Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-02-01 / 3. szám

I ''/Ш:

Klárikám, ne vedd tőlem rossz néven, hogy leányodat nemrégen rendreutasítottam. Ha ott lettél volno, minden bizonnyal megtetted volna magad is. Egy nagyobb társaságban voltunk. Az este nagyon érdekesnek ígérkezett, külföldi útjáról visszatért barátnőnk beszámolójára vártunk. És volóban, sok érdekeset mesélt, figyelemmel hallgattuk. Kis idő múlva Valika ezt bizonyára megunta és egy hozzá hasonló fiatal leánynyal más beszélgetést kezdeményezett. Nem akartam Valit a többiek előtt megszégyeníteni, ezért kihívtam a szomszéd szobába, itt nyugodtan megmagyaráztam neki, milyen neveletlenség közbeszólósokkal zavarni mások beszélgetését. Remélem, Valika nem sértődött meg, hiszen tudnia kell, hogy az ilyenfajta figyelmeztetést mindig a jóakarat sugalmazza.

Végül is, a társaságban való helyes viselkedést már fiatal korban kell megszokni. Valinak tudni kell, hogy a több emberrel való beszélgetés csak akkor lehet kellemes, ha bizonyos rendszerrel folyik. Sok embernek rossz szokása, hogy nincsen türelme figyelemmel kísérni a társalgást és legszívesebben mindig csak ő maga beszélne. Ha egy társaságban egyszerre különféle dolgokról beszélnek, ebből végül olyan hangzavar keletkezik, hogy az ember a saját szavát is alig érti. Valinak, sajnos, van más rossz szokása is, ugyanis gyakran vág más ember szavába és túl hangosan beszél.

Valika még fiatal. Ha ezekre a hibákra idejekorán figyelmeztetjük, megszokja a társalgás kellemes, elfogadható formáját. Erre minden jól nevelt embernek nagy szüksége van. Mint tudjuk, rokonszenvesebb egy kellemes hangú, nyugodtan beszélő partner, mint egy hangos, türelmetlenül gesztikuláló, aki embertársait alig engedi szóhoz jutni.

Természetesen nagyon kellemetlen, sőt bojos az ilyesmire felnőtt embereket figyelmeztetni, de mi négyszemközt ugye mindent elmondhatunk egymásnak? A fiatalokat pedig — tapintatosan — bárkinek jogában áll a hibákra figyelmeztetni, mert ez csak annak érdekében történik, hogy minél több kellemes, jómodorú emberből tevődjön öszsze társadalmunk.

Valikával együtt szeretettel várlak egy kellemes tere-ferére. ígérem, nem leszek hangos.

Csókol

' . L

/7 / У

A - Аг Г U^cáú'~C

Teréz hívására felsorakoztak a munkatársak, csak egy tiltakozás hangzott:- Vigyázat, még csak háromnegyed négy, morogni fog a Mumus. így csúfolták az osztályvezetőt.

V. Péter éppen telefonált. Mikor befejezte о beszélgetést, Teréz köszöntötte:- Isten éltesse sokáig, míg a Garam ki nem szárad bokáig I Majd átadták a gyűjtött pénzen vásárolt egy üveg szilvapálinkát és egy üveg meggylikőrt.

— Tudom, hogy még nincs négy óra — előzte meg Teréz Pétert, aki a karójára tekintett —, de azért jöttünk pár másodperccel előbb, hogy kereket ne oldhasson.

A jókívánságok egymást érték és a két üveg hamar kiürült. Péter sem bizonyult fukarnak, kettőt még hozatott. A társaság hangulata emelkedett, az előkerült gramofon zenéjére táncoltak is. Péter is táncolt, de csak Terézzel. Nagy csónakcipői szorgalmasan taposták Teréz kicsi cipellőit.

Ettől a naptól kezdve úgy hírlett, hogy Péter sokszor fordult meg az expediciós osztályon. De az is lehet, hogy Teréz munkatársnőiből csak az irigység beszélt. A hir fülébe került Péter feleségének, aki elhanyagolt asszonynak érezte magát és beteges féltékenysége közismert volt. Anélkül, hogy meggyőződött volna a gyanú alaposságáról, egyenesen az igazgatóhoz fordult:

— Dobják ki azt a nőt - követelte —, mert! botrányt csinálok. Mi az, hogy erre nincs alap, hogy „nem történt semmi"? Hát tudják mit hollottam róla? Azt, hogy beteg, hogy nem о férjem az első, akit megfertőzött. Csak nem tartanak itt egy bacilushordozót.

Az igazgató az üzemi bizottság elé vitte az ügyet. Az úgy határozott, hogy a vállalat rendes felmondással szüntesse meg Terézzel a munkaviszonyt. Pétert pedig - a férfiaknak még ma is itt-ott enyhébben mérnek - büntetésből helyezzék át egy másik osztályra. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja - indokolással.

