Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-05-15 / 10. szám

I ~ \ I_______ ''fr# Kedves Zoltán, kicsit későn írok, de tudod, ünnepek után sok munka várt reám. Jól utaztunk, kényel­mes helyet kaptunk a vonatban. A gyer­mekek még mindig emlegetik, milyen jól érezték magukat nálatok húsvétkor. Én is sokat gondolok rátok, különösen a búcsú zásnál mondott utolsó szavaidra: „Rémé lem, Katalinból éreztétek magatokat ná lünk." Igen, nagyon jól, hisz olyan kedve sek voltatok. Remélem, Anna is már bele törődött abba, hogy én, a „tisztelt vendég segítettem a takarításnál és a főzésnél sőt, a mosogatásnál is Hisz megértettem vele hogy igazán kellemet len lett volna számom ra ülni, olvasni, esetleg kártyázni veletek, amíg ő lohol konyhából szo­bába és vissza. A múlt­­é már az a szokás, amikor a többnapos vendégek megszállták a családot és a házi­asszony verejtékben úsz­va szolgálta ki őket. Anna is dolgozik, és mi öröme lett volna az ünnepekből, ha egy henyélő vendégsereg jön a „nyakára"? így láttuk egymást, a gyerekek kimondhatatlanul örültek unoka­­testvéreiknek és egyikünk sem dolgozta magát agyon. De hogy miért gondolok búcsúszavaidra? Mert volt valami, ami mégsem tetszett ná­latok. És az Te voltál. Honnan a csudából ütött beléd — bo­csáss meg a kifejezésért - ez a felfuval­­kodottság? Csaknem az egész ünnepek alatt „csöndes háztartás" volt nálatok, fogaid közül, ha valamit akartál. Amikor legalább is Anna és közötted. Előttünk ugyan igyekeztél palástolni a dolgot, de tudod, nekem jó szemem van. Annával alia váltottál néhány szót és csak a leg­szükségesebb szavakat szűrted ki kegyesen Annát kérdeztem, miért nem beszéltek, csak vállat vont. Hogy megsértődtél, mert valami ügyben más álláspontot foglaltál el, mint ő és ezt erélyesen védted. Hogy az ilyen eset gyakori nálad. Elég valami csekélység és máris mély hallgatásba bur­­kolódzol, úgy hogy sokszor azt sem tudja, melyik „vétkének" szól szótlanságod. Zoltán, hogy nem szégyelled magad! Úgy teszel, mint egy durcás kölyök. Hisz szere­ted Annát és ő is téged. Minek ilyen ki­csiségekkel keseríteni az életet? Olyan ke­veset vagytok együtt. Mindketten dolgoz­tok, csak esténként találkoztok, ez a ti kö­zös együttlétetek. És miért ne tennétek kel­lemessé nemcsak ezeket az estéket, de egész életeteket, ha más gondjaitok nin­csenek? Ha felhagysz ezzel a rossz szokásoddal, meglátod, vidámabb, egészségesebb leszel, nem leszel örökön fáradt. Tehát ne légy már borús és mosolyogj. Természetesen Ánnó>— k ak nem akar esni az eső, - le­­f* M sik a felhőtlen eget a falusiak. A nap perzseli a földet, a növé­nyek szomjasan lankadoznak a rekkenő hőségben. Végre a sebes szél eső terhes felhőket gomolygat. A harangozó kongatja a harangot, csalogatja az esőt, A szél a mezőre csak a homokot hordja. Az esőt elviszi az erdő felé. Nemsokára kitisztul az ég, tovább tűz a nap. A föld­művelő gondterhesen figyeli a ragyogó eget, mutatkozik-e rajta egy tenyérnyi fel­hő, mert eső nélkül kárbavész egészévi munkája. így volt régen. Vajon megváltoztathatja-e az ember a természetet? Igen, megváltoztathatja Az EFSZ-ek IV. kongresszusa határoza­tának értelmében mezőgazdaságunk terme­lését annyira kell fokoznunk, hogy elérjük a legfejlettebb kapitalista államok egy fő­re eső termelését. A termelés növelésének egyik fontos tényezője a talaj termöerejé­­nek fokozása, vagyis a melioráció. A talaj javítását a körülményeknek meg­felelően végezzük vadvizek, mocsarak le­­csapolásával, folyók szabályozásával, illet­ve csatornák és mesterséges tavak létesí­tésével, erdősávok és szélfogó fasorok ül­tetésével. Államunk nagy befektetéssel el-Ml A MELIORÁCIÓ? ,,Következetesen kell kihasználnunk és termé­kennyé tennünk ai mezőgazdasági föld te­rületét. Alapjában véve nagyobb mértékben kell lecsapolnunk a mocsaras területeket és be kell vezetnünk az öntözéses rendszert." <A CSKP XI. kongresszusának határozata.) kezdte a Kisduna, a Csiliz-patak és a