Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-04-01 / 7. szám
Fogócska. (Fekete Erzsiké es Boros Jancsi.) Jaj de finom... biztosan ízlik majd. - Lengyel Mária és Eke Hona sütni-fözni tanulnak. JŐ FŐIDBE VETETT MAG ' ' / / ' ‘ > v V I ‘ ‘ — Furcsa dolog lenne, ha a csirke tanítaná a tyúkot. Azt hiszem, nekem több tapasztalatom van, hogyan kell csirkét nevelni. Az én édesanyám húsvétra már kirántani való csirkét vitt a piacra — kiabált Vargáné. Hangja éles volt és gúnyolódó. Juliska kiérezte belőle a sértett önérzet háborgását. Nem vágott vissza, érezte, hogy nem lehet. Mióta a mezőgazdasági tanonciskolába jár, újra érdeklődni kezd az állatok iránt. Mint kicsi korában, amikor apját, anyját, örökké kínozta kíváncsi kérdéseivel: — Anyu, miből csinálja a Tarka a tejet? Miért fordul fel a kiscsirke? Miért eszi a Coca a zöldet? A kérdésekre Juliska vagy semmilyen, vagy pedig kitérő választ kapott. Később már nem is érdekelte a dolgok eredete, csak tudomásul vette, hogy vannak. Elvégezte a nyolcéves iskolát. Éppen csak hogy meg nem bukott. Hivatalnok szeretett volna lenni. Nem azért, mert szeretett írni, számolni, hanem a^ért, mert a mama nem tanította meg fejni. A Cocát sem etethette, nehogy öszszepiszkolja a ruháját. Az anyja örökké csak ezt fújta: — Te más légy, kisasszony, ne dolgozz annyit, mind anyád. — Ö pedig szeretett volna minden reggel kerékpárra ülni, fehér blúzban járni. Estére visszajönni, - hogy a barátnők irigykedtek volna: — Ej, de jó dolga van Varga Julisnak. Azonban minden másképp történt. A gyenge bizonyítvánnyal otthon maradt s egy-két hónap múlva már eljárt a többiekkel a szövetkezetbe dolgozni. Csakúgy repültek a napok. Egymással versenyezve kapálták a cukorrépasorokat, amikor megszólította őket a szövetkezet elnöke. — Lányok, szeptemberben iskolába mentek, a mezőgazdasági tanonciskolába. A lányok hallgattak, majd kuncogni kezdtek. Az egyik, a legbátrabb megkérdezte: — No, és mit fogunk ott tanulni?- Sok mindent. Megtanuljátok, hogy miből lesz a tej, miért zöldek a evelek és mitől betegednek meg az állatcx.- Számtan is lesz? - kérdezte az egyik.- Bizony lesz, mert hát hogycn is tudnád akkor kiszámítani, hogyan (ell kevesebb befektetéssel többet termelii. Juliska így került hat társával együtt a mezőgazdasági tanonciskolába. Éppen a minap tanulták, hogy a baromiinak nem elegendő a szemes takarmány, röldségfélére, vitaminra is szüksége van. Ezért volt hát a szóváltás. Rövid csend tel5pedett a konyhára, aztán Juliska halkar, mintha csak magának mondaná elkezdu:- Tudom, hogy a nagymomc |s meg édesanyám is jó gazdasszonyok. Már januárban ült a tyúk a tojáson. Két hónapon keresztül a konyhában, ólban tcrtogattuk. Kikelt húsz csirke. Ebből megm3raJt tiztizenkettő. Mi az iskolában azt tanuljuk, hogyan kell gondozni a csirkét, t0gy ezer. bői ezer maradjon. Ifjúságunk fiatal erejét és a- új iránt való lelkesedését kell bekapcsolniuk mezőgazdaságunk előrelendítésébe. Szükséges, hogy a fiatalságot kellően előkészítsük erre a feladatra és a haladó mezőgaz()t,sági tudomány alapjait megismertessük v4le. E célt szolgálják a mezőgazdasági tanonciskolák. Mint minden újtól, a mezőgazdaságban dolgozók ettől is idegenkedtek. — Fölösleges kiadás, mondták sok szövetkezetben. — Tanulja meg a szabályokat mijnka közben, — így a szülők. Természeteden mindkét nézet téves. Kitől tanuljon most munka közben? A dédapa beállította nagyapát a barázdába, megmutatta neki, milyen mélyen szántson. Megmondta, hogy krumph után búzát vessen, búza után zabot, majd lóherét. Ma már ez nem elég. Nagyon Sok esetben maga az apa is tanácstalanul áll együsd a vasat! Kún János bácsi, a szövetkezet kovácsa szívesen tanítja a tanoncokat. egy