Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-02-01 / 3. szám
a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége szlovákiai tagozatának ötödik kiállításán többek között ezeket mondotta: - „Művészeinknek a nép számára kell dolgozniok, érthetővé kell tenniök számára a művészetet és közel kell vinniök a művészetet a néphez." S rögtön ezután mintegy szavai bizonyításaképpen elhangzott Mária Medvecká képe alatt az oravai munkások szava, akik kijelentették, hogy a duzzasztógát építését négy hónappal a határidő előtt fejezik be. Ez volt о művésznő munkájának legnagyobb elismerése, az a pillanat, amikor a nép, melynek munkáját szentelte, s mely átalakulásának történelmi időszakát ábrázolta, maga közé fogadta őt. Egy évvel később ezt írja Pavol M. Fodor a Pravda újévi számában „A szlovákiai képzőművészeti kiállításról" című cikkében: - A realista ábrázolásra törekvő képek közül a legjobban Mária Medvecká „Terménybeadás" című képe vonja magára a látogató figyelmét. Medvecká a tavalyi Oravai duzzasztógát után, melyben hűen adta vissza munkásosztályunk építő igyekezetét, új képén ugyanennek az oravai környezetnek falusi embereit ábrázolja. Mária Medveckát 1952-ben ezért a művéért elsőként tüntették ki a szlovákiai képzőművészek közül az óllamdíj második fokozatával. Ezt a realista művet nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismerik. A művészi érzés, alkotó fantázia és mesteri ecsetkezelés kifejező műve lett a „Béke gyermekei" című kép, melyen a gyermekek arca kifejezi egyéniségüket is. De a művésznő — mély átérzéssel — egyetlen cselekménybe tudta tömöríteni ezeket az igazán élő gyermekeket. Ez a képe a békés életet és a béke iránti törekvést fejezi ki. A művésznő e képéért 1953-ban megkapta az Iskola- és Kulturálisügyi Megbízotti Hivatal díját. A kép további díjat nyert a prágai és bukaresti fesztiválon is. Ugyanebben az évben M. Medvecká még egy díjat kapott „Kislány" című képéért a nemzetközi gyermeknap alkalmából. 1954-ben festészeti díjat nyert a „Zemljanka legfiatalabbja" című képével. Több díjat kapott bélyegek és bankjegyek tervezéséért is. M. Medvecká munkájának elismerését láthatjuk abban is, hogy a múlt években Kínában járt, mint egyik kultúrdelegációnk tagja. Jóllehet, mint maga is mondja, kevés lehetősége volt a kínai nép és környezet művészi ábrázolására, útjáról mégis több képet alkotott, melyek a prágai Nemzeti Képtárban vannak elhelyezve. A Szlovák Nemzeti Képtárban is megtalálhatjuk Mária Medvecká több képét. Sok közülük megbízotti hivatalok vagy más hivatalok tulajdonába került, de képeinek nagy része közvetlenül a nép közé jut a munkahelyeken megrendezett kiállítások keretében. Ezekkel a kiállításokkal bizonyítja M. Medvecká művészetünk útját a néphez, ezekkel bizonyítja „A művészetünk a népé" jelszót. S népünk örömmel fogadja az új kultúrát, azt a kultúrát, mely segít neki mindennapi problémáiban s amely neveli őt. M. Medvecká tudatában van e felelősségének és a SZKP KB-nak adott ígéretét, hogy a munkahelyeken fog kiállításokat rendezni, teljesítette. Kiállítást rendezett a Povozská Bystrica-i Klement Gottwald Gépgyárban (1958 február), Dolny Kubín-ban (1958 május), a niznéi Teslában (1958 július), Trstenán (1958 szeptember), Dubnicán a K. Vorosilov Özemben (1958 november) és a trencíni 2 VO klubban (1958 december). A szellemi és testi munkások szövetségének ez a példája útmutató többi művészünk számára is. Sokszorozódjék csak a kölcsönös munkasegitség, mely nélkül nem tudnánk gyorsabban és sikeresebben haladni szocialista céljaink felé. Orava. Mária Medvecká/lépefnek trencíni kiállításán a következő élményben volt részem: — Egy mintegy 80 éves anyóka, kinek arcáról, mint nyitott könyvből lehetett olvasni élete történetét, képtől képhez sétált. Megkérdeztem, hogyan tetszenek neki? Keresetlen szavakkal válaszolt: — Mind nagyon szépek, én még ilyet nem is láttam. Art hiszem, az anyóka szavai is bizonyítják, hogy a művészet nálunk nemcsak néhány kiváltságos ember tulajdona, hanem az egész népé. Ezért az igazságért M. Medvecká államdíjas festőművészünknek köszönet jár. (Irta és fényképezte: FERÓ SPACIl) A zemljonko legfiotalobbje.
