Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-05-15 / 10. szám
VÄLT02ÄS NAGYABONYBAN Négy évvel ezelőtt jártam ebben a faluban. Már akkor ötéves tapasztalattal rendelkezett a szövetkezet. Abban az időben nagy gondja volt a vezetőségnek, az ifjúság nem akart a szövetkezetben dolgozni. Kevés volt a munkaerő, alacsony volt a munkaegység értéke. Nem győzték a növényápolási munkákat, mert abban az időben mindössze 36 asszony és leány dolgozott a szövetkezetben. Jelenleg az 1 259 ha területen az összes mezőgazdasági munkák 55 %-ót asszonyok végzik. A négy év előtti munkaegység értéke a duplájára emelkedett. Hogyan érték el ezt az eredményt? A nagyabonyi szövetkezetnek 947 ha szántóföldje van, melynek talaja homokos, helyenként futóhomok, alja pedig tőzeg. Évente két-háromszáz hektár területen végeznek talajjavítást, mégpedig olyan módon, hogy ezt a területet szalmás istállótrágyával beszórják, hogy a homokot összetartva televényt képezzen. Utána bevetik fűmaggal, ezáltal a talaj szemcsés szerkezetűvé válik. Eddig minden negyedik évben javították a talajt. Azonban, ha állatállományukat a terv szerint növelik — amire minden alapfeltétel megvan —, minden harmadik évben sor kerül a talajjavításra. Ezáltal földjeik termőképessége legalább 20%-kal emelkedik. Sehol a környéken nem látni olyan szép szélvédő fasorokat, mint Nagyabonyban. A falusiak védik a fákat, mert tudják, hogy a futóhomok legnagyobb ellensége a szél, s ettől az ellenségtől akarják megvédeni földjüket. Az ifjúság visszatér a földhöz A szövetkezet gazdasági alapjának biztosítása egyik alapfeltétele az ifjúság földhöz való ragaszkodásának. A szövetkezet irodájában találtuk a zootechnikust, agronómust és egy pár szövetkezeti tagot. Az ifjúság szövetkezetben végzett munkájáról elismerően nyilatkoztak. Különösen arról a 12 CSISZ- tagról, akik a múlt évben írták alá a belépési nyilatkozatot. Az egyik szövetkezeti tag talán csak azért, hogy ő is mondjon valamit, így szólt: — Nem jól van az, hogy a fiataloknak, amikor az idősebbekkel dolgoznak, egyforma a bérük. Mert azt mindenki tudja, hogy az ilyen sihedereknek még nem fűlik a foga a munkához. Legszívesebben még játszanának. Nem jól gondolkozol - torkollták le a többiek. - Egypár év múlva ezek a „sihederek" lesznek a szövetkezet mozgatóerői. S mit szólnál ahhoz, ha majd ők sem akarnának veled együtt dolgozni, mert te már túl vagy az ötvenen. 370 000 korona a kertészetből A nagyabonyi kertészet csaknem valamennyi dolgozója fiatal leány. Nagyabonyban a mezőgazdasági munkák 55 °/0-át asszonyok végzik. Edmár Kati, a saláta meg a retek- Ég a kezük alatt a munka - mondotta Malasitz Tibor kertész, a lányokra célozva. Már áprilisban 42 400 korona értékű salátát és korai retket szállítottunk a piacra. 10 ha területen kertészkedünk. Tavaly a kertészet a tervezett 300 000 korona bevétel helyett 370 000 korona jövedelmet hozott. Mindenki segítsen a szénagyűjtésben — Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy növeljük földünk termelőképességét s hogy állatállományunk elérje a kitűzött irányszámokat. Azonban egy súlyos gonddal küzdünk. Ez a takarmány betakarítása. A szénagyűjtés ugyanis egybeesik a cukorrépa- és a kukoricakapálással — mondotta az agronómus. Azt hisszük, hogy ezt a súlyos kérdést is meg lehet oldani, ha a helyi nemzeti bizottság, a nőbizottság a falu apraját és nagyját megszervezi a szénagyűjtési brigádra. Mert nagy falu ám Abony és ha mindenki segít, egy szál széna sem marad kint a mezőn. Szarka Istvánné Foto: Sluka A kertészetben 42 ezer korona jövedelmet hozott a saláta, retek meg a spenót. 5
