióval növeli a munkanélküliek számát. Az automatikusan irányított gépek, a gépemberek (robotok) Imár nem képezik érdekfeszítő, tudományosan fantasztikus regények és színdarabok tárgyát. Valósággá, az angol sajtó véleménye szerint a Nyugat mindennapi életének fenyegető valóságává válnak. Az újságok itt a ,,második ipari forradalomról" kezdtek írni. Azt lehet mondani, hogy ez az állítás túlságosan megalapozott, reális. Például a Texas Company cég elektronikus számológépe 15 perces számolás után pontos képet nyújt a vállalat pillanatnyi anyagi mérlegéről. Hasonló munkát azelőtt több magas képzettségű szakember egy egész hét alatt tudott csak elvégezni. A Nyugaton az automatizálás mindenekelőtt a tömeges munkanélküliség rémével fenyeget. Az USA gépkocsiiparának vezető képviselői nyíltan beismerik, hogy ha az automatizálás az eddigi ütemben folytatódik, 6—7 év múlva csak ebben az ipari ágazatban ötszörösen csökken az alkalmazottak száma. Több, mint 300 ezer munkás válik fölöslegessé. A TAVLAT A szocialista gazdasági rendszer előnyei ezzel szemben az automatizálás terén nyilvánulnak meg a legszembetűnőbben. A szocialista tábor országaiban az automatizálás a XX. század valóságos csodájává válik. Arról van szó, hogy a munkatermelékenység rohamos növelésével csökkennek a termelési költségek, gyorsan csökkennek az árak, gyökeresen lerövidül a munkaidő, s folyamatosan emelkednek a névleges és reálbérek. A szocialista társadalomban az ember hovatovább igényesebb munkát végezhet, olyan tevékenységet folytathat, amely belső megnyugvással jár. Ez azért lehetséges, mert rendszerünk szigorúan összeállított terv alapján dolgozik s igy pontosan meg lehet állapítani, hogy egyes termelési ágazatoknak a jövőben mennyi alkalmazottra lesz szükségük. A Szovjetunióban fokozatosan valamennyi termelési ágazatban sor kerül az automatizálásra. Kezdik alkalmazni például a kőolajfejtésben, a vasúti közlekedés irányításában (vannak már pl. mozdonyvezető nélkül működő mozdonyok), a villanyerő müvekben, a kaucsuk-, kénsav-, a cement- és drótgyártásban. Az automatikus irányítás általános bevezetésére sor kerül a martinkemencéknél, a hengerművekben, a kokszgyártásban, az elektro- és rádiótechnikában. Komplikált mérnöki feladatokat old meg a Strela elektronikus számológép. Kétezer műveletet végez egy másodperc alatt, a katódcsövekben 2048 tízjegyű számot, a mágnesövön 200 ezer számot rögzít. Az Ural nevű gép tudományos és mérnöki feladatokat old meg a tervezőszervezetekben és kutatóintézetekben. Az automata harminckétszeresen csökkenti a bérek kiszámításához szükséges időt. A Szovjetunióban évente 3 millió tonnával fokozódik az acélgyártás anélkül, hogy egyetlen gépberendezést építenének, ha az acéliparban bevezetik az automatizálást. A szocializmusban az automatizálással felszabadul az ember, hogy humá-, nus, építő- és még bátrabb alkotó-tevékenységet fejtsen ki. Az embernek lehetősége nyílik további technikai kísérletekre', amelyek a technika tökéletesítésére irányulnak, arra, hogy meghódítsa a, természet új területeit. 5a SS* í Ok ^ S"5 (V. R. A.) A tudományos kísérleti munkáknál az aütomatizálás lehetővé teszi például a víz és a levegő hőmérsékletének, a vizsgált kőzetek szilárdságának állandó regisztrálását stb. (Felvétel a Szeverjanka szovjet tudományos tengeralattjáró automatizált tenger alatti laboratóriumáról.)