keményebb probléma megoldása előtt. Ez évben a mezőgazdasági tanoncszerződések megkötését csak 42%-ra teljesítettük. Pártuhk XI. kongresszusának határozatai szerint a fiataloknak tanulniok kell, hogy elnyerve a szakképzettséget, ők legyenek mezőgazdaságunk támaszai. Munkájukkal hozzá kell jórulniok, hogy mezőgazdaságunk elérje a legfejlettebb kapitalista államok egy főre eső termelését. A Bősi Állami Gazdaság tanonciskolája a múlt év szeptemberében nyitotta meg kapuit. A padokban 38 barna arcú, csillogó szemű tanuló foglalt helyet. Azután még jöttek, egyre jöttek. A tanulók létszáma jelenleg 50. Két osztálya van az iskolának. Növénytermelő és állattenyésztési. A tanulók alaptudása nem egyenlő. Van aki már az ötödik osztályból kimaradva otthon dolgozott, mások pedig a nyolcadik osztály elvégzése után egyenesen idejöttek. Nagy gond nehezedett a tanítók vállára. Megszerettetni ezekkel a gyermekekkel az iskolát, a munkát. Az előadások előkészítése is nagy gondot jelentett. Az előadásnak az öt osztályt végzettek számára is érthetőnek kellett lennie, de arra is vigyázni kellett, nehogy unalmassá váljék a nyolc osztályt végzettek számára. Ma már túl vannak ezeken a nehézségeken. Sikerült megteremteni a jó kollektívát mind a tanulásban, mind a gyakorlati oktatásokon. Hogy a tanulók jól érzik magukat az iskolában, azt az is bizonyítja, hogy a szünidőről pontosan, sőt idő előtt visszatérnek. Az is igaz, hogy a kollektíva nem tűri a rendbontókat. A hatalmas kastély kényelmes termeinek nagy ablakain csábítóan süt be a tavaszi nap. A tanteremben éppen magyar óra folyik.- Amikor kint verőfény van, nagy erőfeszítésbe kerül a tanulók figyelmét lekötni. Mindegyik a mezőn szeretne lenni. Szabni-varrni is megtanulunk! A két osztály felváltva végez gyakorfati munkát. Azonban ha az időjárás kedvező, akkor egy héten keresztül gyakorlati, a másik héten pedig elméleti oktatást tartunk - mondja Soós tanító elvtárs. Az állattenyésztés gyakorlati oktatása a helyi EFS2 istállójában folyik. A tanulók reggel ötkor kezdik, az etetést. Ha munkájukat elvégzik, délig pihennek, hogy fiatal szervezetük kárt ne szenvedjen. A növénytermelés gyakorlati oktatása a Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságban folyik. A lányok gyakorlati oktatásában a sütés, főzés, szabás, varrás is szerepel. Biztos, hogy a mezőgazdaság mestereiből jó háziasszonyok válnak. A fiúk a gyakorlati oktatás keretében megtanulják a kovács-, bognár-, és a kerékgyártó mesterséget is. Fontos, hogy mindegyik meg tudja élesíteni az ekevasat, megjavítani a szekerét, a hordókon legalább az abroncsot meghúzni. Emellett a fontos apróságok mellett, a mezőgazdasági tanonciskola megadja hallgatóinak a haladó mezőgazdasági tudomány alapjait, hogy munkahelyükön ezt a tudományt az ottani feltételeknek megfelelően tovább fejlesszék és elérjék azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó nép tőlük elvár. Több faluban a mezőgazdasági tanonciskolák növendékei nem látogatják rendszeresen az iskolát. A szülők nem törődnek azzal, hogy gyermekük megy-e iskolába vagy nem. Minden szülőnek kötelessége, hogy gyermekének jövőjét biztosítsa. A gyermek boldog jövője pedig, legyen az munkás vagy paraszt, tudásában és két ügyes kezében van Nem helytálló az a felfogás, hogy ráér tanulni. A közmondás is azt tartja: „Amit nem tanul meg Jancsika, János nem fogja tudni." LÉVAY ERZSÉBET (Fényképezte: SLUKA) Krascsenits Ilonka gmost a tisztasági felelős. Fekete Vali még mindig irodába kívánkozik. Kása Dezső a padban ül, de gondolatai...? Valahai a mezőn, Ö a gyakorlatban a legjobb. Ez a mokány kis legény Hegyétéről jött. Nyolc testvér közül ő a legidősebb. Az osztályban a legjobb tanuló.
