Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Kedves gyerekek, az új évben két új pajtással ismertetünk meg Titeket:

az egyik Kerekes Pityu, a másik pedig о nővérkéje, Zsuzsi. Pityu óvodás, Zsuzsi 8 éves múlt. Vagyishogy: most éppen har módik«*

Ezek itt Pityu és Zsuzsi szülei, Kerekes néni és Kerekes bácsi. A karosszékben Kerekes nagymama ül. Sapkát kot ?»tyursí>k A gombolyagot Cicumicu, Zsuzsi kiscicája pofozza

Cicumicu most felült az ablakpárkányra. Kikukkant о havas utcára, ahol Pityu, Zsuzsi meg a szomszéd gyerekek hóembert csinálna».

A holegény botja seprő, pipája forgács, kalapja ócska fazék. Pityu gyúr még három hógolyót is. Talán futballozni akar a hóemberrel?! Dehogyis. A szomszédék 4 éves, csöpp Marikáját veszi célba.

U.XT: RÉNYi M.

(Folytatása következik.)

RAJZOK: P. SUDA

18

WEÖRES SÁNDOR:

UJ ESZTENDŐ

TÉL

TAVASZ

Uj esztendő küszöbét hó fedi,

örökzöldjét zivatar tépdesi.

Új esztendő fut tovább, r^fény-övön,

virágnyitó kikelet ránk köszön.

Aztán az év közepe, nyár heve, megérik a gabona, sűrűje.

Túl az esztendő felén itt az ősz,

piros, kék gyümölcs virít, lomb esőz.

Túlsó küszöbét megint fedi hó.

Ha nem töltőd hasztalan, az a jó.

NYÁR

ŐSZ

íudfál&lL -e gt/ertdzefc ?

. . . hogy 100 évvel ezelőtt az emberek legtöbbje még lúdtollból készült írótollal írt és csak később terjedt el az acélból készült tollhegy használata. A ma már szinte nélkülözhetetlen töltőtoll ősét egy Delarúe nevű feltaláló szerkesztette meg 80 évvel ezelőtt. Ezt a nagyjelentőségű találmányt azonban csak 1904-ben kezdték el nagyban gyártani.

, . . hogy újabban a magas hegyi legelőket csővezetékkel kötik-össze a völgyben fekvő faluval. Ezen a csővezetéken át folyik le a tej a tejfeldolgozó üzembe. A leghoszszabb tejvezetéket nemrég helyezték üzembe Svájcban, ezen át 450 méter magasságból 3 és Vj km távolságra juttatják el a frissen kifejt tejet.

. . . hogy az igen kártékony egér a legszaporább emlősállat. Csupán egyetlen egérpár utódainak a száma egy év alatt elérheti az 1200-at is.

. . . hogy az egészséges ember vérének minden köbmilliméterében 4,4—5 millió vörösvérsejt van, tehát egy ember vérében összesen 35 000 000 000 000 (35 billió!) vörösvérsejt van. Ha ezeket szorosan egymás mellé helyeznénk, 60 000 km hosszú szalagot kapnánk, melyet másfélszer körültekerhetnénk Földünk egyenlítőjén.

. . . hogy a nálunk élő hangyák bolyában 50—100 ezer hangya él együtt. A trópusi hangyafajok bolyában azonban a hangyák száma néha még az 1 milliót is meghaladja.

. . . hogy a mi Napunk a bolygóival, tehát a Földünkkel együtt másodpercenként 275 km-es, vagyis óránként 990 000 km-es sebességgel rohan a világűrben.

. . . hogy a szovjet kutatók a szuhumi öbölben a tenger fenekén egy több ezer évvel ezelőtt elsüllyedt város romjaira akadtak. Most búvárok kutatják át a víz alatti várost, ahonnan már nagyon sok érdekes leletet hoztak fel.

. . . hogy nemsokára már nem kell tartqni a néha elég tetemes károkat okozó (erdőtüzek stb.) sötét zivatarfelhőktől. Az embernek ezt a természeti erőt is sikerült hatalma alá kényszerítenie. Repülőgépről az ilyen felhőkbe jódos vegyszert permeteznek, melynek a hatására megindul az esőképződés, még mielőtt a felhők naggyá duzzadhatnának és a villámaikkal kárt okozhatnának.

. . . hogy a mindenki által jól ismert, erős fényű északi sarkcsillag olyan messze van tőlünk, hogy még a másodpercenként 300 ezer km-es sebességgel haladó fénynek is 250 évre van szüksége a hatalmas út megtételére. Ha este tehát megpillantjátok a sarkcsillagot, olyan fényt fogtok látni, mely még 1708-ban indult el a csillagról, a kuruc szabadságharc idejében. Ha a sarkcsillag most valamilyen okból megszűnne világítani, még 250 évig látnánk a fényét.

FŰZFŐI PÁL