Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-04-01 / 7. szám
JUBILÁLUNK. — Но lenne kultúrotthonunk, v lenne itt kulturális élet is! — így mentectótrk sok helyen a kultúrmunka pangását^BBI Magyarbélen éppen fordítva érvelhetпепек. — Azért van ilyen gyönyörű kultúrotthonunk, mert nálunk virágzó a kulturális élet. Ez az érvelés már azért is helyesnek bizonyulna, mivel a Csemadok helyi csoportjának tagjai a község többi, a közös cél érdekében áldozatokra is kész lakóival együtt brigádmunkával építették fel ezt a minden igényeket kielégítő, modern épületet. Ennek az áldozatkész munkának meg is van az eredménye. Minden héten színi- és filmelőadások vonzzák ide nemcsak Magyarbél, de a környék községeinek lakóit is. Mikor Magyarbélre ellátogattunk, a községre már leszállt az este. A kultúrház ablakai fénytelenül meredtek a sötétbe. De alig ért hozzá a bratislavai személyvonatról jövő lakosok hosszú sora, máris pirosló fénnyel nevettek bele a márciusi estébe. A vonattal érkezők közül sokan egyenesen a kultúrházba mentek. Pár pillanat alatt megelevenedett a nagy moziterem. A vetítővászon két oldalán is világosság szűrődött ki. Mögötte, a nagy, beépített színpadon, tanácskoztak a Csemadok helyi tánccsoportjának tagjai. — Ma filmelöadás lesz, nem gyakorolhatunk a színpadon - állapították meg csalódottan. — Pedig rajtunk kívül ma este próbál a tanítónők tánccsoportja is! Nem maradt más hátra, mint a tanítónőkkel együtt ótköltözködni a szomszédos nagy táncterembe, melynek parkettje csak úgy ragyogott a tisztaságtól. Szép, nagy, világos terem. — Nem is nagy — tiltakoztak a fiatalok. - Ha táncmulatság van, nem fér el benne a sok táncolni vágyó. ^^^J^rt mór a környező községekből is idejárnak! - szólplt még valakin-osszallóan, hangját elnyomta a tötroiek vidám zsibongása. A tanítónők csoportja már javában gyakorolt, amikor az egyik asztal mellé Kakas József, a helyi Csemadok-csoport elnöke telepedett le. Mellette egy fiatalosan mozgó ősz hajú osszony, Kakas Etelka néni ül. Kabátján ott csillog a Csemadok tíz éves fennállásának évfordulóján kapott emlékérem, melyet a díszoklevéllel együtt vett át a Csemadok járási ünnepélyén. Kakas Etelka 72 éves kora ellenére egyike a Csemadok legáldozatkészebb tagjainak. Az utolsó öt évben ő kezelte a helyi csoport pénztárát. A járási Csemadok titkár, Papánek elvtárs szavai szerint ez alatt az idő alatt a járásban sehol sem uralkodott olyan rend a tagsági díjak fizetésében, mint éppen Magyarbélen. Kakas Etelka nénit ismeri és szereti az egész község. Már 37 éve segíti világra Magyarbél és a szomszédos községek aszszonyainak gyermekeit. Eddig 1 702 gyermek születésénél segédkezett. Ennyi ember benépesítene egy egész községet, s mind Etelka néni karjaiban csodálkozott ró erre a világra. Etelka néni még ma is frissen rója az utcákat, maga műveli szőlőkertjét és — amint mondja — nem érzi az évek súlyát. Szemeiben most is vidám lángok égnek, amint a fiotalok táncát nézi. Talán azért, mert a táncosok a község lakóinak ősi szokásait elevenítik fel táncaikban. A ,,Borozó"-val második helyezést értek el a Csemadok tánccsoportjainak országos versenyén. Most a „Farsangolá"-ban a falu ősi, farsangi szokásait mutatják be. Szabó Páni, a tánccsoport vezetője állította össze a táncokat a község öreg lakóinak elbeszélései és tanácsai alapján. Szabó Fóni egész nap az óvodában dolgozik, otthon négy gyermek várja, mégis jut ideje a kulturális munkára is. A magyarbéli tántcsopoiton kívül a szomszédos Egyházfa község tánccsoportját is ő tanítja. Reng a föld a táncos lábú tanítónők talpa alatt, de a Csemadok tánccsoportja nem hagyja magát zavartatni. Egy helyiségben, de „mindenki a maga nótáját fújja". Már a helyi nemzeti bizottság elnöke is az asztalhoz telepedett és nézi a táncolókat. Nap nap utón folynak a próbák, mert néhány nap múlva fellépnek a Csemadok megalapításának tizedik évfordulójára Magyarbélen megrendezésre kerülő műsoros esten. Ezen a napon Magyarbélre sereglenek a szenei járás kultúrcsoportjai, melyek a Csemadok járási ünnepélyén is felléptek. Szavalatok, szólóénekek, prózai előadások, valamint a népi szokásokból kiforrt, elmaradhatatlan táncok alkotják az ünnepélyes előadás műsorát, melyet, két énekszámot kivéve, a csehszlovákiai magyar írók és zeneszerzők műveiből állítottak öszsze. így az ünnepély részvevői seregszemlét tarthattak az utolsó tíz év kulturális termékei fölött. S ugyanakkor visszagondolhatnak arra a tíz év előtti napra, amikor a Győzelmes Február eredményeképpen megjelentek a háború utáni magyar sajtó első termékei, majd megalakítottuk a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét. Azóta sok száz Kakas Etelka nénihez és Szabó Fánihoz hasonló, lelkes Csemadoktag igyekezett népnevelő munkával szilárdítani hazánk népeinek barátságát, ápolni és fejleszteni népi hagyományainkat, és a népművelés munkájának egyre szélesebb alapokra helyezésével meggyorsítani a szocialista haza és társadalom kiépítését. S most, a sikerekben gazdag tíz évi munka után értékes tapasztalatokkal gazdagodva veszik ki részüket a kultúrforradalom betetőzéséért folyó küzdelemből. GAJDÁCS IRÉN Fényképezte: CSEH GUSZTÁV FORRÓ. HARCOS ÜDVÖZLETÜNKET KÜLDJÜK A CSEMADOK ORSZÁGOS ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSÉNEK!