Kanyapta-patak szabályozását, valamint a Csallóköz és a Záhorie vízgazdálkodásának rendezését. Asszonyainknak is nagy szerep jut a me­liorációs munkákban. Ott, ahol kárt okoz a talajvíz, azonnal kezdjenek hozzá a le­vezetéshez, ne várjanak, hogy majd meg­csinálja az állam, hiszen minden faluban tudnak árkot ásni. Az elmúlt évben szép munkát végeztek a fiatalok a Sajó, az asz­­szonyok és a fiatalok egyaránt részt vettek a Bodrog szabályozásánál. A meliorációs munkáknál most is nagy szükség van a munkáskézre. Mindenütt szívesen veszik a segítőbrigádokat. * Biológiai meliorációt többnyire a humusz­ban szegény homokos talajon végzünk. A homokos talajjavítás legbeváltabb mód­szere a zöldtrágyázás (csillagfű), a nyers szalma és istállótrágya beszántása. A szikes, sós talajt meszezéssel, terege­­téssel stb. javíthatjuk. A teregetést oly mó­don végezzük, hogy a szikes talaj alatt fekvő földréteget, amely rendszerint szén­savas és mésztartalmú, elteregetjük a szi­kes talaj felszínén. Ugyanilyen eredményt érünk el a talaj gipszezésével is, Mindnyájunk ügye, hegy minél előbb elvégezzük a szükséges talajjavítási műveleteket és az ember szol­gálatára átalakított természet kincseit kiak­názzuk. Államunk a meliorációra több mil­lió koronát fordított. Ezt a nagy befekte­tést csak úgy tudjuk kamatostul visszasze­rezni, ha a megjavított talajon belterjesen gazdálkodunk. Nagyobb területen kell ter­melnünk és jobban kell ápolnunk a cukor­répát és a kukoricát. Több helyet kell ad­nunk szövetkezeteink földjén az ipari és a gyógynövényeknek is. Sz. E. Äff1 NAGYKÖVESDROL ÍRJAK hogy ebben az évben megpróbáljuk megszerezni a kerületi elsőbbséget is. Mindjárt az év elején hozzáfogtunk a munkához. Januárban szlovák nyelvtanfolyamot rendeztünk, melyet 15 asszony és leány látogatott. Nagy si­kerrel végződött a hatvan órás szabászuti tan­folyam is. Negyven nő sajátította el mindazokat az egyszerű munkálatokat, melyeket a családanyától a család ruhatárának rendbentartása és javítása meg«ivun, A nagykövesdi lányok és asszonyok kora tavasz óta kint dolgoznak a mezőn. Egyedül végezték el a mütrágyaszórást. A kertészetben a palánta ültetést, sőt a vetésnél is segédkeztek. A munká­ban Nemes Éva, a CSISZ vezetőségének tagja mutatott példát. A szövetkezet vezetősége nagyra becsüli a CSISZ-szervezet segítő munkáját, amely­­lyel a termelés növelését kívánják elősegíteni. X X M. L Bállá Ferencné, az EFSZ-ek IV. kongresszusa tiszteletére felajánlotta, hogy az első negyedév­ben a tervezett tojáshözamon felül 500 darabbal többet termel. Felajánlását teljesítette, mégpedig úgy, hogy 500 helyett 5 000-rel termelt többet. Fel­ajánlása tejesítésével a nagykövesdi szövetkezet kötelező beadását 159 %-ra teljesítette. SZÉP ELHATÁROZÁS к. I. A Felsősre!ii nőbizottság tavaly □ nőbizottságok járási versenyének az élére került. Elhatároztuk, Kertész Sarolta, Felső Szeli ISKOLÁNK TELEVIZORT KAPOTT Ez év március 23-a örömünnepet jelentett az őrs­­újfalusi magyar nemzeti iskola életében. Ekkor szerelték fel ugyanis az antennát az iskola épü­letére. A készülék, mely 4 300 koronába került, rövidesen megdezdte működését, hogy a kultúra áldásaiban részesítse a fiatalokat, okik szomjas szívvel áhítoznak minden után, ami szép és ne­mes és ami bőviti tudásukat. A kultúra hírnökét kitörő örömmel fogadták a gyermekek. Felmerül a kérdés, vajon milyen úton gyűjtötte össze az iskola ezt a tekintélyes összeget? Ez elsősorban a tanulóifjúság érdeme, mely hulla­dék-gyűjtési akciót szervezett, melynek bevételét erre a célra fordította. Külön meg kell emlékez­nünk a szülők és iskolabarátok köre anyagi támo­gatásáról is, melynek következtében megvalósul­hattak ezek a szép tervek. A tanulóifjúság mindig türelmetlenül várja az adások megkezdését. Az elmondottak alapján látható, hogy milyen nagy erő rejlik a közös, megértő munkában és milyen szépek annak gyümölcsei. Michelberger Natália, őrsújfalu

Next

/
Thumbnails
Contents