Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-06-01 / 11. szám
Az egész világ és vele együtt a mi társadalmunk is egyik legszebb ünnepét tartja június 1-én - a nemzetközi gyermeknapot. A kora nyár verőfényében millió anyai szív érzése árad a világ valamennyi gyermeke felé és milliónyi anyai kéz fog össze, hogy segítsen biztosítani a békét, a nyugodt, boldog életet a világ minden gyermekének. A társadalmi rendszerek jelenlegi megoszlása mellett más és más az anyák akarata és vágya. Azonban mind egyet akar - megvédeni a békét és biztosítani gyermekeink boldog és békés jövőjét. A mi gyönyörű hazánk anyáinak nem kell harcolniok azért, hogy gyermekeiknek előteremtsék az egészséges fejlődésüket megalapozó élelmet, a tiszta, megfelelő öltözködést és a meleg otthont. A mi rendszerünk törvényben biztosította az anya és a gyermek védelmét. Erre nincs példa a kapitalista társadalomban. A díjmentes orvosi ellátás, oktatás, üdülés és a sokgyermekes családokról való gondoskodás állandóan emelkedő irányt mutat, mint ahogy azt a nemzetközi nőnapon életbe lépett új rendeletek bizonyítják. A mi anyáinknak - akiket társadalmunk legnagyobb megbecsülése és tisztelete övez - gyermekeik iránti szeretete és gondoskodása más tartalmat kap, mint a kizsákmányolt, szenvedő anyáké. Az új, a szárnyaló távlatok - amelyek oly közel vannak már - új arculatú embert követelnek. És az anyák szívügye és kötelessége legyen, hogy gyermekeikből ilyen embert neveljenek. Ahogy a nap ragyog, világit a júniusi napokban, úgy ragyogja és világítsa meg gyermekeink lelkét és szellemét a szocialista tudomány, kultúra, erkölcs és emberiesség. Az anyák tegyék magukévá, értsék meg azt a törvényszerűséget, hogy a régi elhal, elkopik és helyet kell adnia az újnak, a haladásnak. Az anyák becsületesen, szorgalmasan dolgoznak. Értékes javakat termelnek, megbízható pillérei о szocializmus építésének. Ma már ez nem elég. A jó gazdasági alapra szilárd felépítményt kell biztosítani. Ez a tudomány, kultúra és erkölcs. Ezt kell az anyáknak az iskolával közösen, egy síkban, a legteljesebb megértésben beleoltani gyermekeikbe. Minden anya akarata egy pontban csúcsosodik ki: „Gyermekem boldog és szerencsés, társadalmunknak hasznos dolgozója legyen, aki magas életszínvonalon él." Ezt pedig nem érhetik el JCegdMgäM/awA gyermekeink, ha otthon megtömik fejüket a letűnt és szomorú múlt hamis, nyomasztó, szellemet és lelket elhomályosító eszméivel, kultúrájával és szokásaival. Ebben a társadalomban és a kommunista társadalomban, amelyhez biztos léptekkel közeledünk, a halálra ítélt kapitalista rendszer eszméivel és csökevényeivel megterhelt gyermek nem érvényesülhet, nem fejthet ki hasznos munkát, nem lehet lelkileg, testileg kiegyensúlyozott és így magától értetődően boldog és szerencsés nem lehet. A gyermeki lélek két ideált figyel és követ. Szüleit és tanítóit. Tehát a szülő, de főképpen az anya úgy éljen, úgy cselekedjék és úgy dolgozzék, hogy gyermekei előtt valóban példaképpen álljon. A gyermek nem hálás a majomszeretetért. Ö a következetes, határozott, biztos és türelmes irányító kezet kívánja. Az édesanya minden lépésnél tegye fontolóra, hogy amit tesz, az gyermeke fejlődése szempontjából helyes-e? A gyermek nem él és nem élhet légüres térben, elszigetelve a többi gyermektől - az élettől. A gyermek közösségben él és ha az anya felemelkedik arra a magaslatra, ahonnan tisztán és világosan látja, hogy a közösség érdeke a fontos és nem a gyermeké, akkor megtalálja a helyes utat. A kollektívában a gyermek egységes, kiforrott nevelő módszerek hatása alatt fejlődik, ahol nincsenek ellentmondások. Nem szabad megtörténni, hogy otthon ellenkező nevelést kapjon, mert a gyermek lelkileg meghasonlik. A kiegyensúlyozott családi élet, a társadalom, az iskola, a pionírszervezet nemes célkitűzéseinek támogatásával eléri az anya, hogy gyermeke hazáját szerető, tanult, becsületes emberré válik, aki tiszteli, szereti szüleit, testvéreit, tiszteli embertársait és lelkes munkatörekvés fűti. Ennek a szép napnak, amikor sok örömet és felejthetetlen órákat igyekszünk szerezni gyermekeinknek, gondoljunk azokra a gyermekekre is, akiknek ez nem adatik meg, a tőkés és gyarmati országok gyermekeire. Amig nálunk és az egész szocialista tábor gyermekeinél a jólét természetes, náluk a létfenntartás legelemibb szükségleteit is nélkülözik. Ott az anyák erejük nagy részét arra áldozzák, hogy megszerezzék a mindennapi kenyeret, hogy fedél legyen a fejük felett és ruha fedje csupasz testüket. Ezeknek az anyáknak az akarata abban csúcsosodik ki és azért küzdenek, hogy hazájuk szabad legyen, megszűnjön a fegyverek zaja és békében - de minden elnyomatástól és kizsákmányolástól mentes békében - éljenek gyermekeikkel együtt. Nekünk, a szabad szocialista föld anyáinak erkölcsileg és a szolidaritás mély érzetével kell támogatni ezt a harcot. A gyermekek boldogságáért dolgozunk, erősitjük a dolgozó emberek jólétét és biztonságát jelentő szocialista rendszert, elszántan és lankadatlanul harcolunk a békéért. Most, gyermekeink ünnepén még egyszer szívből, szeretettel köszöntjük legdrágábbjainkat. Kívánunk nekik jó egészséget, és békés, sikerekben gazdag életet. TÚRI MARIA r i
