Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-02-15 / 4. szám
ШШРВД УЛШушь a fatu/íavb Gazdag falu volt, módos gazdák lakták, akik sokat adtak a. szép lószerszámra, szépen szőtt lópokrócra. A módosabbja könnyű bricskát csináltatott. Vásárokon és búcsúkon azon feszített a család. A lányok kicsi koruktól kezdve szőttek, fontak, hímezték a kendőket, melyeket lagzijuk napján szétosztottak a násznépnek. A szalmatetős házakat minden télen újból tatarozták. A gyermekek csizmácskáit fölakasztották a mestergerendára, hogy ünnepnapokon legyen mit felhúzni. Egy tyúkot le nem vágtak. Hiába volt tele a baromfiudvar. Vajaskenyeret ritkán kaptak a gyerekek, mert a vaj, a lábasjószága a piacra vándorolt. A pénz pedig a ládafiába. Onnan pedig adóra, bérletre. Ha meg maradt valami, két kulcsra zárták, s a kulcsot is jól elrejtették. Mert hátha akad valahol egy kis eladó föld. Ezért születtek akkoriban a gyerekek, hogy mezítláb, sápadt arccal, később szakadásig dolgozva egy darabka földet vegyenek - akinek sikerül —, s öregségükre fekete dunyhák közt ápolás nélkül meghaljanak, és fényes temetéssel megadják nekik a földet, amelyre annyit éheztek. Két világa volt akkor a falunak. Egy gürcölésből, mezítlábas hétköznapokból és egy csizmás, parádés ünnepekből álló. Csakhogy olyan kevés az ünnep az életben. Felszabadult ugyan a falu, de életében nem sok változott. Esetleg a volt zsellérek bátrabban emelték föl szavukat. Érezte, hogy ez így nem mehet sokáig. Ebben a történelmi időben született meg a februári győzelem, amely elvetette a szövetkezeti gondolatot, s az egy évre rá kivirágzott. Megalakult a Csécsi Egységes Földmüvesszövetkezet. 1950-ben, mint jól működő, úttörő EF5Z a „Győzelmes Február" nevet kapta. FÉNY ÉS ÁRNYÉK TÍZ ÉV ALATT A szövetkezet egy évben rosszabb, más évben jobb eredményt ért el. Azonban a szövetkezet tagjai egyre gazdagodtak. Három- és félmillió korona értékű gazdasági épülete van a szövetkezetnek. A szövetkezeti tagok maguk építik az istállót. A 460 000 koronára tervezett tehénistállót 200 000 koronáért építették. A múlt évben a háztáji gazdaságban terven felül nevelt marhaállományt is föl vásárolta a szövetkezet, hogy növeljék a közös állatállományt. Ez évben folytatják az építkezést. Építenek egy 130 férőhelyes tehén- és egy 100 férőhelyes szabad borjúistállót. Valamint 1 000 férőhelyes tyúkólat, 500 köbméteres silógödröt, 50 vagon kukuricára szárítót. A dohánycsoport tagjai hazafelé mennek. Azelőtt a faluban főleg búzát termeltek. Most azonban a szö-r vetkezet ipari növényeket is termel, továbbá 40 hektáron cukorrépát, 42 hektáron lent, 12 hektáron napraforgót, 10 hektáron repcét. A szövetkezet termelése azonban nem tud az átlagos színvonal fölé emelkedni. Ez pedig azért van, mert a 1 560 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek csak 136 dolgozó tagja van, ebből 46 asszony. Csécs faluban pálfordulás állott be. Azelőtt csak a földért küzdöttek, ma csak a házimunkával vannak elfoglalva. Az asszonyok azért nem mennek a szövetkezetbe dolgozni, mert a férj keresete is elég a jó megélhetéshez. Ez bizony helytelen, mert a további szép életet, gyermekeink jövőjét csak úgy tudjuk biztosítani, ha szövetkezetünk termelését állandóan növeljük. A csécsiek ma is szeretik a parádét. Nem lovakon parádéznak, hanem luxusautókon, melyekből nyolc darab van a faluban s kettő meg van rendelve. Nincsen egyetlenegy szalmatetős ház sem a faluban. 10 év alatt kb. 50 új ház épült a faluban. Ma jól élnek a csécsiek. A sok jól öltözött, jól táplált gyerek kint szánkózik, korcsolyázik a patakon. A szövetkezeti tagoknak csak annyit: hogy kezükben van a falu jövője. De nemcsak a maguk számára kell termelniök, hanem a munkásosztály számára is, amely 1948 februárjában kiharcolta, hogy minden ‘nap ünnep legyen a faluban. 3. Kusnyér Kati néni az el sá fejónő. 4. Most öröm az élőt. 1, Minden házat újjáépítettek. 2. Erdélyi Margit néni 10 éve fejőnn. LÉVAY ERZSÉBET
