Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-04-15 / 8. szám
|у П !» II ^ ^ ^ ^ 11 ^ A Nemzeti Galériában március 1-je óta a magyar szobrászat nesztorának alkotásaiban gyönyörködhetünk. A 75 éves mester Zala megyében, Alsórajkon született. Apja néptanító, anyja zsellérleány volt. Gyermekkoráról pályája elején így emlékszik meg: „Az ifjúságom egy nagy nyomor volt s ebből küszködtem fölfelé. Valami nagy akartam lenni, több, mint mások. Festőnek gondoltam magam, sokat rajzoltam elemista koromban.” 12 éves, mikor udvarukban kutat ásnak s a kiemelt agyag láttán ösztönösen érzi, hogy ebből ő teremthet valamit. Első kísérletei egy Arató leány, Kaszájával hazatérő paraszt, Petőfi és Kossuth szobrai. 16 "éves korában Pesten kezdi el tanulmányait. Hosszú esztendőkön odaadó szorgalommal gyúrja az agyagot s elmélyed az emberi test titkaiban. Itáliában, a remekművek hazájában jár. Onnét visszatérve egymás után kerülnek ki keze alól az otthoni gyermekkori benyomások visszhangjaként a „Kukoricamorzsoló", a „Mosónő", később „Dávid" szigorúan megformált győzelmes ifjúi alakja. - Elismerik, vége a gondoknak s a nélkülözésnek. Szenvedélyes utazási vágyának eleget tehet, csodálhatja a klasszikus görög szobrászat örökszép alkotásait, valamint a modern francia és belga plasztikát. A rázúduló benyomások között egyre erőteljesebben bontakozik ki egyénisége, sajátos élet- és világlátása. Erre jellemző az „Íjász" nagyszerű figurája, az ősemberi nyers erő, a gyűlölet és bosszúvágy bronzba öntött, másfélszeres életnagyságú szobra. Stróbl a természetből, a valóságból indul ki. Az embert, benne a jót, a szépet, a bátrat, egyéniségének, lobogó magyar vérmérsékletének tüzében felforrósodva ábrázolja. Mindig fegyelmezetten, tisztán, mindenki számára érthető formában fejezi ki eszméit. — Hatalmas művekről álmodik, melyekben az egész néphez szólhat, de ebben megakadályozza az 1914-es háború, melynek elviharzósa után о pusztulásból az életbe visszatérő „őszirózsás katona" felszabadult boldogságát foglalja szoborba. Szerelmese a női test költőien tisztán kicsengő varázsának. A „Tavasz", a „Reggel", a „Fürdő után", a „Strandoló" - a gyermek és női portrék a műfaj remekei. A hűvös márvány lüktető élettől szinese-Ijász. dik és melegszik át, lélegzik és remeg formáló-alkotóereje nyomán a test és lélek, forma és tartalom megbonthatatlan összhangjában. Végigvezet hazája történelmén: a „Végvári harcok" elkeseredett mozgalmasságát, Szenei Molnár Albertet — Huszár Gált, az első magyar nyomdászt, Pázmányt, a XVIII. századi huszárt, Petőfi világszabadságról álmodó vonásait rögzíti életteljes, plasztikus formába. Kiváló mellszobrai a magyar festők: Csók, Iványi Grünwald, Edvi Illés A. — a színésznők, Paulay, Bajor, a külföldi tudósok, politikusok, írók, köztük elsősorban G. B. Shaw a portré hivatott mesterének páratlan kifejező művészetéről tanúskodnak. Az életünket alapjában megrázó második világháború utón elérkezik számára a hatalmas emlékművek megvalósításának ideje. A vérbeli realista és haladó világnézetű művész alig másfél év alatt alkotja meg a felszabadulásért vívott harcbon elesett szovjet hősök emlékét meg-Liliom. Őszirózsás katona. A Szabadság-szobor. örökítő, a Gellérthegyen emelkedő hatalmas Szabadság-szobrot. A föalak a Szabadságeszme pálmaágat feje fölött tartó magasztos figurája. Kétoldalt a sárkányt legyőző Őserő és a fáklyájával életünket világosabbá, emberibbé szépítő Kultúra. Kisfaludi Stróbl hónapokat tölt о Szovjetunióban, hol műveit több mint két esztendeig állították ki a nagyobb városokban. Szeretettel és a legnagyobb emberi és művészi megbecsüléssel veszik ott körül. Ő a szocialista-realista művészet benyomásaitól gazdagodva a romjaiból feltámadó Magyarország új valóságát, haladó életformáját, mai társadalmát számtalan művében szólaltatja meg. Meggyőz arról, hogy „Mégis elindult a munka", hogy a „Kőfejtők", az „Ózdi Hengerész", az „Agronómus", a „Kubikos" mind ott állnak a helyükön s az ősz hajú, lélekben, alkotó erőben ma is fiatol, a mával lépést tartó Stróbl mesterrel együtt építik tovább a szocializmust és törhetetlen akarással kívánják az emberek közti megértést és a Békét. G. B. Shaw Sárkány Jenöné
