Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-02-01 / 3. szám
a 2. aftUfaul kutctoUei jAMz/mAwь Feltűnést keltett, meglepetést és zavart okozott Angliában és Franciaországban egy jelentés, mely tavaly november végén futott végig az éter hullámain. A hír Akkrából, egy nyugatafrikai kikötővárosból érkezett. Két új önálló ország. Ghana és Guinea kormányfői üzentek: - „Államaink unióba léptek, hogy az Egyesült Afrikai Államok alapját képezzék." Ahol valamikor az angol gyarmati urak korbácsai csattantak a néger hátakon, ott 1957. március 6-án egy független állam, Ghana létesült. Dr. Kvame Nkrumaht, az első fekete miniszterelnököt, a bennszülöttek óriási ünneplésben részesítették Körülbelül egy évre rá nyolc független afrikai állam képviselői részesültek hasonló fogadtatásban Ghana fővárosában, Akkrában, amikor az 1. afrikai konferenciára jöttek össze. Néhány hónappal később, szeptember 28-án, Guinea francia gyarmat népe félreérthetetlenül nyilvánította ki véleményét a gyarmati uralomról. Guinea választóinak 96 %-a de Gaulle 1 ellen szavazott. Október 2-án ez az állam is kihirdethette önállóságát. A miniszterelnök Sekou Touré lett (politikai-gazdaságtani tanulmányait Prágában végezte). Ghaná-ban évente 230 000 tonna kakaó, a világ kakaótermésének 30 %-a terem meg. Gyémánt, mangán, bauxit és kaucsuk a fő természeti kincsei. Kikötők, vízierőművek, iskolák, kórházak építéséhez kezdtek, mert a hosszú gyarmati uralom rányomta bélyegét a 4,5 millió lakosú, 237 875 km2 kiterjedésű Ghánára. Guinea. Természetesen a 67 éves francio gyarmati elnyomás nem kevés megoldatlan problémát hagyott Guineában. Bár gazdag vasércben, bauxitban, alumíniumban, vízierőmüvek építésének lehetőségeiben, az ország felszabadulásáig kizárólag a kávé, banán, pólmagyümölcs képezte az állami jövedelmet. Az új, önálló afrikai ország kereskedelmi és kultúrkapcsolatokat vett fel azokkal az államokkal, többek között Csehszlovákiával is, amelyek megértik, fejlődésében segíteni akarják ezt a felszabadult népet. Mire о tinta felszárodt. új korszak kezdődött Afrikában, Kvame Nkrumah -{tollal a kezében) és Sekou Touré (balra mellette) közös nyilatkozatot írtak aló. mellyel Ghana és Guinea elvetették az afrikai állomok egyesülésének magját. Ez a két állam egyelőre külpolitikai, gazdaságpolitikai és védelmi téren harcro készül Afrikában a régi imperialista erők ellen. Rövidesen elkészítik a közös alkotmánytervezetet. 1. Az észak-nigériai küldött Gambo Sovaba Ahomed. 2. A NDNSZ titkárságát Geeta Mukherjee képviselte. 3. Ferido Cherif Tuniszból. 4. Andrie Toure Guinea küldötte. Ennek az oldalnak legádázabb védői az egyházak. Az igazi tudósok mindig szembeszálltak az egyházi dogmákkal. Már a XVI. században Kopernicus lengyel csillagász életműve betetőzéseként kidolgozza a heliocentrikus rendszer elméletét. Bizonyítékokat említ, melyek szerint a Föld kering a Nap körül és forog saját tengelye körül is. Ma már minden kisgyerek tudja, hogy Kopernicusnak igaza volt. Az egyház perbe fogta. Szerencséjére csak a természetes halál mentette meg őt az inkvizíció kínzásaitól. Követői Giordano Bruno, Galileo Galilei kevésbé szerencsések. Giordano Bruno többek között bizonyította, hogy a Földön állandó geológiai változások mennek keresztül, ami azt jelenti, ahol ma szárazföld van, ott nyugodtan évezredek, évmilliók előtt tenger lehetett, vagy ahol ma hegyek vannak, ott nem kellett mindig azoknak lenniök. Természetesen, ez súlyos csapást jelentett az egyház számára, mely azt tanította és tanítja, hogy a világ képe ma is olyan, mint ahogy azt az úr az ismeretes hat nap alatt megteremtette és amilyen Adám és Éva paradicsomi idejében volt. Giordano Brúnót tanításáért 1600-ban az inkvizíció máglyára veti. Kortársa, Galilei, bebizonyította, hogy a Holdon hegyek és völgyek vannak. Ezzel végleg lehetetlenné tette azt a felfogást, amely elvi különbséget tételezett fel az égi és a földi között és megcáfolta az ég természetéről szóló vallási legendát. Galileit is perbe fogta az inkvizíció s a szörnyű szenvedés teljesen megtörte a tudóst. Dacos kijelentése „Eppur si muove“ (És mégis mozog) minden időkre a tudományos haladás jelszavává vált. Igen érdekes, hogy a legkülönbözőbb egyházak tanaikat tévedhetetlennek tartják, sőt a katolikus egyház magát a pápát is ilyennek tartja. A tudomány magáról sohasem állítja, hogy tévedhetetlen. A tudomány nem dogmákon, de kísérletezéseken és gyakorlaton alapszik s ami a gyakorlatban bevált, az fennmarad, nincs szüksége arra, hogy természetfeletti erőkre hivatkozzék. A kozmikus térség meghódítása, ami most már nyilvánvalóan csak rövid néhány év kérdése, minden eddiginél nagyobb csapást jelent az egyházak számára. Az igazság feltárása érdekében az emberek eljutnak akár a legtávolabbi csillagokhoz is, saját szemükkel győződnek meg majd arról, hogy nincs mennyország, nincs pokol, és nincs tisztitó tűz sem. Ezt az egyház is jól tudja, ezért lelkipásztorai soraiból egyre gyakrabban halljuk a figyelmeztető szót, hogy az ember ne emelje magát a teremtő fölé és ne merészkedjék égi magasságokba. Ezen mi nem csodálkozunk. Évszázadok óta próbálják gátolni a természet megismerését és feltárását. Már a kisgyerekekbe a bábeli toronyról szóló mesével „a kis földi kukac" alávaló érzését akarják belenevelni. De az embert nem lehet örökké gátolni cselekedetében. Törvényszerűen és fokozatosan megismeri a föld mélyét, megismeri a világűrt is. S akkor megszűnik az a félelem is, ami a vallási hitnek az alapja, s amit az emberbe beleoltottak, vagy sok esetben már az anyatejjel szívott magába. És ahogy megszűnnek a túlvilág! élettel kapcsolatos aggályok, a világ összes egyházai kezéből kiesik az utolsó fegyver is. SZIGETI GYÖRGY Üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL kongresszusát о 2 2 m Z —I >
