Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-06-01 / 11. szám

Száraz Maria átveszi a dijat Minden szem az előadóra tapadt. Türelmetlenül rándultak össze a szemöldökök, ha egy széket odébb húztak. Úgy figyeltek, hogy minden mondat a? agyukba vésőd­jék. Érdekes és új dolgokról beszélt Brau­ner Iván akadémikus: az EFSZ-ek IV. kon­gresszusának asszonyainkra vonatkozó fel­adatairól és az állattenyésztés növelésének szakkérdéseiről. A bőséges takarmányalap megteremtésének fontosságáról, mert - saj­nos — még elég gyakori jelenség nálunk, hogy takarmányhiány következtében annyi súlyt vesztenek az állatok, amennyi elegen­dő volna egy negyedévi húsbeadásra. Eh­hez tartozik még a betegségek megelőzése, a beteg állatok elkülönítése, kicserélése és egészséges elhelyezése, aminek egyik alap­­feltétele a szabad istállózás. Sokan még nem is hallották, hogy bio­lógiai kutatóintézeteink olyan takarmány­­keveréket készítenek elő szárnyasállataink­nak, melyben mindenféle vitamin és táp­érték megvan. Ettől az állatok gyorsabban nőnek és híznak, vagyis a legtöbb tojást tudják kitermelni. Húsuk pedig a legtöbb tápanyagot tartalmazza. Ilyen takarmányo­zás mellett szép eredményeket lehet el­érni a tyúktenyésztésben, ha azokat hatal­mas termekben neveljük. Hasonlóan szép eredményt értek el a kutatóintézetek a sertéstenyésztésben is. Ugyanis a biológiailag megfelelően össze-Kúe* Gyula bácsi,a z ankét egyetlen férfi résztvevői« Boros Eszter és az első díj állított takarmány tápértékének 99 %-át tudja az állat saját gyarapodására felhasz­nálni, míg a természetes takarmányozás­nál a tápérték 20 %-a kárba vész. Hogy mezőgazdaságunkban is elérhessük azokat a szép távlatokat, melyeket a szo­cializmus építése elénk tár, kell, hogy ki­használjuk azokat a lehetőségeket, melye­ket a tudomány nyújt mezőgazdaságunk­nak. Ehhez természetesen minden szövetke­zetben szükségünk lenne egy állatorvosra és legalább egy diplomás mérnök agronó­­musra. Jelenleg még a szövetkezetek és állami gazdaságok számához képest na­gyon kevés a főiskolát végzett agronómu­­sok és zootechnikusok száma. Ezért gyer­mekeinket adjuk mezőgazdasági iskolákba, hogy tudásukkal, ifjú lendületükkel előse­gítsék azt a nagy fejlődést, mely már meg­indult falvainkban. Sok jó tanácsot, útmutatást tartalmazott az előadás, mely a Dolgozó Nő szerkesz­tőségének kibővített levelezői értekezletén hangzott el. A 150 résztvevő vitafelszólalásaiból sokat tanulhattak a jelenlevők. Hallottak az oroszkaiak jó szövetkezetéről, a sídi asszo­nyok jó munkájáról, a nánai szövetkezet talajjavítási eredményeiről és fajbaromfi­tenyésztésük sikereiről. A vitafelszólalások után sor került a Dől-Németh Izabella mindig vágyott egy villany­­keverőre шшшшш gozó Nő mezőgazdasági ankétjanak kiér^ tékelésére, mely után Túri Mária, a lop főszerkesztője a nyerteseknek meleg sza­vak kíséretében átnyújtotta a díjakat: 1. díj: porszívó, nyerte: Boros Eszter, Tő­re. 2. díj: kétplatnyis villanyfözö, nyertei Liska Veronika, Szódó. 3. díj: villanyventi­­lálor, nyerte: Gogh Kálmánné, Zemné. 4. díj: villanyhgbverő, nyerte: Molpár Béláné, V. Dravce. 5. díj: villanyhabverő, nyerte: Német Izabella, Dvory n/Zit. Л. dij: evő­eszköz-készlet, nyerte: Miklós Janka, Horny Poton. 7. dij: villanyvasaló, nyerte: Nagy Júlia, Tan. 8. dij: gyorsforraló-serpenyö, nyerte: Radácsi Lászlóné, Moldova n/Bőd. 9. dij: gyorsforraló-fazékkészlet, nyerte: Őszi Irma, Kamocsa. 10. díj: gyorsforraló­­serpenyökészlet, nyerte: Slachta Vilma, Po­­hronsky Ruskov. 11. dij: gyorsforraló-serpe­­nyökészlet, nyerte: Szabó Józsefné, Cecho­­va. 12. dij: késkészlet, nyerte: Gál Gizella, Mytné Ludany. 13. dij: speciális tejforraló, nyerte: Fekete Ferencné, Holiáre. 14. dij: ételhordó, nyerte: Diósi Mária, Zalaba. Az ankéton részt vett kollektívák és va­lamennyi hozzászóló értékes könyvjutalom­ban részesült. A szép és magas színvonalú értekezlet Túri Mária főszerkesztő zárószavaival feje­ződött be. E. Sz. Foto: Lisicky Két boldog nyertet: Liska Veronika ét Szabó Jó­­zsefné

Next

/
Thumbnails
Contents