Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-04-01 / 7. szám
Kl. W. @©<§©t Áprilisban emlékesünk meg az orosz és a világirodalom egyik legkimagaslóbb alakjának, Nyikolaj Vasziljevics Gogol születésének 150. évfordulójáról. Gogol egyike azoknak az írói nagyságoknak, akiknek alkotásai az évszázadok során sem avulnak el. Hatásuk mély nyomokat hagy az emberekben. A „Holt lelkek“ című munkája világszerte százezer példányban jelent meg. A „Revizor" bejárja a világ valamennyi színpadát. Sőt, egy német zeneszerzőt opera komponálására ihlette. A „Köpeny" és sok más híres elbeszélését minden diák ismeri. Gogol a szatíra utolérhetetlen mestere. Az általa mélyen gyűlölt rabszolgarendszerre — a cárizmusra, a deszpotizmus uralmára - a leghatásosabb fegyverrel, a kinevetéssel méri csapásait. A cári államgépezet, a bürokrácia és a vagyonos osztály ostoba, korlátolt alakjait metsző gúnynyal ostorozza. Gogol további jellegzetessége: népe iránti mély szeretete, hazája nagyságába és történelmi küldetésébe vetett hite. Gogol müveinek jelentőségét növeli, hogy kigúnyolja azokat, akik nem voltak méltók hazájához. Igaz hazafiassegának művészi vallomását világhírű novellájában, a „Tarasz Bulybá"-ban tette. A „Holt lelkek", a „Revizor" és többi szatírájában megrajzolt korrupt és rothadt alakjaival szembehelyezi Tarasz Bulybát, a nép fiát, aki életét áldozta hazája felszabadításáért. A népet jellemző erkölcsi tisztaság vezeti őt arra, hogy szeretett fiát - aki árulóvá vált — saját kezével kivégezze. Amikor Tarasz Bulyba a máglyán utolsó perceit éli, ellenségei szemébe nevet. Kacagásából a nép törhetetlen ereje és igaz ügyébe vetett hite csendül ki. Az orosz irodalomban Gogol volt az első, aki az elnyomott kis embereknek szentelt figyelmet és megalapozta az orosz irodalom humanista és demokratikus hagyományát, amelyre jogosan büszke az orosz kultúra. L. I. BKRfíTSm É SZÉPSÉG Egyre gazdagodó szociálista életünk örvendetes jelensége, hogy nemcsak anyagiakban, de tudásban, a művészet és szép iránti érdeklődésben is gyarapodást tapasztalhatunk dolgozóinknál. Ma a legtöbb embert vonzzák a képek és szobrok, ezt a kiállítások növekvő látogatottsága igazolja.- Hogy minél többet és értékesebbet nyújthassanak közönségünknek, — a Szlovák Képzőművészek Szövetsége megállapodást kötött a testvéri Cseh Képzőművészek Szövetségével, illetve annak prágai tagozatával arra vonatkozólag, hogy időnként cserekiállításokat rendezzenek. A február közepén Bratislavában megnyílt tárlaton először mutatkozik be nálunk a Safárik téri kiállító-helyiségben egy tizenhat művészből álló, — tavaly megalakult csoport (ezért hívják 58-as csoportnak), örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Prága négy neves szobrászával és tizenkét elismert festőjével megismerkedhessünk. Alkotásaik a szocialista emberhez szólnak. Erről. győz meg Kalvoda két nemes eszmét kifejező szobra: Az elszánt partizán és Fucsík életteljes képmása. — Sopr, a nép szabadságáért küzdő „Huszita vezért" mutatja be és a mának nem kevésbé hősi küzdelmét folytató „Brigádos"-át. Társadalmunk legféltettebb kincse a gyermek, akit úgy akarunk felnevelni, hogy már kis korától szépség és derű vegye körül. Kezébe olyan könyvet adunk, mely ízlését fejleszti és gyönyörködteti. Zábransky meseillusztrációi három teljes falat díszítenek. A legifjabb nemzedék megcsodálja a friss színű vígan játszó pajtásokat, a tavasz és nyár yirógait s a tréfás állatokat. Komolykodva nézik a kenyeret szelő anyát s a béke röpködő fehér galambjait. A többi festő művei is változatos tárgyúak. A tiszta, barátságos cseh falvakat, kanyargós útjaikat, a kék vizű Labe folyót mutatja meg nekünk Grus mester modern művészete. Lieszler a szlovák hegyvidéken szerzett élményei alapján ábrázolja a pásztort - a krumpliszedő nőt. — A mai fiatal lány képe is megjelenik több festő ecsetje nyomán. — Tittelbach gyönyörű, ótérzett festménye egy nyári parkba visz el, ahol boldogan hancúrozó gyerekek, kocsikat tologató fiatal házasok élvezik a pihenés óráit. - Prága utcáinak mozgalmas mindennapjával, régebbi és újabb negyedeivel is találkozunk Jezek és Otcenásek tolmácsolásában. Mélyen hat a látogatókra J. Broz legtöbb alkotása: a hangulatos falurészletek, az őszi mezők felett röpködő komor varjúcsapattal s főképp a mindannyiunk fő problémájával foglalkozó „Hóború"-t és „Béké"-t jelképező mű. Rajtunk, a szebb, jobb világot építő emberiségen múlik — értjük meg belőlük is —, hogy kikerüljük a pusztítást hozó Háborút és megőrizzük az áldást jelentő Békét. BARKANY JENÖNÉ 1. Karéi Hladik: A. 1 képmása. 2. Vojtech Titielbach: Táncosnő. 1. Kakas Józsefé, a helyi Csemadok elnökéé a szó. 2. A fiúk lánca forog, mint a körhinta. 3. Így kell perdülni... A tánccsoport tagjai figyelemmel kísérik vezetőjük, Szabó Fáni tanácsait. 4. Szép leszek? Erre nemciak Piroska Sári, de a táncosai is kiváncsiak.