12

A BACILUSHORDOZÓ

A vállalat még a felmondási időt sem tartotta be. Azonnali hatállyal bocsátotta el Terézt, mégpedig azzal az indokolással, hogy bacilushordozó nem lehet élelmiszervállalat alkalmazottja.

A vád ellen könnyű volt a védekezés. Teréz felmutatta a járási higiéniai állomás bizonyítványát, hogy semmiféle bacilusokat nem hordoz. Azonban ez nem volt elég. Hiába járta végig a vállalatokat, hogy máshol kapjon munkát, a vád mindenhová elkísérte, valamilyen kifogással elküldték.

Nem maradt más hátra, mint a népbírósághoz fordulni a sérelem orvoslásáért.

A bíróság megállapította, hogy a vállalat törvényellenesen járt el. Az üzemi bizottság csak rendes felmondáshoz és nem azonnali elbocsátáshoz járult hozzá, amire nem is volt törvényes alap. A vádat nem bizonyították be. A törvényellenes elbocsátás érvénytelen, tehát a munkaviszony tovább tart. A vállalatot kötelezte, hogy Teréznek fizesse ki járandóságait. Ez bizony szép kis összegre rúgott, mert az elbocsátástól 6 hónap telt el a jogerős ítélethozatalig.

Így károsodik a nemzeti vállalat a törvényes intézkedések nem ismerése és be nem tartása miatt.

A megállapított összegből levonható az az összeg, amit az elbocsátott közben keresett vagy kereshetett volna. Ezért még a törvényellenesen elbocsátott alkalmazottnak is jelentkeznie kell a munkahivatalban és munkát kell igényelnie, mert alkotmányunk mindenkinek biztosítja a jogot a munkára, de munkaképes egyénnek nincs igénye munka nélküli haszonra.

Teréz esetében azonban nem volt mit levonni, hiszen mindent elkövetett, hogy munkát kapjon. A sikertelenséget a beteges féltékenységből született valótlan állítás terjesztése okozta.

Dr. R. S.

C} t/irttt eUkoel balesetek

Dr. BCS.

Könnyebben viselik-e el о kisgyermekek a sérüléseket, mint a felnőttek? Valóság-e vagy van valamelyes alapja a gyermekek sérthetetlenségének?

A kisgyermek részére egyenletes takaró saját védő takarója, bőre, csontrendszerének rugalmassága. A gyermeki csontrendszerben több a porcos rész, a még le nem rakódott mészréteg hiánya okozta hajlékonyság. Az ilyen lágy, hajlékony végtagra nehezedő ütés-nyomás elől a végtag könnyen kitér. A gyermeki csonthártya is vastagabb, dúsabb, szivósabb a felnőttekénél. A csonttörések száma elsikláskor, ütéskor, eséskor jóval kisebb a felnőttekénél, nem is beszélve az öregekről. Ha pedig a zúzódás, ficam, törés már megtörtént, könnyebb, gyorsabb a regenerálódás - és a teljes gyógyulás.

Az ütődések másodlagos következményei, mint pl. a csonttuberkulózis, a sérülési behatások az izületi tbc-nek csak segítői, nem pedig előidézői. A TBC-gyermekszanatórium betegei gyorsított film formájában vetítik le gyógyulási idejüket, ugyanígy о sikerült agyoperációk gyermekbetegei is.

Ismert kifejezés a „gondatlanságból elkövetett bűncselekmény" és az „előre megfontolt szándékkal történő emberölés". Mennyi és mily súlyos esetben következik be a szülők gondatlanságából származó baleset. - Vessünk csak erre egy pillantást. A dolgozó anya munkába indul, a gyermeket nem viszi magával a bölcsődébe, napközibe, s a gyermek körül szabad játszóterületül marad a konyhában a szemetes lapáttól a szögekkel teli bögréig az egész lakás. Megkérdeztem kedves fiatal röntgen-orvosunkat, mik a leggyakoribb röntgennel kimutatható balesetek? Válasza a következő: A gyermek leggyakrabban szöget, fémgolyót, pénzt, varrótűt nyel. Sokszor gombostűt. Egy esetben 20 darabot számlált meg egy gyermek gyomrában, s az éjjeli edény mellett számlólgató anya megkönnyebbülve állapította meg a huszadik gombostű érkezését. Ezek az idegen tárgyak legtöbbször teljes egészükben, sérülést nem okozva kerülnek ki a gyomor-bélrendszerből, még a báriumkására sincs szükség. Magam is tanúja voltam egy jajveszékelő anya önvádjának, aki kötényéből kiesett biztositó-